ügyintézés

Békés megye

Bács-Kiskun megye

Baranya megye

Budapest

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Csongrád megye

Fejér megye

Győr-Moson-Sopron megye

Hajdú-Bihar megye

Heves megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Komárom-Esztergom megye

Nógrád megye

Somogy megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Tolna megye

Vas megye

Veszprém megye

Zala megye

általános kérdések

korhatár előtti ellátással kapcsolatos kérdések

átmeneti bányász járadékkal kapcsolatos kérdések

szolgálati járandósággal kapcsolatos kérdések

nyilvántartás

szolgálati idővel kapcsolatos kérdések

öregségi nyugdíjjal kapcsolatos kérdések

rokkantsági járadékkal kapcsolatos kérdések

hozzátartozói nyugellátással kapcsolatos kérdések

megállapodással kapcsolatos kérdések

nyugdíjbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések

nyugdíjfolyósítással kapcsolatos kérdések

nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységekkel kapcsolatos kérdések

nemzetközi ügyekkel kapcsolatos kérdések

Közszférában foglalkoztatottak bejelentési kötelezettsége

fogalomtár (76)  |
A (3)  |
B (6)  |
E (5)  |
É (2)  |
F (5)  |
H (2)  |
I (1)  |
J (3)  |
K (10)  |
L (1)  |
M (3)  |
Ny (4)  |
O (4)  |
R (5)  |
S (4)  |
Sz (5)  |
T (9)  |
Ü (1)  |
V (2)

A

B

E

É

F

H

I

J

K

L

M

Ny

O

R

S

Sz

T

Ü

V

elérhetőségek

gyakori kérdések

fogalomtár

nemzetközi ügyintézés

hazai ügyintézés

    noduisdnsdnoino

    vioudndnoi

     

    Tájékoztatók     Elérhetőségek     Gyakori kérdések     Fogalomtár

    Az hazai és nemzetközi ügyintézési tájékoztatókból megtudhat mindent, ami a saját ügyében fontos lehet az Ön számára.
      
    Az Elérhetőségek menüpont alatt megtalálhatja Ügyfélszolgálataink elérhetőségeit.
      
    Gyakori kérdésekben sok hasznos tanácsot kaphat a korábbi kérdésekre adott válaszainkból.
      
    A Fogalomtárban elolvashatja a leggyakoribb fogalmak meghatározását.

     

    Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Budapest

    Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Cegléd

    Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat -

    Vác

    Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Pécs

    Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Kecskemét

    Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat -

    Baja

    Békés megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Békéscsaba

    Békés megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Gyula

    Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Miskolc

    Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Ózd

    Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Sátoraljaújhely

    Csongrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Szeged

    Csongrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Hódmezővásárhely

    Fejér megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Székesfehérvár

    Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Sopron

    Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Győr

    Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Debrecen

    Heves megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Eger

    Heves megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Gyöngyös

    Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Szolnok

    Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Esztergom

    Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Tatabánya

    Nógrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Salgótarján

    Nógrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Balassagyarmat

    Somogy megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Kaposvár

    Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Nyíregyháza

    Tolna megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Szekszárd

    Vas megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Szombathely

    Veszprém megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Veszprém

    Veszprém megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Pápa

    Veszprém megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Tapolca

    Zala megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Zalaegerszeg

    Zala megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága

    ügyfélszolgálat

    Nagykanizsa

    Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

    Folyósítási szakterület

    Budapest

    Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

    Megállapítási szakterület

    Budapest

    Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

    Nemzetközi Nyugdíj Ügyfélszolgálat

    Budapest

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

     

    Budapest

    bodymenu

     

    irányítószám szerint
      
        településnév szerint
      
        igazgatóság szerint
      
        ügyfélszolgálat szerint
      

     

    bodymenu

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

    ONYF

    Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19/a.
    Levelezési cím: 1392 Budapest Pf.251.
    Telefon: +36-1-270-8000; +36-1-270-8001 
    E-mail cím: onyf@onyf.hu
    Fax: +36-1-270-8151
     
    Web: onyf.hu
     
    Prof Dr. Mészáros József 

    főigazgató
    Telefon: +36-1-270-8143
    Fax: +36-1-270-8151

     
     
     
     
     

    E-mail küldése. A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező.
     
     
     

    Nyilvántartás, adatbefogadás és adatszolgáltatás

    Telefon: 06-66-519-159

    Fax: 06-66-519-165

     

    Méltányosság:

    Telefon: 06-66-519-133

     

     

    További kihelyezett ügyfélszolgálat:

     

    Szeghalom - Művelődési-, Sport- és Szabadidő Központ

    Cím: 5520 Szeghalom Tildy u. 30.

    Telefon/fax: 06-66-371-542

    Ügyfélfogadás: Kedd: 9:00-14:00 (Minden hó 1. hetében)

     

     

    Szarvas - Polgármesteri Hivatal

    Cím: 5540 Szarvas Szabadság u. 25-27.

    Telefon: 06-66-311-122

    Ügyfélfogadás: Kedd 9:00-14:00 (Minden hó 2. hetében)

     

     

    Orosháza - Oktatási Gondnokság

    Cím: 5900 Orosháza Szabadság tér 3.

    Telefon: 06-68-411-519

    Ügyfélfogadás: Kedd 9.00-14.00 (Minden hó 3. hetében)

     

    Nyugellátás és megállapodás

    Telefon: +36 (66) 562-410

    Fax: +36 (66) 562-407

     

     

    Nyugellátás és megállapodás
    Telefon: 06-76-519-222
    Telefon: 06-76-519-268

     

    Nyilvántartás, adatbefogadás és adatszolgáltatás
    Telefon: 06-76-519-267
    Fax: 06-76-519-260

     

    Méltányosság
    Telefon: 06-76-519-223

     

    Ügyfélszolgálati és ügykezelési osztály
    Fax: 06-76-519-290

     

    Gazdasági osztály
    Fax: 06-76-519-270

     

     

    További kihelyezett ügyfélszolgálat: 

    Kiskőrös - Polgármesteri Hivatal
    Cím: 6200 Kiskőrös Petőfi tér 1.
    Telefon: 06-78-311-122
    Ügyfélfogadás:
    Szerda: 9:00-12:00 (Minden hónap negyedik szerdája)

     

    Nyugellátás
    Telefon: +36 (79) 524-965
    Fax: +36 (79) 524-997

     

    Megállapodás
    Telefon: +36 (79) 524-997

     

    Nyilvántartás, adatbefogadás és adatszolgáltatás
    Telefon: +36 (79) 524-988
    Telefon: +36 (79) 524-996

     

     

    Fleischmann Gábor
    nyugdíj ügyfélszolgálati vezető
    E-mailfleischmann.gabor@onyf.hu
    Telefon: 06-72-505-832
    Fax: 06-72-505-810

     

    Güldner Gábor
    nyilvántartási ügyfélszolgálati vezető
    E-mail: guldner.gabor@onyf.hu
    Telefon: 06-72-505-835
    Fax: 06-72-505-805

     

    Nyugdíj Ügyfélszolgálat
    Telefon: 06-72-505-801
    Telefon: 06-72-505-802
    Fax: 06-72-505-810

     

    Nyilvántartás Ügyfélszolgálat
    Telefon: 06-72-505-803
    Telefon: 06-72-505-804
    Fax: 06-72-505-805

     

     

    Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - Folyósítási Szakterület

    Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - Megállapítási Szakterület - Nemzetközi Nyugdíj Ügyfélszolgálat 

     

     

     

    Személyes ügyfélfogadás előre egyeztetett időpontban:

    Hétfő: 12.30.-16.10.; Szerda: 8.30.-12.10.

    Bejelentkezés személyes ügyfélfogadásra az ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében:

    Telefon: +36-1-270-81-07

     

    Folyamatban lévő ügy előadójával történő személyes megbeszélés (érkezési sorrend alapján) és telefonos felvilágosítás:

    Hétfőn, Szerdán: 8.00.-15.00. között

    (folyamatban lévő ügy esetén az ügyintéző közvetlen telefonszámát a kérelem iktatását követően közli az igazgatóság a kérelmezővel)

     

    Általános tájékoztatás telefonon:

    Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök: 8-16 óra között

    Péntek: 8-13 óra között

     Nyugdíjügy:

    Telefon: 06-1-323-6700 - 6715-ig

     

    Nyilvántartás-adatbefogadás-adatszolgáltatási ügyek
    Telefon: 06-1-323-6400
    Fax: 06-1-323-6112


    Méltányossági nyugdíj- és segély ügyek
    Telefon: 06-1-323-6413


    Megállapodás ügyek
    Telefon: 06-1-323-6305
    Telefon: 06-1-323-6949

     


    Nemzeti Nyugdíj Ügyfélszolgálat adatai:
    Juhász Andrásné
    ügyfélszolgálat vezető
    E-mail cím: juhasz.andrasne@onyf.hu 
    Telefon: 06-1-323-6638 
    Fax: 06-1-323-6973 


    Nyilvántartási Ügyfélszolgálat adatai:
    Purczeld Lászlóné
    E-mail cím:  
    Telefon: 06-1-323-6306 
    Fax: 06-1-323-6328

    Nyilvántartás, adatszolgáltatás, adatbefogadás:

    Telefon: 06-1-412-9780 

    Nemzetközi nyugdíjügyekben:

    Telefon: 06-1-412-9760

    Nyilvántartás Ügyfélszolgálat
    Telefon: 06-46-514-702
    Telefon: 06-46-514-703

     

    Nyugellátás Ügyfélszolgálat
    E-mail: onyf_miskolc@onyf.hu
    Telefon: 06-46-514-624
    Telefon: 06-46-514-671
    Telefon: 06-46-514-684
    Telefon: 06-46-514-692
    Telefon: 06-46-514-699
    Telefon: 06-46-514-723

     

     

     

    ​​

    Legfrissebb:

    Mit, hol talál az új portálon?

    A Hivatal menüpontban az ONYF hivatali adatairól tájékozódhat, az Ügyintézés alatt találhatja meg az eligazodást segítő ügyintézési tájékoztatókat, fogalmakat, gyakori kérdésekre adott válaszokat, valamint az ügyfélszolgálatok elérhetőségeit. A Nyomtatványok menüpont alatt kitöltheti az online nyomtatványokat vagy letöltheti magának a keresett nyomtatványt, majd otthon kinyomtatva, kitöltve beküldheti a hivatalba. A Dokumentumok menüpontból elérheti a legfontosabb jogszabályokat, ágazati statisztikai adatokat, valamint kiadványainkat. A Hirdetmények menüpontot választva a legutolsó hirdetményeinket olvashatja el.


    A régi portál elérhető az alábbi linkre kattintva.

    ugrás a régi portálra
     
     
       
    Gyakori kérdések: 
     

     

     

     

     

    Nyilvántartási, adatbefogadási és adatszolgáltatási ügyekben Szeged illetékes!

    A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 49.§ (6) bekezdésével megállapított - 24. § (15) bekezdése értelmében az a személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, 2012. március 31. napjáig kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését annál a magán-nyugdíjpénztárnál, ahol a tagsági jogviszonya jelenleg fennáll.

    Ezzel egyidejűleg rendelkeznie kell arról, hogy a hozamgarantált tőke összege feletti összeget és a tagsági ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegét „visszalépő tagi kifizetésként" fel kívánja venni, vagy önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett számlára kéri utalni. A rendelkezés elmaradása esetén a tagsági jogviszony megszűnését (2012. május 31.) követően a visszalépő tagi kifizetést a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben lévő egyéni számláján kell jóváírni.

    A nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.

    A nyugdíjas halála esetén a nyugellátás felvételére jogosult személyek a jogosult halálának tényét és ennek időpontját 15 napon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

    2012. január 1-jétől már nem szolgálati nyugellátásban, hanem szolgálati járandóságban részesül, ha az ellátás mellett keresőtevékenységet folytat, akkor - a nyugdíjas státusz megszűnése miatt - a nem nyugdíjasokra vonatkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá tartozik, ugyanakkor keresetét vizsgálni kell.

    A mezőgazdasági őstermelő speciális feltételek esetén válik biztosítottá. Járulékfizetési kötelezettsége és biztosítása az őstermelő igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadásáig áll fenn. Ha a tárgyévet megelőző évben az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor a havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző bevétel 20 százalékának 1/12 részét kell figyelembe venni. Amennyiben 4.000.000 forint bevétele volt, ezen összeg 20 százalékának 1/12 részét kell a havi járulékalapnak tekinteni. A járandóság folyósítása mellett a keresetvizsgálatnál is ezt az összeget kell figyelembe venni. A 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők esetében 2012. június 30-át követően szerzett jövedelmet kell figyelembe venni.

     

    A bányászok egészségkárosodási járadékának a kereső tevékenységgel összefüggő szünetelésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:Tny.) 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

    A Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdése alapján, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2b) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járójogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg),az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig anyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

    Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni.

    Amennyiben tehát a bányász egészségkárosodási járadék mellett folytatott kereső tevékenységéből származó jövedelme a minimálbér tizennyolcszorosát (2012-ben 1674000.-Ft) meghaladja, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától december 31-éig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

     

    2012. január 1-jétől az ún. művésznyugdíj „helyébe lépő" korhatár előtti ellátás megállapítására csak azok esetében van lehetőség, akik 2012. előtt művésznyugdíjra jogosultságot szereztek, de igényüket nem érvényesítették. Balett művészeti életjáradékra az szerezhet jogosultságot, aki a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott és az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, továbbá azon a napon, amelytől kezdődően a balett művészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A „művésznyugdíjasok" közül azok részére, akik ellátásának megállapítására legalább 25 éven át, meghatározott művészeti intézményeknél főfoglalkozásszerűen folytatott magántáncosi vagy tánckari tevékenységgel szerzett szolgálati idő alapján került sor, a megállapított művésznyugdíjat 2012. január 1-jétől nem korhatár előtti ellátásként, hanem balett művészeti életjáradékként kell folyósítani.

    jelenleg hatályos jogszabály szerint az a férfi jogosult 2 év korkedvezményre, aki legalább 10 éven át - ide nem értve a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munkát, ahol 6 éven át - korkedvezményre jogosító munkát végzett. Ennél rövidebb időn át végzett munka után nem ismerhető el korkedvezményre való jogosultság.

    A foglalkoztató által befizetett korkedvezmény-biztosítási járulék visszafizetésére csak akkor van lehetőség, ha utóbb kiderül, hogy az adott munkakörben végzett munka alapján a dolgozó nem jogosult korkedvezményre.  A foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó biztosított után fizet korkedvezmény-biztosítási járulékot, a járulékfizetésnek az nem feltétele, hogy a dolgozó jogosult legyen korkedvezményre.

    A 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján a jogosultsághoz - egyebek mellett -, a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően kellett a másik féllel írásban közölni, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően kellett írásban megkötni. A jogszabály alaki/megnevezésbeli korlátozó rendelkezéseinek hiányában a 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölt nyilatkozatnak, illetve megkötött megállapodásnak alapvetően a fennálló biztosítási jogviszony 2012. évi megszűnését, valamint annak várható időpontját kell, hogy tartalmazza.

    Az Ön részére folyósított ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől - az öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséig - egyéni vállalkozóként nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak.

    A biztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdése alapján a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. (Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.)

    Ennek alapja vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után kell megfizeti. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.

    Átmeneti bányászjáradékra - az egyéb feltételek mellett - az jogosult, aki azon naptól kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban - az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem részesül.

    A hivatkozott jogszabály alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai is rendszeres pénzellátásnak minősülnek, ezért átmeneti bányászjáradékra nem jogosult.

    2012. január 1-jétől a szolgálati járandóságot a személyi jövedelemadó mindenkori mértékének megfelelően csökkentett összegben, kell folyósítani. A hatályos jogszabály a csökkentéssel szemben lehetővé teszi a családi kedvezmény érvényesítését. A szolgálati járandóság csökkentése annak ellenére, hogy annak összegét a személyi jövedelemadó mértékével egyező mértékben kell csökkentetni, nem minősül személyi jövedelemadó előlegnek.

    Az adóbevallás és az adólevonás, illetve az adózási kedvezmények igénybe vételének jogszabályban meghatározott rendelkezései jelen esetben tehát nem érvényesülnek, így a családi kedvezmény igénybe vételére az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak.

    Eszerint a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíteni kívánt családi kedvezmény igénybe vételéhez az állami adóhatóságtól a törvényben meghatározott tartalmú igazolás beszerzése szükséges, melyet az adóhatóság az adóévet követő év június 30-át követően állít ki az ellátásban részesülő ez irányú kérelmére.

    Az adóévnek jelen esetben a 2012. év minősül, tekintettel arra, hogy a szolgálati járandóság folyósítására ez év január 1-jétől kerül sor. Ebből következően a családi kedvezmény igénybe vételére legkorábban az adóévet követő évben, azaz 2013. június 30-át követően kerülhet sor. 

    A kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell majd benyújtani, amelyhez csatolni kell az adóhatóság fent említett igazolását, a családi pótlékot folyósító szerv igazolását.  Az elbírálás után a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fog határozatot hozni, a megállapított összeget az ellátásban részesülő személy részére kiutalni.

    A 2007. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályi előírás értelmében a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói kivét - átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem - után 8,5 % mértékű nyugdíjjárulékot is fizet. A nyugdíjjárulék megfizetését a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakra pedig önkéntesen vállalhatja.

    Ennek értelmében a korábban hatályban volt előírások megváltoztak, és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó azon jogviszonyáról is nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely időszak alatt a 8,5 %-os mértékű nyugdíjjárulék fizetése történt.

    Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú bevallás nem helyettesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé teljesítendő ún. NYENYI adatszolgáltatást!

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 56/A §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott a 2006. évre vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást 2007. április 30-áig, a Tbj. 5. § (3) bekezdése szerinti biztosított és a Tbj. 26. § (7) bekezdésében meghatározott felszolgáló pedig 2007. augusztus 31-éig köteles teljesíteni. (A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé a 2007. évre vonatkozó adatokat 2008. április 30., illetve augusztus 31. napjáig kell közölni.)

    Amennyiben a mezőgazdasági őstermelői jogviszonya alapján Ön biztosítottnak minősül, úgy nyugdíjjárulék fizetési és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettség is terheli.

    2007. január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelő is biztosítottnak minősül, azonban a jogszabály egyéb feltételek meglétét is előírja, így nem minden őstermelő válik biztosítottá e jogviszonya alapján!

    A hatályos jogszabályi előírások értelmében biztosított a mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 5. § g) pont és a (2) bekezdés szerinti - biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast, valamint az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

    Mivel a törvény kivételként fogalmazza meg a Tbj. 5. § g) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti jogviszonyt - pl.: bedolgozói, megbízási szerződés, választott tisztségviselői jogviszony -, ezért ilyen „típusú" jogviszony fennállása mellett, az egyéb feltételek megléte esetén, őstermelőként is biztosított.

    A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége:

    • az őstermelői igazolványban föltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, 
    • gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetve 
    • a Tbj. 5.§ (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól (pl.: munkaviszony megszűnése, vagy nagykorúvá válás) a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig (pl.: munkaviszony létesítése, vagy nyugdíjazás) 
    • áll fenn.

    Megszűnik a mezőgazdasági őstermelő biztosítása akkor is, ha kilép a családi gazdaságból, vagy a közös őstermelésből.

    Fontos kitétel, hogy a mezőgazdasági őstermelő akkor válik biztosítottá, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő idő és a már korábban megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Ennek megállapítása érdekében életkorától függetlenül kérheti a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől szolgálati idejének kiszámítását.

    Azok a mezőgazdasági őstermelők, akik e jogviszonyuk alapján biztosítottnak minősülnek, a 2007. évre vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségüket az „M" típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kitöltésével és leadásával, 2008. április 30. napjáig kötelesek teljesíteni. (Természetesen az adatszolgáltatási kötelezettséget nem csak papír alapon, hanem elektronikus úton az ún. NYENYI programmal, vagy akár elektronikus ügyintézés keretében is teljesítheti.)

    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2001. évtől írta elő az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére, hogy a tárgyévet követő év október 31. napjáig a foglalkoztatók adatszolgáltatása alapján értesíti a biztosítottat - ide nem értve a kizárólag egyéni vállalkozóként biztosított személyt - a nyilvántartásba vett és a tárgyévre vonatkozó biztosítási idejéről, valamint nyugdíjjárulék köteles keresete (jövedelme) összegéről.

    Az értesítést első ízben a 2000. évre vonatkozó adatokról kellett kiküldeni.

    Ez a rendelkezés 2003. március 28-ától hatálytalanná vált azzal, hogy a rendelkezést 2003. január 1-jétől nem kell alkalmazni.

    Erre tekintettel tehát ezt az értesítést 2001. október 31-ig a 2000. évre vonatkozóan, és 2002. október 31-ig a 2001. évre vonatkozóan kellett megküldeni a biztosítottaknak. 2003. évtől ez a tájékoztatási kötelezettség megszűnt.

    A honlapon keresztül, NYENYI adatszolgáltatást nem lehet teljesíteni!

    A biztosítási időről szóló bejelentést ugyanis meg kell előznie egy regisztrációs eljárásnak. Ehhez szükséges Adatlapot azonban le lehet tölteni a honlapról, a "Nyomtatványok, programok letöltése" rovatból, az "Adatszolgáltatás" menüpont alatt és postán, vagy személyesen az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz be kell nyújtani.

    A regisztrációt követően, a kapott lemezzel, vagy a lemezről telepített programkönyvtárral lehet a biztosítási időről megtenni a bejelentést. A bejelentéshez szükséges program viszont már a honlapról is letölthető.

    Bővebb információ, az "Ügyintézési tájékoztató / Adatszolgáltatás" menüpontja alatt olvasható.

    A saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül.

    Önnek, mint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, a saját tevékenységéről nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást nem kell tennie. Amennyiben Ön alkalmazottat (alkalmazottakat) foglalkoztat, akkor mint foglalkoztatónak, az Ön által alkalmazott személyekről az általános szabályok szerint kell nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást teljesítenie. Az ONYF honlapjáról is letölthető "Adatlap" kitöltésével, és a székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő eljuttatásával igényelhető az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatvány, illetve program.

    Az Ön által hivatkozott felhívást azért kellett kiküldeni, mert az igazgatási szervnek nincs tudomása arról, hogy Ön foglalkoztat-e alkalmazottat, vagy sem. Amennyiben Ön, mint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó alkalmazottat nem foglalkoztat, megköszönjük, ha erről a felhívást kiküldő igazgatási szervet írásban, vagy személyes eljárása keretében tájékoztatja. A tájékoztatásnak formai megkötése nincs, az postai úton, FAX útján, vagy akár elektronikus ügyintézés keretében (a "Bejelentés" elnevezésű nyomtatvány kitöltésével) is eljuttatható.

    A tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendje megváltozott. A munkavállaló részére 2007. július 1-jétől a tizenharmadik havi illetményt (munkabért) a tárgyévben havonta, az illetmény (munkabér) kifizetésével egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított illetmény (személyi alapbér) egy-tizenkettedének megfelelő összegű részletekben, a tizenharmadik havi illetmény (munkabér) fennmaradó részét pedig a tárgyévet követő január hónap 16. napján kell kifizetni.

    A járulékfizetési felső határt a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24. § (3) bekezdése alapján évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. A megállapított járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a díjazás nélküli időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött, vagy szűnt meg.

    A Tbj. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4/A. §-a tartalmaz rendelkezéseket a járulékfizetési felső határ számításáról.

    Az R. 4/A. § (1) bekezdése szerint, a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ figyelembevételével kell megállapítani.

    Az R. 4/A. § (2) bekezdése az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelemnél rendeli el az eredeti esedékességkor érvényes járulékfizetési felső határ alkalmazását.

    Az R. 4/A. § (3) bekezdése a biztosítási jogviszony megszűnése esetén a következő évre áthúzódó jövedelmeknél a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ alkalmazását írja elő.

    Az R. 4/A. § (4) és (5) bekezdése pedig a biztosítási jogviszony megszűnését követően kifizetett járulékalapot képező jövedelmekről rendelkezik.

    A fenti rendelkezésekre figyelemmel, a tizenharmadik havi illetmény az R. 4/A. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, tehát a járulékfizetési felső határt a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ figyelembevételével kell megállapítani. Nem változtat ezen az sem, hogy 2007. július 1-jétől kezdődően részletekben, havonta történik a kifizetés. Nem tekinthető ugyanakkor esedékességet követő időpontban teljesített kifizetésnek az utolsó „részlet" sem, tehát az előző évi (2007. évi) felső határ alkalmazása nem lehetséges a 2008. január 16-ai kifizetés során.

    Más a helyzet a nyugdíjazást követően kifizetett tizenharmadik havi illetménynél. Az R. 5/C. § (1) bekezdése szerint, a Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy a Tbj. 4. § f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya (vagy az említett ellátás megállapításának kezdő napját megelőzően fennálló jogviszonyában történő továbbfoglalkoztatása) alapján, a számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem után fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot.

    Az R. 5/C. § (2) bekezdése alapján, ha a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy a Tbj. 4. § f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napján, vagy azt követően a foglalkoztatójától még az ellátás megállapításának kezdő napjáig fennálló jogviszonyára tekintettel járulékalapot képező jövedelmet kap, e jövedelmet a Tbj. 24. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ megállapításánál úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére az ellátás megállapításának kezdő napját megelőző napon került volna sor. Ennek megfelelően, amennyiben a tizenharmadik havi illetménynek olyan része van, amely még a nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző időszakra vonatkozik, úgy az R. 5/C. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

    A 2007., illetve a 2008. évre vonatkozó NYENYI adatszolgáltatást a fentiekben leírtak figyelembevételével kell teljesíteni.

    A biztosítási jogviszonyban álló (állt) személyekről nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást (NYENYI adatszolgáltatást) minden esetben teljesíteni kell.

    Egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony fennállása esetén, az egyéni- és társas vállalkozó e jogviszonyából származó, nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem hiányában - az elektronikus úton történő, illetve papír alapú adatszolgáltatás során -, a nyilvántartó lap jövedelemre és járulékfizetésre vonatkozó adatok rovatában található („Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege", „Megállapított - Befizetett Nyugdíjjárulék összege" stb.) sorokba nulla forintösszeget kell felvezetni. (A biztosítási kötelezettség fennállását nem befolyásolja az, ha az adott naptári évre vonatkozóan a jogszabályi előírások alapján járulékfizetés nem történt.)

    A fentiek szerint kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni például a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonyáról, ha a vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban állt, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat, és járulékot - vállalkozói kivét hiányában - nem fizetett.

    Hasonló a helyzet azon mezőgazdasági őstermelő esetében is, akinek a Tbj. 30/A § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési szabályok figyelembe vételével, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele 0 forint volt.

    Mulasztási bírságot kellett fizetnem, mert mint egyéni vállalkozó nem teljesítettem a 2006. évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségemet. Úgy érzem, ez nem jogos, mert én a könyvelőmre bíztam a hivatalos ügyeim intézését, így a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítését is.

    A hatályos jogszabályi előírások szerint az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség - így különösen: az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása - akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján - az Art. 7. §-a (1)-(2) és (5) bekezdésének alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti. Az előírásokat tekintve, a jogszabályban előírt kötelezettség elmulasztása miatt Önt terheli a felelősség.

    Szeretném azonban tájékoztatni, hogy a mulasztási bírság kiszabását megelőzően az adatszolgáltatásukat elmulasztott nyilvántartásra kötelezetteket (tehát nem a meghatalmazottat), tértivevénnyel megküldött felszólító levélben kérjük az elmaradt adatszolgáltatás pótlására, továbbá e levélben tájékoztatást adunk a mulasztási bírság kiszabásával kapcsolatos jogszabályi előírásokról is. Az adatszolgáltatás pótlására irányuló felszólító levél kézhezvételét követően, ha Ön az adatszolgáltatását határidőben rendezi (intézkedik annak rendezése érdekében), a mulasztási bírság kiszabására nem került volna sor.

    Amennyiben a 2006. évre vonatkozó adatszolgáltatásának pótlása még nem történt meg, a további intézkedések, szankcionálások elkerülése érdekében kérjük, hogy szíveskedjék az ügyben soron kívül eljárni.

    Tájékoztatom, hogy a 2006. évi adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében is teljesíthető. Erre vonatkozó bővebb tájékoztatást az „Ügyintézési tájékoztató/Adatszolgáltatás" fejezetben, a „Tájékoztató a NYENYI adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséről" cím alatt találhat.

    A meghatalmazás papír alapú és az elektronikus úton (floppy lemezen, illetve elektronikus ügyintézés keretében) történő adatszolgáltatásra, továbbá - ha Önt a Kft. erre felhatalmazta - az adatszolgáltatás teljes folyamatára is kiterjedhet.

    A Tny. 97. §-ának előírásai szerint az adatszolgáltatási kötelezettséget a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján - az Art. 7. §-a (1)-(2) és (5) bekezdésének alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti.

    Az adatszolgáltatás teljesítése történhet Ügyfélkapun keresztül elektronikus ügyintézés keretében, illetve elektronikus úton (floppy lemezen), vagy papír alapú adathordozón.

    Amennyiben az adatszolgáltatás teljesítése Ügyfélkapun keresztül, elektronikus ügyintézés keretében történik, úgy a TnyR. 86/A. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a nyilvántartásra kötelezett az e-ügyintézésre, illetve az Art. 7. §-a szerinti képviselet bejelentésére szolgáló formanyomtatványt és a meghatalmazás eredeti példányát köteles az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére az adatszolgáltatás teljesítését legalább 30 nappal megelőzően megküldeni.

    Amennyiben a gazdálkodó szervezet (a nyilvántartásra kötelezett) által floppy lemezen, illetve papír alapon elkészített adatszolgáltatásának bizonylatait (cégszerű) aláírásával ellátta, úgy Ön - személyes eljárás keretében, illetve postai úton - lényegében „csak" annak benyújtásáról gondoskodik. Amennyiben az okmányokat Ön, mint meghatalmazott könyvelő írja alá, úgy a meghatalmazás eredeti példányának az adatszolgáltatás teljesítését megelőző megküldése nem előírt, viszont az adatszolgáltatás teljesítése, benyújtása során igazolnia kell meghatalmazását, az eljárás, az aláírás jogosságát. Ezen utóbbi esetben azonban célszerű élnie a képviseleti jogosultság bejelentésének lehetőségével. Ha az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kitölti, és csatolja a meghatalmazás eredeti példányát, az elektronikus nyilvántartásban történő rögzítést követően a meghatalmazás érvényességi ideje alatt többé nem szükséges a képviseleti jogosultság alkalmankénti igazolása.

    Elektronikus ügyintézés keretében jelenleg a 2006., 2007. és 2008. évekre vonatkozóan lehet a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást teljesíteni. Az adatszolgáltatás ezen korszerű lehetőségének korábbi évekre történő biztosításáig kérjük, hogy az elmaradt adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton (floppy lemezen) szíveskedjenek haladéktalanul pótolni.

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítésének módjáról az „Ügyintézési tájékoztató/Adatszolgáltatás" fejezetben, a „Tájékoztató a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásról" cím alatt bővebb információt talál.

    A Cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban Ctv.) 1. számú mellékletének V. pont 1. pontjának e) alpontja szerint a változásbejegyzési kérelemhez (a végelszámolási eljárás megindításához), a Ctv. 112. § (2) bekezdése szerint pedig a végelszámolási eljárás lezárásához szükséges benyújtani a Cégbírósághoz a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által kiállított igazolást.

    Az igazolás kiadása iránti „Kérelem" nyomtatványt és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérésre, térítésmentesen rendelkezésre bocsátja, illetve azok elérhetőek az ONYF honlapján az „Ügyintézési tájékoztató/Adatszolgáltatás" fejezet, „Tájékoztató a végelszámolók nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről" címszó alatt.

    Az igazolás hatósági bizonyítványnak minősül, kiadásáért 2.000 forint összegű illetéket illetékbélyeg formájában a kérelmen kell leróni. A végelszámolónak az igazolás kiadására irányuló kérelmét a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé kell benyújtania. Az igazgatóságok elérhetőségéről, valamint az ügyfélfogadás rendjéről az ONYF honlapján tájékozódhat.

    Egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezem, azonban 2007. évben vállalkozói kivétem nem volt, és egész évben egy Kft-nél álltam munkaviszonyban, heti 40 órában. Kérdésem, hogy egyéni vállalkozásomról kell-e Önök felé valamilyen adatszolgáltatást teljesítenem?

    A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a saját biztosítási adataival összefüggésben akkor is köteles NYENYI lapon (floppyn, illetve elektronikus ügyintézés keretében) az adatszolgáltatás teljesítésére, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban állt, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat, és járulékot - vállalkozói kivét hiányában - nem fizetett. A biztosítási kötelezettség fennállását nem befolyásolja, ha az adott naptári évre vonatkozóan járulékfizetés nem történt. (Ezen esetekben a nyugdíjbiztosítási- és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem.)

    Ha vállalkozói kivét hiányában nyugdíjjárulékot nem fizetett, az elektronikus úton történő, illetve papír alapú adatszolgáltatás során a nyilvántartó lap jövedelemre és járulékfizetésre vonatkozó adatok rovatában található („Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege", Megállapított - BefizetettNyugdíjjárulék összege" stb.) sorokba nulla forintösszeget kell felvezetnie.

    A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő (pl. saját jogú nyugdíjas) egyéni vállalkozónak vállalkozói kivét hiányában önmagára vonatkozóan nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást nem kell teljesítenie.

    Felhívom szíves figyelmét, hogy a foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó a biztosított alkalmazottak vonatkozásában minden esetben nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásra kötelezett.

    Az egyéni vállalkozók adatszolgáltatásával kapcsolatban bővebb információt talál az „Ügyintézési tájékoztató/Adatszolgáltatás" fejezetében, a „Mit kell tudni az egyéni vállalkozó saját magára vonatkozó adatszolgáltatásáról?" címszó alatt.

    A jogszabályi előírásokat tekintve, 2007. április 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelem után nyugdíjjárulékot is fizetett, továbbá a nyugdíjjárulék megfizetését a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakra is vállalhatta. 

    Amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozónak nem keletkezett nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme (így nyugdíjjárulék megfizetése sem történt), úgy a gazdálkodó szervezetnek Önre vonatkozóan nem kell nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást teljesítenie. Azonban a társas vállalkozásnak a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét (a biztosítási jogviszonyban álló személyekre vonatkozóan NYENYI adatszolgáltatás formájában, illetve biztosítottak „hiányában" nemleges nyilatkozat formájában) teljesítenie kell.

    Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozóként a vállalkozói tevékenységemet 365 naptári napon át folytattam - jelenleg is folytatom -, az előírt nyugdíjjárulékot megfizettem. Mentesülök-e a NYENYI lapos adatszolgáltatás teljesítése alól, ha nem kérelmezem a 0,5 százalékos emelést?

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítése független a 0,5 százalékos emelés kérelmezésétől, így ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozónak volt vállalkozói kivétje (átalányadózó esetén átalányadó  alapját képező jövedelme), úgy az előírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie kell abban az esetben is, ha nem kéri a 0,5 százalékos emelést.

    Amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozónak nem volt vállalkozói kivétje (átalányadózó esetén átalányadó alapját képező jövedelme), úgy önmagára vonatkozóan nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást teljesítenie nem kell. (Természetesen, ha vállalkozóként alkalmazottakat foglalkoztatott, akkor Ön, mint foglalkoztató, a biztosított személyekre vonatkozóan nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásra kötelezett.)

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást megelőző regisztráció során azt közöltem, hogy papír alapon szeretném a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást teljesíteni, de időközben úgy döntöttem, hogy szeretném ezt Ügyfélkapun keresztül, e-ügyintézés keretében rendezni. Van-e erre lehetőségem?

    Amennyiben a regisztráció elvégzését követően mégis úgy dönt, hogy az adatszolgáltatást e-ügyintézés keretében, Ügyfélkapun keresztül szeretné teljesíteni, úgy a regisztráció módosítását a foglalkoztató, egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé Ön (nyilvántartásra kötelezett), illetve meghatalmazottja (képviselője) kezdeményezheti.

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez az ún. „Bejelentő lap"-ot szükséges kitöltenie. Az adatszolgáltatás ezen módjáról bővebb információk az Ügyintézési tájékoztató/Adatszolgáltatás menüpontban, a „Tájékoztató a NYENYI adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséről" cím alatt érhetőek el.

    Mezőgazdasági őstermelőként 2007. és 2008. évben is biztosítottnak minősülök, azonban 2007. évben e tevékenységből származó bevételem nem volt. A vonatkozó járulékfizetési szabályok ismeretében szeretném megkérdezni, hogy fennáll-e a 2008. évre vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségem?

    A hatályos jogszabályi előírások szerint a biztosítottnak minősülő  mezőgazdasági őstermelő köteles a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj megállapításhoz szükséges adatokat a tárgyévet követő év április 30. napjáig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére közölni.

    Az érvényben lévő járulékfizetési előírások értelmében az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

    A fentiekre tekintettel előfordulhat olyan eset, amikor a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek - e tevékenységből származó bevétel hiányában - nulla forintösszeg után „áll fent" a járulékfizetési kötelezettsége. Ebben az esetben, az elektronikus úton történő, illetve papír alapú adatszolgáltatás során a nyilvántartó lap jövedelemre és járulékfizetésre vonatkozó adatok rovatában található („Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege", Megállapított - Befizetett Nyugdíjjárulék összege" stb.) sorokba nulla forintösszeget kell felvezetnie.

    Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az a mezőgazdasági őstermelő, aki:

    • esetén a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen nem éri el a 20 évet,
    • egyéb jogcímen már biztosított (pl.: munkavállaló, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó stb. - ide nem értve a Tbj. 5. § g) pontja, illetve (2) bekezdése szerint biztosítottakat)
    • saját jogú nyugdíjas, illetve özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
    • kiskorú személy, aki őstermelői tevékenységét közös őstermelő igazolvány alapján folytatja,
    • a gazdálkodó család kiskorú tagja,

    mezőgazdasági őstermelőként nem minősül biztosítottnak, így mezőgazdasági őstermelői jogviszonyáról nem kell nyilvántartó lapot kiállítani. 

    Amennyiben az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítése kapcsán korábban már kitöltötte, és az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz eljuttatta a Bejelentő lapot (az Art. 7. §-a (1)-(2) és (5) bekezdései szerinti képviselet esetén feltétel továbbá az, hogy érvényes meghatalmazással rendelkezzen), úgy a további adatszolgáltatásokhoz újabb Bejelentő lapot kiállítania nem kell. Bejelentő lapot ismételten csak abban az esetben szükséges kitöltenie, ha az adatokban bekövetkezett változásokat szeretné ismertetni. Például akkor, ha a korábban tett közléséhez képest az éppen aktuális adatszolgáltatásnál Ön módosítani szeretné a megbízást, képviseletet ellátó személy, szerv (szervezet) adatait, vagy az elektronikus ügyintézés keretében az adatszolgáltatást teljesítő (Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező) személy(ek) adatait. 

    Az adatszolgáltatási kötelezettség elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez szükséges bővebb információt az Ügyintézési tájékoztató/Adatszolgáltatás menüpontban, a „Tájékoztató a NYENYI adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséről" cím alatt találhat.

     

     A jogszabályi előírásokat tekintve, az érintett személy, vagy írásban meghatalmazott képviselője a nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokba betekinthet, arról felvilágosítást kérhet, az iratokról másolatot igényelhet. 

    Biztosítási jogviszonyának bejelentésével kapcsolatos nyugdíjbiztosítási adatairól Ön a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál tájékozódhat. Az igazgatóságok nyilvántartása a foglalkoztatók által közölt adatokra épül, így az alapján áll módjukban felvilágosítást adni.

    Az Önre vonatkozó adatok megismerését - személyi adatainak pontos megadásával - személyes eljárás keretében, vagy postai úton kezdeményezheti az illetékes igazgatóságnál, ahol munkatársaink készséggel állnak a rendelkezésére. Ha egy adott foglalkoztató kapcsán kíván a törvény által biztosított betekintési jogával élni, vagy egy meghatározott időszakra vonatkozóan szeretné a tájékoztatást megkérni, úgy kérjük, hogy beadványában szíveskedjen a foglalkoztató nevét, székhelyét (címét), illetve az érintett időszakot közölni. Amennyiben a Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkezik, úgy lehetősége van elektronikus ügyintézés keretében eljárni. (Elektronikus ügyintézés esetén az „Adatkérő lap a nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokról" elnevezésű nyomtatványt kell kitöltenie.)

    Tájékoztatjuk, hogy a hatályos jogszabályi előírások értelmében a foglalkoztatók a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásukat a  tárgyévet követő év április 30. napjáig kötelesek teljesíteni, így például a 2008. évre vonatkozó adatszolgáltatást 2009. április 30. napjáig kell, hogy megtegyék. Ezért az Ön jelenleg fennálló biztosítási jogviszonyáról információval még nem rendelkezünk.

    A diploma bemutatása nem elegendő. Ha elveszett a leckekönyve, a tanulmányi időről az a felsőfokú oktatási intézmény állít ki igazolást, ahol a tanulmányait folytatta.

    A GYES folyósítás ideje a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok, a foglalkozató (folyósító szerv) adatszolgáltatása, vagy a „TB-kiskönyvbe" („Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról", majd „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról") bevezetett adat alapján ismerhető el szolgálati időnek.

    Ha a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik és e jogviszonyában elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor szolgálati időként a megszerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe.

    A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani. Az így kiszámított szolgálati idő a nyugdíj összegének megállapításánál veendő figyelembe, mert a nyugdíjra való jogosultság szempontjából a teljes biztosítási időszak az irányadó.

    Az alábbi példában az arányos szolgálati idő kiszámítását mutatjuk be, segítve ezzel a NYENYI lap kiállítását és a biztosítottak szolgálati ideje alakulásának figyelemmel kísérését.

    A biztosított 2004. január 1-jétől 2004. árpilis 30-ig létesített munkaviszonyt. A foglalkoztatás heti 20 órában történt, a foglalkoztatott keresete havi 18000.- Ft. A foglalkoztatott 2004. 02. 01-től 02. 12-ig táppénzben részesült.  

    Az arányos szolgálati idő számítása:

     

    2004. január 1-jétől a minimálbér összege

    53000 Ft/hónap

    2004. február hónapban a minimálbér napi összege

    53000/30= 1766,6666666 Ft/nap

    2004. 02. 13 - 02. 29. közötti időszakra figyelembe vehető minimálbér (02.01-02.12-ig kieső idő táppénz miatt)

    1766,6666666 x 17= 30033,3333333.-Ft.

    2004. január 1-től 2004 április 30-ig elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem:

     

    I. hónap

    18000 Ft

    II. hónap

    9600 Ft

    II. hónap

    18000 Ft

    IV. hónap

    18000 Ft

    Összesen:

    63600.-Ft

    A fenti időszakra számított minimálbér összege:

     

    I. hónap

    53000 Ft

    II. hónap

    30033,3333333 Ft

    III. hónap

    53000 Ft

    IV. hónap

    53000 Ft

    Összesen:

    189033,3333333.-Ft 

    A példa szerint a ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege:

    63600/189033,3333333= 0,33644859813

    ezért az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak - táppénzfolyósítás időtartamával csökkentett - naptári napjainak számával.

     

    I. hónap

    31 naptári nap

    II. hónap

    17 naptári nap

    III. hónap

    31 naptári nap

    IV. hónap

    30 naptári nap

    Összesen:

    109 naptári nap

    0,33644859813 x 109 nap = 36,67289719617 = 37 nap

    (a szabályoknak megfelelően egész számra kell kerekíteni).

    Az arányos szolgálati idő összesen: 37 nap + 12 nap táppénzes idő = 49 nap.

    A nyugdíj mértékének meghatározásánál csak a teljes év (365 naptári nap) vehető figyelembe. Ilyen esetben - ha van rá mód - célszerű a hiányzó időszakot "ledolgozni". 38 év megszerzett szolgálati idő után a kiszámított átlagkereset 77 %-a, míg 39 év alapján a 78,5 %-a lesz a nyugdíj összege.

    Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét növelni kell annyiszor 365 nappal, ahány gyermeke született 1968. január 1. előtt. A tényleges szolgálati ideje egy évvel növelhető.

    A fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója ápolása vagy gondozása címén kapta. A szolgálati idő elfogadásának feltétele, hogy az egyén erre az időszakra a nyugdíjjárulékot megfizette. Ezen a címen szolgálati idő legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.

    A felsőfokú technikumok felsőoktatási intézményeknek minősültek, a nappali tagozaton folytatott tanulmányokat szolgálati időként el kell ismerni.

    A részmunkaidős foglalkoztatásnak csak abban az esetben következménye a szolgálati idő arányos figyelembevétele, ha az ebből származó jövedelem a foglalkoztatás időtartama alatt érvényes minimálbér összegét nem éri el. Tekintettel arra, hogy az jövedelme a minimálbért meghaladja, szolgálati idejét úgy kell figyelembe venni, mintha teljes munkaidőben foglalkoztatnák.

    A magyar-német munkaerőcsere egyezmény alapján az egykori NDK-ban munkaviszonyban töltött idő a magyar jogszabály alapján szolgálati időnek minősül.

    A külföldi munkavégzést bizonyítani lehet munkakönyvi bejegyzéssel, kétnyelvű munkaszerződéssel, a német foglalkoztatótól kapott igazolással.

    A társadalombiztosítási nyilvántartásban is lehet adat az NDK-beli munkaerő egyezményes időről, ha a külföldi munkavégzés előtti foglalkoztató azt a munkaviszony nyilvántartó lapra felvezette; bizonyítani lehet még a Megyei Levéltáraknál, illetve Megyei Munkaügyi Központnál meglévő nyilvántartás alapján.

    Nyugellátást írásban, az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapon kell igényelni. A nyomtatvány térítésmentesen, bármely regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon beszerezhető, illetőleg a „Nyomtatványok" menüpont „Nyomtatványtár" almenüjében letölthető. A „Nyomtatványtár"-ban az űrlaplistából kétféle módon érhetőek el a nyomtatványok:

    1. PDF fájlként az ügyfél a számítógépére tudja lementeni és onnan tudja nyomtatni kézzel történő kitöltéshez, vagy

    2. egy űrlapkitöltő folyamaton végignavigálva a számítógép segítségével tudja kitölteni, majd nyomtatni.

    Az igénybejelentést ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők elektronikus úton is előterjeszthetik, erről az „Ügyintézési tájékoztató" menüpont „Általános tájékoztatók" almenüjében bővebb tájékoztatást olvashat.

    Az elismert szolgálati ideje alapján résznyugdíjra jogosult. Résznyugdíjat a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában (18 évnél 49 %) kell megállapítani akkor is, ha az összeg nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

    Amennyiben a munkáltató a fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a megállapodás alapján hozott korengedményes nyugdíj határozatot vissza kell vonni. (Ezáltal olyan jogi helyzet alakul ki, mintha a megállapodást meg sem kötötték volna, tehát az érintett személy nem minősül nyugdíjasnak.)

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján járó kedvezményes nyugellátásra való jogosultságot a 2012. január 1-jétől hatályos változások nem érintik. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján igényét jövőre előterjesztheti.

    Az árvaellátás iránti igényt az erre rendszeresített formanyomtatványon a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell előterjeszteni.

    Fel kell azonban hívnunk a figyelmét arra, hogy megszűnik a rokkantsági járadékra jogosultsága az árvaellátás megállapításával egyidejűleg, ugyanis a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése kizárja a két ellátás együttes folyósítását.

    Igen, amennyiben rendelkezik a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel és a rokkantsági járadékra való jogosultság egyéb feltételeivel is. A rokkantsági járadékra való jogosultságot ugyanis nem befolyásolja, ha valaki külföldi állampolgár.

    A rokkantsági járadékban részesülő személyeket a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira 2012. január 1-jétől vonatkozó változások nem érintik. Jogosultságukra továbbra is a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet az irányadó.

    Az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot nem befolyásolja, hogy az elhunyt részesült-e korábban özvegyi nyugdíjban. Amennyiben az igénylő a házastársra előírt jogosultsági feltételeknek megfelel és élettársával haláláig megszakítás nélkül tíz éven át (amennyiben gyermekük született egy éven át) együtt élt, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megállapítható.

    A hatályos rendelkezések szerint az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az jogosult özvegyi nyugdíjra aki a házastársa halálakor

    • reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte,vagy
    • rokkant, vagy
    • házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

    Az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha az említett feltételek valamelyike a házastárs halálától számított 10 éven belül következik be.

    Abban az esetben, ha az özvegy az újabb házasságkötéskor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, az özvegyi nyugdíj megszüntetésre kerül.

    Amennyiben az özvegy már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt az özvegyi nyugdíjra jogosultsága  a házasságkötés következtében nem szűnik meg.

    A Tny. 49. § (1) bekezdése szerint az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

    Az özvegyi nyugdíjra jogosultságot a gyermektartásdíjról rendelkező bírósági ítélet nem alapozza meg. (A házasságról, a családról ás a gyámságról szóló 1952. IV. törvény különbséget tesz a házastársi és gyermektartási díj között. A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. A tartás közös egyetértéssel vagy bírósági ítélet alapján állapítható meg.)

     

    Igen, jogosult lehet özvegyi nyugdíjra, ha élettársa haláláig legalább egy év óta megszakítás nélkül együtt éltek, és gyermekük született. Az özvegyi nyugdíjjogosultságot nem befolyásolja, hogy az együttélés alatt, vagy azt megelőzően született a gyermekük.

    Az árvaellátás a nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányok idejére illeti meg. A tanulmányok befejezésének időpontja az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga időszaknak az utolsó napja. Árvaellátást eddig az időpontig kaphat.

    Ha az árva a tanulmányok befejezését követően a következő tanulmányi időszakban új tanulmányokat kezd, a tanulmányok folytatását az árvaellátás folyósítása szempontjából folyamatosnak kell tekinteni. A tanulmányokat az oktatási intézmény által - legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül - kiállított igazolással kell igazolni. Az árvaellátást a nyári szünet időtartamára az igazolás benyújtását követően, visszamenőlegesen folyósítják.

    Iskolai tanulmányok címén megilleti az árvaellátás, ha betegsége, fogyatékossága miatt lesz magántanuló. Ezt az oktatási intézmény igazolásával kell bizonyítania. Amennyiben nem egészségi problémája miatt lett magántanuló, árvaellátásra nem jogosult.

    A nyugdíjast (járadékost) a halál napját magába foglaló hónap végéig esedékes ellátás illeti (illetné) meg. A fel nem vett ellátást a nyugdíjassal (járadékossal) annak elhalálozásakor közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, testvére igényelheti - ebben a meghatározott, egymást követő sorrendben, a halálesetet követő egy éven belül -, ezek hiányában pedig az örökös a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

    Az együtt élt családtag részéről az igényléshez elegendő egy erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltése, amelyből megállapítható a rokoni kapcsolat, az egy háztartásban történt együttélés, továbbá tartalmazza az elhunyt adatait, az ellátásának folyósítási törzsszámát.

    Örökös részére a jogerős záradékkal ellátott öröklési bizonyítvány, illetve hagyatéki végzés alapján fizethető ki a fel nem vett nyugellátás.

    Tekintettel arra, hogy Ön az elhunytnak nem a házastársa volt, ezért az utolsó havi nyugdíjat jogerős hagyatéki végzés megküldése után a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tudja majd az örökös részére kifizetni.

    A vonatkozó jogszabály szerint, nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon kell igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban, az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

    Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt házastárs halálától egy évig folyósítható. Tekintettel arra, hogy házastársa 2008. szeptember 9-én hunyt el, ideiglenes özvegyi nyugdíjra - az egyéb feltételek fennállása esetén - 2009. szeptember 8-ig szerezhetett volna jogosultságot.

    Kérelme méltányossági alapon sem teljesíthető.

    Igen, jogosult lehet özvegyi nyugdíjra és együtt élő házastársnak kell tekinteni, ha a házastársát bizonyítottan ápolás, gondozás céljából helyezték el az egészségügyi intézményben és az érzelmi, gazdasági kapcsolatok folyamatosnak tekinthető.

    A nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodásokkal kapcsolatosan a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében a Közép-magyarországi  Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság jár el.

    A befizetett járulék visszafizetésére vonatkozó igényében az ügyfélnek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósággal közölnie kell:

    • a megállapodás-kötő (kedvezményezett) személyi adatait (név, születési idő, TAJ szám, magyarországi lakcím),
    • külföldi címét,
    • a külföldi munkáltató nevét, székhelyét, a foglalkoztatás időszakát (időtartamát),
    • a teherviselő nevét, címét,
    • külföldi biztosítási számát.

    A kéréshez az ügyfélnek a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan rendelkezésére álló igazolást (igazolásokat) is csatolnia kell.

    A külföldi társadalombiztosítási szervtől a biztosításra vonatkozó igazolást az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatóság az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,  Nemzetközi Nyugdíjügyek Főosztályán keresztül kéri meg.

    Ezen igazolás megérkezése után intézkedhet a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a megállapodás megkötése szándékának napjától, de legkorábban a megállapodás megkötése szándéka hónapjának első napjától a járulék visszafizetése iránt.

    A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 88. § (2) bekezdése szerint a hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban meghatározott iratok bemutatását és egyéb tájékoztatást kérhet, illetőleg helyszíni ellenőrzést tarthat. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 100. §-ának előírásait tekintve, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek szakellenőrzése kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos jogszabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatáskörébe tartozó nyugellátás megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatásra. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, könyvelési és egyéb okmányokat rendelkezésre kell bocsátani.

    Az ellenőrzés történhet az ellenőrzött székhelyén, telephelyén, meghatározott feltételek fennállása esetén a könyvviteli szolgáltatónál, illetőleg az igazgatóságon.

    Az ellenőrzött és az ellenőr előzetesen egyeztetést folytat, melynek része annak eldöntése is, hogy az ellenőrzés hol kerüljön lefolytatásra. Ha az ellenőrzés az igazgatóság épületében történik, Ön köteles a nyugdíjbiztosítási szakellenőrzés által kért okmányok helyszínen történő bemutatására.

    Az igazgatóság ellenőrzési szakterülete a foglalkoztatót előzetesen értesíti az ellenőrzésről, melynek során közli, hogy mely dokumentumok előkészítése szükséges. Az ellenőrzés megtartásához szükséges feltételeket a gazdálkodó szervezetnek (a cégnek) kell biztosítania. Amennyiben a dokumentumokat nem a szervezet székhelyén, hanem a könyvelőnél tudja az ellenőrzésnek bemutatni, ezt a tényt a szakellenőrzésnek jeleznie kell. Ezt az értesítésben megadott telefonszámon, FAX számon, e-mail címen vagy levelezési címen teheti meg. Ebben az esetben Önnek is a könyvelőnél kell tartózkodnia az ellenőrzés időpontjában, vagy teljes körű képviseletre szóló meghatalmazást szükséges a könyvelő részére adnia annak érdekében, hogy az eljárás jogszerűen lefolytatható legyen.

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellenőrzési szakterülete a vizsgálat időpontját megelőzően, az ellenőrzés megtartásának szándékáról minden esetben értesíti az ellenőrzöttet. Azt úgy kell közölnie, hogy arról az ellenőrzés időpontját megelőzően legalább három munkanappal korábban értesüljön. Ha Ön akadályoztatva van, vagy önhibáján kívül nincs abban a helyzetben, hogy az ellenőrzésen részt vegyen, illetőleg a szükséges okmányokat a megadott időpontig nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani, arról az ellenőrzési szakterületet kérjük haladéktalanul tájékoztatni. Ezt az értesítés során közölt elérési lehetőségeken teheti meg, vagyis telefonon, faxon, e-mailben, vagy levélben közölheti az akadályoztatásának tényét és okát.

    A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 98. § (1) bekezdése értelmében az ellenőrzött a határozatban foglaltakat vitathatja, ha rá nézve a megállapításokat, az előírt kötelezettségeket sérelmesnek, jogszerűtlennek tartja.

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által kiadott mulasztási bírság megfizetésére kötelező határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül a Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatósághoz fellebbezhet. A fellebbezést, amely a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 81. §-a alapján illeték-és költségmentes, az ügyszámra hivatkozással az első fokú határozatot hozó regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell benyújtania.

    A határidő jogvesztő, ez azt jelenti, hogy a határidőn túl benyújtott fellebbezést - ha igazolási kérelmet nem terjeszt elő -, az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. [Ket. 102. § (3) bekezdés] 

    A szakellenőrzés által kibocsátott idézésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 46-48. §-ai az irányadók. Az idézett személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője az idézésnek köteles eleget tenni az idézésben közölt időpontban és helyen.

    Amennyiben a megjelölt időpontban akadályoztatva lenne (pl.: kórházi kezelés, külföldi tartózkodás), azt az igazgatási szerv szakellenőrzési területe felé az idézésen megjelölt címen, illetőleg telefonszámon, FAX számon, vagy e-mail címen kérjük jelezni.

    A Ket. 48. § (2) bekezdése szerint, ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy 5 munkanapon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre, meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság összegéről a Ket. 61. § (2) bekezdése rendelkezik. Ez alapján a bírság legkisebb összege esetenként 5 000 forint, legmagasabb összege természetes személy esetén 500 000 forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 1 000 000 forint.

    Tehát kérjük, hogy az idézésben megadott helyen és időben szíveskedjék megjelenni, és a kért iratokat az ellenőrzés rendelkezésére bocsátani.

    Abban az esetben, ha a nyugellátás elbírálásához szükséges adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatóság nyilvántartásában hiányosan, eltérő tartalommal vagy nem állnak rendelkezésre, az ellátást igénylő ügyfél a szolgálati időt egyéb hitelt érdemlő módon, tanúval is igazolhatja. A tanú nevét, lakcímét a nyugellátást igénylő közli az igazgatósággal. A meghallgatni kívánt személyt a tanúmeghallgatás időpontjáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellenőrzési szakterülete előzetesen értesíti. Egyidejűleg felhívja a figyelmét arra is, hogy a meghallgatásra a személyazonosításra alkalmas okmányát (személyazonossági igazolvány, útlevél, jogosítvány stb.), ha már nyugellátásban részesül, az ellátást megállapító határozatát, továbbá minden olyan bizonyítékként értékelhető okmányát (pl.: foglalkoztatásra irányuló szerződés, kinevezési okmány, munkakönyv, munkalap, bérnyilvántartás, társadalombiztosítási igazolvány) hozza magával, amellyel a volt munkatársát érintő időtartam bizonyítható.

    Amennyiben a jegyzőkönyv az ellenőrzés helyszínén nem került átadásra, tartalmát úgy kell megismertetni az ellenőrzöttel, hogy azt részére postai úton meg kell küldeni. A jegyzőkönyv egy példánya az ellenőrzöttnél marad, az aláírást követően a többi példányt (példányokat) szíveskedjen visszajuttatni az igazgatóságra.

     

    Kérjük, ez esetben a korábbi lakcíme szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság Ellenőrzési Osztályával szíveskedjék felvenni a kapcsolatot, ahol tájékoztatni fogják arról, hogy milyen ügyben keresték. Az igazgatóság elérhetőségéről az ONYF honlapján tájékozódhat.

    Az ügyfél számára az elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségét központi rendszer biztosítja. A központi rendszer igénybevételéhez az ügyfélnek előzetes regisztráció után ügyfélkapu létesítését kell kezdeményezni a Kormányzati Portálon (www.magyarorszag.hu). Az ügyfélkapu olyan eszköz, amely biztosítja, hogy a használó egyedileg (személyében) azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján a közigazgatási, jelen esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekkel.

    Az onyf@onyf.hu címre, elektronikus úton beérkezett levelek, bejelentések és kérelmek (ezek közzé tartozik a konkrét, lakcím-változást bejelentő kérelem is) - ellentétben az ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelmekkel - csak tájékoztató jellegűek, a küldő személye, az e-mail hitelessége nem bizonyítható. Ezért került sor arra, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság levélben kérte fel az ügyfelet bejelentésének "hagyományos" úton történő megerősítésére.

    Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy valamennyi nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv rendelkezik e-mail címmel - az Ügyfélszolgálatok menüpontban ezek megtalálhatók -, ezért a beadványokat célszerű közvetlenül az illetékes szervhez megküldeni, mivel az ONYF-en operatív ügyintézés nem folyik.

    A nyári szünidő tartamára akkor jogosult az egyetem nappali tagozatán tanulmányokat folytató diák, ha a következő félévre is beiratkozott. Ilyen esetben utólag, az iskolalátogatási igazolás beérkezését követően kerül kiutalásra a nyári szünidő tartamára járó árvaellátás.

    A korrekciós nyugdíjemelések a rendszeres éves nyugdíjemelésen felül, hivatalból történnek, külön kérelem nélkül.

    Annak, aki nem társadalombiztosítási nyugellátásban: pl. rendszeres szociális járadékban, baleseti járadékban, átmeneti járadékban, rokkantsági járadékban, ... stb. részesül.

    (Kivétel az ideiglenes özvegyi nyugdíj, mely ugyan társadalombiztosítási nyugellátás, de az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege méltányosságból nem emelhető.)

    Az igazolás a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kérhető írásban vagy személyesen. 

    Iskolalátogatási igazolást kell benyújtani a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, újabb igénybejelentő lap kitöltésére nincs szükség. A nyomtatvány száma 1019/7, mely honlapunkról letölthető.

    Igen, lehetséges.

    Írásban kell kérni a nyugdíj más címre történő folyósítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (1139 Budapest, Váci út 73.), amely levélben közölni kell az új címet és pontosan meg kell jelölni az időtartamot (...-tól ...-ig) ameddig erre a címre kéri a nyugdíja folyósítását.

    A kérelmet célszerű legalább 1 hónappal az elutazást megelőzően eljuttatni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 98. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bejelentések közvetlenül az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél vagy posta útján teljesíthetők.

    Fentiek alapján a lakcímváltozás bejelenthető :

    • személyesen, a nyugdíjfolyósító szervnél (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Budapest XIII., Váci út 73.), vagy 
    • írásban, a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozással a nyugdíjas sajátkezű aláírásával ellátva. Amennyiben az ellátásra jogosult gyámság/gondnokság alatt áll, úgy a gyám, illetve a gondnok aláírása szükséges.

    A bejelentéshez felhasználható nyomtatvány azáma KET-1100-014, mely honlapunkról letölthető.

    A faxon vagy e-mailban érkezett lakcímváltozási bejelentést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak nem áll módjában elfogadni! 

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden év január 31-ig levélben tájékoztatja minden ügyfelét az előző évben folyósított ellátások összegéről. A tájékoztató levél tartalmazza a folyósított ellátás típusát, előző évi összegét, tárgyévi összegét (januári emeléssel növelt összeg) és jelzést arra vonatkozóan, hogy az ellátást adóterhet viselő ellátásként kell-e figyelembe venni a személyi jövedelemadó bevallás teljesítésénél.

    Adóigazolást kizárólag azok az ellátásban részesülők kapnak, akik részére adóköteles ellátást folyósít a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.  Ez külön igazolás, melyet szintén január 31-ig küld meg minden érintett részére.

    A megállapított árvaellátás a gyermeket 16. életéve betöltéséig megilleti, függetlenül attól, hogy tanul-e vagy sem. Ezt követően - főszabályként legfeljebb 25. életéve eléréséig, - nappali tagozaton, alap-, közép- és felsőfokú tanulmányok folytatása esetén jár továbbra is az árvaellátás.

    A jogosultságot a tanulói/hallgatói jogviszony fennállása alapozza meg, mely az oktatási intézménybe történt beiratkozással keletkezik. Az árvaellátás folyósítása érdekében a beiratkozásról szóló igazolást el kell juttatni az ellátást folyósító szervhez (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 1139 Budapest, Váci út 73.) Az ehhez szükséges nyomtatvány letölthető honlapunkról, melynek száma 1019/7.

    Amennyiben az árva az egyik iskolában befejezte tanulmányait (pl. júniusban sikeres érettségi vizsgát tett), s a következő tanévet már új oktatási intézményben kezdi (pl. szeptemberben beiratkozik az egyetem első évfolyamának első félévére), az árvaellátás összege a tanévek közötti nyári szünet időszakára visszamenőleg megilleti.

    Az a szülő, aki korábban két vagy több árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén kapott özvegyi nyugdíjat, de az arra való jogosultságát már csak a továbbtanuló árva teremti meg, a beiratkozást követő igazolás alapján - az egyéb feltételek fennállása esetén - megkapja özvegyi ellátását.

     

    A nyugdíjas igazolvány elvesztése bejelenthető személyesen vagy telefonon Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon (1139 Budapest, Váci út 73. - telefon: 350-0155; 350-2755; 270-8927; 270-8999), továbbá írásban a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozással a nyugdíjas sajátkezű aláírásával ellátva az igazgatóság postacímén (1820 Budapest).

    Az elvesztés körülményeit is tartalmazó részletes bejelentést követően a nyugdíjfolyósító szerv új nyugdíjas igazolványt állít ki és megküldi az ügyfél lakcímére.

    Az árvaellátásra jogosultság feltételeit, a folyósítás szabályait a társadaombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.

    A hivatkozott törvény 55. §-ának (5) bekezdése szerint az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya az oktatási intézmény igazolása szerint a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.

    Amennyiben tehát a jogviszony szünetelésének oka a tanuló/hallgató betegsége illetve szülése, úgy az árvaellátásra való jogosultság továbbra is fennáll, egyéb szünetelési ok esetén azonban megszűnik.

    A nyugellátás lakossági folyószámlára történő utalását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet kérelmezni. A nyomtatvány száma B04, amely honlapunkról letölthető. A bankszámlára utalást kérni természetesen a nyugdíjigény benyújtásakor is lehet.

    Ha az ellátás folyósítása valamely pénzintézethez történik a lakcím (tartózkodási hely) változását - a levélküldemények kézbesíthetősége érdekében - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak be kell jelenteni.

    Nyugdíjas személy elhalálozását (ha özvegy nem maradt utána) a halotti anyakönyvi kivonat másolatának a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz (1820 Budapest, vagy 1139 Budapest, Váci út 73.) való eljuttatásával kell bejelenteni. Fel kell tüntetni az elhalt személy nyugdíjas törzsszámát vagy ennek hiányában az utolsó pontos lakcímét. A bejelentést személyesen, postai úton, esetleg elektronikus ügyintézés keretében is meg lehet tenni. 

    A gazdasági válság, illetve az ország teherbíró képessége arra kényszeríttette a T. Országgyűlést, hogy a nyugdíjkorrekciós törvény 2009. évre előírt rendelkezéseit módosítsa.

    Ennek megfelelően 2009. január 1-je helyett 2010. január 1-jével kerülnek végrehajtásra a korrekciós célú nyugdíjemelések. Ettől az időponttól kell emelni az 1988. január 1. és 1990. december 31-e közötti időponttól megállapított saját jogú nyugellátást kettő százalékkal, 1992. január 1-je és 1995. december 31 között, valamint az 1997. január 1. és 1998. december 31. között megállapított saját jogú nyugdíjakat négy százalékkal. A nyugdíjemelést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézi, külön kérelmet senkinek nem kell majd benyújtania.

     

    A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény alapján 2010. január 1-jétől

    • az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 2 százalékkal,
    • az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást, továbbá
    • az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 4 százalékkal

    kellett felemelni.

    A nyugdíjast (járadékost) a halál napját magába foglaló hónap végéig esedékes ellátás illeti (illetné) meg. A fel nem vett ellátást a nyugdíjassal (járadékossal) annak elhalálozásakor közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, testvére igényelheti - ebben a meghatározott, egymást követő sorrendben, a halálesetet követő egy éven belül -, ezek hiányában pedig az örökös a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

    Az együtt élt családtag részéről az igényléshez elegendő egy erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltése, amelyből megállapítható a rokoni kapcsolat, az egy háztartásban történt együttélés, továbbá tartalmazza az elhunyt adatait, az ellátásának folyósítási törzsszámát.

    Örökös részére a jogerős záradékkal ellátott öröklési bizonyítvány, illetve hagyatéki végzés alapján fizethető ki a fel nem vett nyugellátás.

    Tekintettel arra, hogy Ön az elhunytnak nem a házastársa volt, ezért az utolsó havi nyugdíjat jogerős hagyatéki végzés megküldése után tudja majd a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az örökös részére kifizetni.

    Jelenleg valóban rokkantsági nyugdíjban részesül, nyugdíja megállapítása előtt azonban rendszeres szociális járadékban részesült, ami nem tekinthető saját jogú nyugellátásnak.

    Saját jogú nyugdíjasnak tehát nem 1994-től, hanem 2001-tól minősül, így a 2010. januári korrekciós emelésre nem jogosult.

     

    A nyugdíjak folyósításával kapcsolatos változások feldolgozása érdekében a lakcímmel, számlaszámmal összefüggő változásokat tanácsos legalább 30 nappal előre bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál. Nyugellátása 2010. július hónapban már az új számlaszámra került folyósításra.

    A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó 2007. április 1-jétől a járulékalapot képező jövedelme után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.  (E járulék megfizetését az érintett vállalhatta 2007. január 1-jétől is.)

    2008. január 1-jétől hatályos az a rendelkezés, hogy annak a saját jogú nyugellátásban részesülő személynek - ideértve azt is, akinek a nyugellátása a törvény rendelkezései szerint szünetel(t) - a nyugellátását kérelmére minden, 2006. december 31-ét követően (ha 2007. április 1-től fizetett nyugdíjjárulékot, azt követően) saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell növelni.

    A nyugdíj növelés iránti kérelmet az érintett lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell benyújtani az erre rendszeresített adatlapon. A kérelem adatlap beszerezhető bármelyik ügyfélszolgálatunkon, illetve letölthető Kérelem, az 1997. évi LXXXI. törvény alapján, a saját jogú nyugellátás összegének 0,5 százalékos emeléséhez  címen honlapunkról. A kérelemhez a jogviszonyokra, jövedelmekre vonatkozó igazolást is csatolni kell.

    A jogszabály hatálya az őstermelői tevékenységet végzőkre és a közterheket EKHO-val megfizető személyekre nem terjed ki, tekintettel arra, hogy ők saját jogú nyugdíjasként nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezettek.

     

    Az Európai Unió, illetve Európai Gazdasági Térség tagállamaiban élő vagy tartózkodó, magyar nyugellátásban részesülő személy esetén lehetőség van, hogy a nyugellátás közvetlenül, a külföldön vezetett betétszámlára (bankszámlára) kerüljön folyósításra.

    Ha a Magyarországon élő nyugdíjas külföldre (bármely országba) utazik és külföldi tartózkodásának várható időtartama a kilencven napot meghaladja, akkor a külföldre utazás tényéről és külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a külföldre utazás előtt tájékoztatni köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (1820 - Budapest). A külföldre folyósításhoz közölnie kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal a német bank nevét, címét, a  külföldi bank számlaszámát, és a bankszámlaszámot (IBAN és SWIFT kód), illetőleg a magyar nyugdíjfolyósítási törzsszámát. Lényeges, hogy nyugdíjat csak olyan számlára lehet utalni, mely számla fölött Ön korlátlanul rendelkezik (azaz tulajdonosa vagy társtulajdonosa).

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a külföldön élő vagy tartózkodó személyekre nézve naptári évenként adategyeztetést kell végeznie. Ennek során a nyugdíjasnak az életbenlétét kell igazolnia a részére megküldött nyomtatvány megfelelő kitöltésével, hitelesíttetésével és 30 napon belüli visszaküldésével. Amennyiben a nyugdíjas ezen adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugellátás folyósítását megszünteti. Ha a nyugdíjas a jogosultság tényét utóbb igazolja, az ellátás újból folyósításra kerül. Az ilyen okból nem folyósított ellátást legfeljebb 5 évre visszamenőleg utalható ki. Ugyanez az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik azokra a magyar nyugellátásban részesülőkre is, akik már a nyugellátás megállapításának időpontjában is külföldön éltek.

    A Romániában elért kereseteket a magyar nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításánál nem lehet figyelembe venni, tehát az 1988 és 1990 között elért jövedelme nem befolyásolja a már megállapított nyugdíjának összegét.

    Az 1962. évi 5. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-román szociálpolitikai egyezmény - amely alapján az Ön nyugdíja megállapításra került - csak a két országban szerzett szolgálati idő összeszámítását teszi lehetővé.

    Megjegyezzük, hogy nemcsak a magyar-román, hanem más egyezmények, valamint az Európai Uniós jogszabályok sem teszik lehetővé, hogy magyar nyugdíj vagy nyugdíjrész megállapításánál más országban szerzett kereset beszámításra kerüljön.

    A jelenleg is hatályos, az 1963. évi 16. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény rendelkezik Magyarország és a volt Szovjetunió területén létrejött utódállamok, így Ukrajna esetében is a nyugellátás megállapításáról.

    Az egyezmény értelmében a nyugellátást annak az országnak az illetékes szerve állapítja meg és folyósítja a nála érvényes jogszabályok szerint, a mindkét ország területén szerzett szolgálati idők összeszámításával, amelynek területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtása időpontjában állandó lakóhelye van.

    Azoknak az állampolgároknak a részére, akik az egyik ország területéről a másik ország területére költöztek, azonban az átköltözés után nem dolgoztak tovább, a nyugellátás összegét a megfelelő képzettséggel rendelkező és a nyugellátás időpontjában a fogadó állam hasonló tevékenységet folytató dolgozója szakmai átlagkeresete alapján kell kiszámítani.

    Azoknak a személyeknek a részére, akik az áttelepülést követően Magyarországon tovább dolgoztak, és biztosítási időt szereztek, a nyugellátás összegét a magyar szabályok szerint figyelembe vehető keresetek alapján kell kiszámítani.

    Magyarországon a nemzetközi vonatkozású nyugdíjigények elbírálására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/A) az illetékes.

    Azt hallottam, hogy a korábban befizetett járulékaimat visszakaphatom. Igaz-e ez, és ha igaz hová kell fordulnom?

    Attól függően, hogy mely időszakban dolgozott Németországban és fizetett megállapodás alapján járulékot Magyarországon a következők szerint kell eljárni.

    Ha a munkavégzésre és a megállapodás kötésre a magyar-német szociális biztonsági egyezmény hatályba lépése előtt, 2000. május 1-jét megelőzően került sor, akkor nem követelheti vissza a megállapodás alapján befizetett járulékát. Ha ezen időpontot követően is fizetett megállapodás alapján járulékot, akkor azt visszakövetelheti, mert az egyezmény értelmében nem állhat fenn kettős biztosítás, csak a munkavégzés - az Ön esetében Németország - helye szerinti államban lehet biztosított. A megállapodás megkötése szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól követelheti vissza ezt az összeget. A befizetett járulék visszafizetésére vonatkozó igényében az ügyfélnek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósággal közölnie kell: a megállapodást kötő (kedvezményezett) személyi adatait (név, születési idő, TAJ szám, magyarországi lakcím), külföldi címét, a külföldi munkáltató nevét, székhelyét, a foglalkoztatás időszakát (időtartamát), a külföldi nyugdíjbiztosítási teherviselő nevét, címét, a megállapodást kötő (kedvezményezett) külföldi biztosítási számát. A kéréshez az ügyfélnek a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan rendelkezésére álló okmányait/igazolásait is csatolnia kell. Ezen adatokra, azért van szükség, mert csak akkor lehet intézkedni a Magyarországon befizetett járulék visszafizetése iránt, ha a külföldi nyugdíjbiztosítási szerv igazolja az Ön biztosításának fennállását és időtartamát.

    Algéria és Magyarország között nincs szociális biztonsági egyezmény így az algériai munkavégzése alatt megállapodás alapján fizetett járulékainak visszatérítésére nincs mód.

    A magyar nyugdíjam megállapításakor figyelembe vették azt az időt is, amikor Németországban dolgoztam, de csak a magyar időre kapok nyugdíjat. Mivel rövidesen 65. éves leszek, szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy hogyan kaphatom meg a német időre járó nyugdíjam.

    Minden egyes korbetöltés esetén újabb nyugdíjigényt kell előterjeszteni abban az országban ahol életvitelszerűen tartózkodik. Ha Ön Magyarországon él, akkor bármely megyei kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságánál beadhatja az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges igénybejelentőlapot, amely a honlapunkról is letölthető a Nyomtatványok > Nemzetközi nyomtatványok > Nyomtatványok uniós igényléshez > Igénybejelentő-lap öregségi típusú nyugdíj iránti igény előterjesztéséhez menüpont alól. Az igénybejelentő lapon jeleznie kell, hogy már csak Németországtól kéri az ellátás megállapítását. A nyomtatványon fel kell tüntetni azt a bankszámla számot, melyre a megállapított német nyugdíjának a folyósítását kéri. Ezt követően az Ön ügyében illetékességgel eljáró Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felveszi a kapcsolatot a német nyugdíjbiztosítási szervvel és továbbítja az Ön igényét. A német intézmény az igényelbírálás eredményéről határozatban tájékoztatja Önt.

    Életkorát tekintve Ön Magyarországon öregségi nyugdíjra nem jogosult, mert az 1953-ban született személy öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 63. életév.

    Azonban korhatár előtti ellátásra jogosult az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-ig legalább 37 év szolgálati időt szerzett. A jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is.

    A magyar öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás megállapítása független a német nyugdíj megállapítástól.

    Az igényt a lakóhelye szerinti német nyugdíjbiztosítási szervnél kell benyújtani, amely szerv azt a nyugdíj megállapításához szükséges valamennyi adattal együtt továbbítja az illetékes magyar nyugdíjbiztosítási szervhez.

    Az idegen nyelvű okmányokról elegendő hiteles másolatot készíttetni. A fénymásolatok hitelesítését - az eredeti okmány bemutatása mellett - az igénybejelentést átvevő megyei kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságán is elvégzik. Az okmányokról készült hiteles másolatokat a magyar nyugdíjbiztosítási szerv eredeti nyelven küldi meg a külföldi szervek részére, ezért azok fordíttatására nincs szükség.

    Öregségi, rokkantsági nyugdíj iránti igényét Saját jogú nyugellátás iránti kérelem a magyar-kanadai egyezmény alapján (CA-HU 1.1) elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be, amely letölthető ezen honlapról az alábbi menüpontokra kattintva: Nyomtatványok > Nemzetközi nyomtatványok > magyar-kanadai nyomtatványok.

    Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj iránti igényt a Hozzátartozói nyugdíj iránti kérelem a magyar-kanadai egyezmény alapján" (CA-HU 1.2) elnevezésű nyomtatvány kitöltésével kell igényelni, amely a fenn említett helyről érhető el.

    A nyomtatvány természetesen a kanadai szervnél is, az International Operations Social Development Canada hivatalánál is beszerezhető.

    Az igénybejelentő lapot - annak kitöltését és aláírását követően - a magyar szolgálati időkre vonatkozó eredeti, egykorú okmányokkal/igazolásokkal együtt (illetve ezek hiányában a magyarországi munkáltatók nevének/címének, a foglalkoztatás időtartamainak és a betöltött munkaköröknek a felsorolásával) a fenti kanadai intézményhez kell benyújtani, mely a szolgálati időkre vonatkozó dokumentumokról hiteles másolatot készít és intézkedik a kérelem Magyarországra történő továbbításáról.

    A kérelmet (mely egyúttal magában foglalja a magyar nyugellátás iránti igényt is) a lakóhely szerinti ország illetékes nyugdíjbiztosítási szervénél (az ott szokásos módon és nyomtatványon) kell előterjeszteni, amely ezt követően az igényt hivatalból megküldi a magyar igényelbíráló szervnek és ez alapján indul meg a magyar igényelbírálási eljárás.

    Az igénybejelentés során lehetőség szerint be kell nyújtani a magyar szolgálati időket bizonyító eredeti, egykorú dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait (szakmunkás bizonyítvány, nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat bizonyító oklevél/leckekönyv, munkakönyv, társadalombiztosítási igazolvány, munkáltatói igazolások, amennyiben volt katona, a magyar katonakönyv stb.), illetve a korábbi munkaviszony azonosíthatósága érdekében a lehető legpontosabban fel kell sorolni a magyarországi munkáltatók adatait, a foglalkoztatás időtartamait és a betöltött munkaköröket.

    Magyarországnak és Szlovákiának az Európai Unióhoz történt csatlakozása óta a nyugellátások megállapítására és folyósítására a migráns munkavállalók szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet, 2010. május elsejétől pedig a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet vonatkozik. A rendeletek értelmében minden tagállam a hivatalos (nemzeti) nyelvén kérhet adatot, adhat tájékoztatást. A nemzeti nyelvtől (jelen esetben szlovák) eltérő nyelv használatával kapcsolatos kérésével szíveskedjen közvetlenül a szlovák nyugdíjbiztosítási szervhez fordulni.

    Nyugdíjelőleget abban az esetben kell megállapítani, ha az eljárás vélhetően hosszabb lesz, mint a jogszabályban előírt 22 munkanap, de az adott ellátásra a jogosultság már kétséget kizáróan fennáll. A külföldi, az Ön esetében a román szolgálati időt, csak a román szerv igazolása alapján lehet figyelembe venni (más igazolás alapján nem). Ha a Magyarországon szerzett szolgálati ideje nem elegendő a jogosultság megállapításához, akkor előleget csak a külföldi szerv válaszát követően lehet megállapítani.

    Románia Európai Uniós tagságának kezdetétől (2007.01.01-től) Magyarország és Románia viszonylatában is a Közösségen belül mozgó munkavállalók szociális biztonsági kérdéseit rendező 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet, 2010. május elsejétől pedig a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendeletek előírásait figyelembe véve kell a társadalombiztosítási ellátásokat, közöttük a nyugellátásokat is megállapítani. E rendeletek szabályai szerint valamennyi tagállam a saját rendszerének hatálya alatt szerzett biztosítási idő alapján, a nála érvényes jogszabályok szerint köteles a jogosultat megillető nyugdíjat megállapítani és folyósítani a következők szerint:

    1. Meg kell állapítani a nemzeti szabályok alapján az öregségi nyugdíjat, ha az igénylő az adott ország szabályai szerint megszerzett biztosítási ideje alapján jogosult ellátásra.

    2. Valamennyi tagállamban szerzett biztosítási idő összeszámításával meg kell határozni a nyugdíj elméleti összegét úgy, mintha valamennyi időt az adott tagállamban szerezte volna a nyugdíjigénylő. Az elméleti összegből olyan összegű tényleges ellátás megállapítására kerül sor, amely az adott országban szerzett szolgálati idő és az összeszámított, teljes szolgálati idő arányának megfelel.

    3. A nemzeti szabályok (1.pont) és a közösségi szabályok (2.pont) szerint kiszámított nyugdíjösszegek közül a magasabb összeg kerül folyósításra.

    A megállapításra kerülő magyar nyugdíj vagy nyugdíjrész vonatkozásában a kérelmezőnek a magyar jogszabályok szerinti feltételeket kell teljesítenie azzal, hogy nyugdíjrész megállapítása esetén a külföldön szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni az előbb írtak szerint.

    A külföldön, jelen esetben, Romániában szerzett szolgálati idő alapján járó ellátás vonatkozásában a román szerv, saját szabályai szerint dönt.

    Figyelemmel arra, hogy Ön Magyarországon lakik az igénybejelentést a lakóhelye szerinti megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál, vagy az ügyének elbírálására kizárólagosan illetékes Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell előterjeszteni. A szükséges igénybejelentő lap az igazgatóságoktól szerezhető be, vagy letölthető ezen honlapról az alábbi úton: Nyomtatványok > Nemzetközi nyomtatványok > Nyomtatványok uniós igényléshez > Igénybejelentő-lap öregségi típusú nyugdíj iránti igény előterjesztéséhez.

    Amennyiben Magyarországon Ausztriában és Svájcban dolgozott, nyugdíj igényének elbírálása során a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendeletek előírásait kell alkalmazni.

    E rendeletek szabályai szerint valamennyi tagállam a saját rendszerének hatálya alatt szerzett biztosítási idő alapján, a nála érvényes jogszabályok szerint köteles a jogosultat megillető nyugdíjat megállapítani és folyósítani a következők szerint:

    1. Meg kell állapítani az adott országban hatályos, nemzeti szabályok alapján az öregségi nyugdíjat, ha az igénylő az adott ország szabályai szerint           megszerzett biztosítási ideje alapján jogosult ellátásra.
    2. Valamennyi tagállamban szerzett biztosítási idő összeszámításával meg kell határozni a nyugdíj elméleti összegét úgy, mintha valamennyi időt az   adott tagállamban szerezte volna a nyugdíjigénylő. Az elméleti összegből olyan összegű tényleges ellátás megállapítására kerül sor, amely az adott országban szerzett szolgálati idő és az összeszámított, teljes szolgálati idő arányának megfelel.

    A nemzeti szabályok (1.pont) és a közösségi szabályok (2.pont) szerint kiszámított nyugdíjösszegek közül a magasabb összeg kerül folyósításra.

    A megállapításra kerülő magyar nyugdíj vagy nyugdíjrész vonatkozásában a kérelmezőnek a magyar jogszabályok szerinti feltételeket kell teljesítenie azzal, hogy nyugdíjrész megállapítása esetén a jogosultsághoz a külföldön szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni az előbb írtak szerint.
    A külföldön, jelen esetben Ausztriában és Svájcban szerzett szolgálati idő alapján járó ellátás vonatkozásában az osztrák és a svájci szerv  saját szabályai szerint dönt.

    A Tny. új 83/C. §-a 2013. január 1-jétől lépett hatályba, rendelkezéseit ezért ettől az időponttól kell alkalmazni. Azon személyek részére azonban, akik 2013. január 1-jén már a 83/C. §-ában meghatározott jogviszonyban álltak, szükséges volt egy átmeneti időszakot meghatározni, amely kellő felkészülési lehetőséget biztosít a jogszabály által előírt, megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra.

    Ennek érdekében a Tny. 102/I. §-a a nyugellátás szüneteltetését a 2013. január 1-jén már jogviszonyban álló személyek esetében csak egy későbbi időponttól, 2013. július 1-jétől teszi kötelezővé. E személyi körnek a jogviszony fennállását 2013. április 30-ig kell bejelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak és az ellátás szüneteltetésére esetükben csak akkor kerül sor, ha a jogviszonyuk 2013. június 30-át követően is fennáll.

     

    A fenti hivatkozott jogszabály azt jelenti, hogy a bejelentési kötelezettségnek akkor kell eleget tennie, ha közalkalmazotti jogviszonya jelenleg fennáll, és 2013. június 30-át követően is fennáll. Ha a Tny. 83/C. §-ában meghatározott jogviszonya 2013. június 30-ig megszűnik nincs bejelentési kötelezettsége.

    A fogalomtár kezdőlapja

     

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása következtében a szolgálati idő elismerési kérelmet 2013. január 1-jétől felváltotta a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás melynek az a célja, hogy a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásban szereplő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyról, keresetről, jövedelemről az érdekelt személy  tájékoztatást kapjon, illetve a közölt adatok jóváhagyása esetén megtörténjen teljes körű nyilvántartásba vétele. Az eljárás további célja az esetlegesen hiányos, téves adatok javítása, törlése, beszerzése. Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A hivatalbóli eljárás megindításáraelőször az 1955 és 1959 között születettek körében kerül sor 2014. december 31. napjáig.. Az 1960-ban, vagy ezután születettek hivatalbóli adategyeztetési eljárásai 2015. január 1-jével ötéves korcsoportonként kezdődnek. Az eljárás egy határozattal zárul, amelynek jogerőre emelkedésével az adatok egy végleges adatbázisba kerülnek.

     

    Az eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról kimutatást készítenek, amelytartalmazza a nyugdíjazáskor figyelembe vehető valamennyi jogviszonyt, megszerzett szolgálati időt, az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a nyugdíjjárulék-köteles keresetet, illetve a levont nyugdíjjárulék összegét, továbbá az egyéb szolgálati, jogosultsági időnek minősülő időtartamokat is. A kimutatás kézhezvételét követő 90 napon belül az abban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokra vonatkozóan észrevételt tehet a biztosított a nyugdíjbiztosítási szerv felé a helyes adatokat igazoló, alátámasztó dokumentumok megküldésével. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bizonyítási eljárást folytat le, melynek keretében megkísérli felkutatni a szükséges iratokat, megkeresheti a volt foglalkoztatót, az adóhatóságot, egyéb szervet.  Az eljárás határozattal zárul.

    A határozat ellen - az általános szabályok szerint - a biztosított jogorvoslat lehetőséggel élhet. Az egyeztetési eljárás során az általános ügyintézési határidő 60 nap, amelyet az igazgatási szerv vezetője indokolt esetben – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – egy alkalommal legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthat.

    A Tny. 39. §-ban rögzített arányos szolgálati idő számítási szabály szerint, ha a biztosítottnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, a nyugdíj összegének kiszámítása során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ezt a szabályt a mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell. A szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

     

    Álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül, alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet nem folytat, továbbá elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

    Az üzemi baleset következtében, illetőleg nem az üzemi baleset következtében, de a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt meghalt jogszerző esetén a hozzátartozók részére járó ellátás.

    Formái:

    • baleseti özvegyi nyugdíj,
    • baleseti árvaellátás,
    • baleseti szülői nyugdíj. 

     

    Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

    Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék a jogosultat legfeljebb két éven át illeti meg. Amennyiben a húsz százalékot meghaladja, a baleseti járadék az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. A szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

    Az egészségkárosodás mértékét és időtartamát az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv állapítja meg

    A bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nyugellátásnak nem minősül. A járadékra - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - az jogosult, akinek az egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű, és a keresőtevékenységének megszűnését megelőzően a bányászokat megillető kereset-kiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.

    A járadék iránti kérelmet az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell benyújtani annak a keresőtevékenységnek a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek időtartama alatt a keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést számára folyósították. A határidő elmulasztása jogvesztő.

    Egészségkárosodási járadékra jogosult továbbá az is aki

    • bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 10 évet földalatti munkakörben töltött el,
    • bányászati tevékenysége következtében 29 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett,
    • 2011. december 31-én rokkantsági, balesetei rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült és saját jogú nyugellátásra nem jogosult, továbbá nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben.

    Ebben az esetben a járadék iránti kérelmet

    • amennyiben a komplex felülvizsgálatot elvégezték, a felülvizsgálat során hozott döntés jogerőre emelkedésértől számított 24 hónapon belül kell benyújtani. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő!
    • amennyiben komplex felülvizsgálatra nem került sor, az igényt időbeli korlátozás nélkül lehet benyújtani.

    A jogosultság részletes feltételeit a 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet szabályozza. 

    • a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
    • a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
    • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
    • az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
    • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
    • a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
    • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
    • az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
    • a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, illetőleg az egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző - biztosítottat, valamint a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

    Fentieken túlmenően munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

    Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe, valamint ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

    Ugyancsak szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.

    Az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra is szünetel, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak és igazgatási szerveinek a tárgyévet megelőző évi feladatterveinek teljesítéséről szóló  összefoglaló jelentés.

    A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, az ügyvéd, az európai közösségi jogász, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, valamint a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

     EGT - Európai Gazdasági Térség

    Az Európai Gazdasági Térség-et az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai - kivéve Svájcot - alkotják.

    A Megállapodás, amely 1994. január 1-jén lépett hatályba, lehetővé teszi Izland, Liechtenstein és Norvégia számára, hogy EU-tagság nélkül is élhessenek az integrált Európa által nyújtott előnyökkel.

    A kérelem elutasítása a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint, ha a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerű szociális ellátások megállapításának jogszabályi feltétele hiányzik és ezért az igény nem teljesíthető.

    Azok a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által rendszeresen folyósított nyugdíjszerű ellátások, amelyeket nem az Egészségbiztosítási Alap-ból és nem a Nyugdíjbiztosítási Alap-ból finanszíroznak.

    Ezek a források:

    • központi költségvetés,
    • Nemzeti Foglalkoztatási Alap,
    • Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Alap,
    • Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, valamint
    • a munkáltatóktól származó forrás.

    Az adott statisztikai kimutatás belső szerkezetéből adódó kivételektől eltekintve, a következő főellátásként folyósított rendszeres ellátások tartoznak ide:

    • az átmeneti bányászjáradék,
    • a balettművészeti életjáradék,
    • a korhatár előtti ellátás,
    • a szolgálati járandóság,
    • a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadéka,
    • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások
    • közszolgálati járadék, rokkantsági járadék... stb. 

    Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.

     

    Az élettársak jogi fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Ezek szerint élettársaknak azt a két személyt kell tekinteni, akik házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élnek.

    Élettársi kapcsolat különnemű és azonos nemű személyek között is fennállhat.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak, a Nyugdíjbiztosítási Alap tárgyévet megelőző évre az Országgyűlés által jóváhagyott működési előirányzatáról szóló, az igazgatási szervek kiadásait is tartalmazó beszámolója.

    Minden jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.

    Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén foglalkoztató a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó.

    Társas vállalkozó esetén foglalkoztatónak a társas vállalkozás minősül.

    Az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv minősül foglalkoztatónak.

    A kincstár számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a kincstár minősül foglalkoztatónak.

    Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett és ezt a tényt a táppénz folyósítására illetékes szerv határozatban elismerte.

    A főigazgatónak irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság hivatalos lapjában megjelentetett utasítások jegyzéke.  

    Abban az esetben, ha a jogosult egyfajta ellátást kap, akkor ez az ellátás (saját jogú nyugdíj, hozzátartozói ellátás stb.) a főellátás. Ha a jogosult több ellátást is kap, a sorrendben elől álló ellátás a főellátás (tipikus esetben az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás), a sorrendben hátrább álló ellátás(ok) a kiegészítő ellátás(ok) (tipikus esetben a saját jogú nyugdíjat kiegészítő özvegyi ellátás, különféle pótlékok, stb.).  A sorrend: saját jogú nyugdíj,  korhatár előtti ellátások, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, mezőgazdasági járadékok, baleseti járadék, pótlékok, egyéb ellátások, stb.. Teljes ellátás: a főellátás és a kiegészítő ellátások együtt.

    (Ez a besorolás elsősorban a statisztikai számbavételt segíti.) 

    Főállású kisadózó, aki a Katv. 2.§. 8.pontja alatt felsorolt feltételek valamelyikének nem felel meg.

    A hatóság  döntésének a hirdetőtábláján, honlapján - a 2004. évi CXL. törvény 78-81. § rendelkezései szerint - történő nyilvános közzététele.

    Hozzátartozói nyugellátás illeti meg az elhunyt személy házastársát, bejegyzett élettársát, gyermekét, külön feltételekkel az élettársát és a szülőjét, amennyiben az elhunyt öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy ha az elhunyt a Tny. 46.§-ban előírt, az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

    Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek minősül az eltűnés is, ha azt a bíróság jogerősen megállapította.

    Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, az özvegyi járadék.

    A kérelem tárgyának megfelelő intézkedések megtétele, a beérkezett adatok folyamatos értékelése, a pótintézkedések megtétele, az ügyek határidőzése, meghatározott időközönkénti átnézése, stb.

    Amikor valamennyi adat rendelkezésre áll, a határozat elkészítése.

    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve

    • az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá
    • az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást],
    • a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
    • a tanulószerződésben meghatározott díj,
    • a hallgatói munkadíj,
    • a hivatásos nevelőszülői díj,
    • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
    • a felszolgálási díj,
    • a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.

    Ilyen jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

    A nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék.

    (2013. évben a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék, a táppénz-hozzájárulás összege megegyezik a táppénz összegének egyharmadával, az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6.660 Ft, a korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék.) 

    Meghatározott feltételek (szolgálati idő, egészségkárosodás, baleset, foglalkozási megbetegedés, stb.) teljesülése esetén járó nyugdíjszerű, rendszeres pénzellátás: rehabilitációs járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, baleseti járadék, mezőgazdasági szövetkezeti járadék, rokkantsági járadék, vagyoni kárpótlási életjáradék. 

    Az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

    Az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve azon ekho alapot is, amely után a magányszemély 15 százalékos ekhot fizet.

    Minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

    Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

    A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

    Abban az esetben, ha a jogosult egyfajta ellátást kap, akkor ez az ellátás (saját jogú nyugdíj, hozzátartozói ellátás stb.) a főellátás. Ha a jogosult több ellátást is kap, a sorrendben elől álló ellátás a főellátás (tipikus esetben az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás), a sorrendben hátrább álló ellátás(ok) a kiegészítő ellátás(ok) (tipikus esetben a saját jogú nyugdíjat kiegészítő özvegyi ellátás, különféle pótlékok, stb.).  A sorrend: saját jogú nyugdíj,  korhatár előtti ellátások, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, mezőgazdasági járadékok, baleseti járadék, pótlékok, egyéb ellátások, stb.. Teljes ellátás: a főellátás és a kiegészítő ellátások együtt.

    (Ez a besorolás elsősorban a statisztikai számbavételt segíti.) 

    A tárgyévet megelőző évben a költségvetési kiadásokat kímélő kiadások felsorolása.

    A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

    A közfeladatot ellátó szervnek a jogszabályokban meghatározott tevékenységére vonatkozó, bármilyen módon vagy formában rögzített információ, ismeret (adat), amely nem esik a személyes adat fogalma alá, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

    A korhatár előtti öregségi nyugdíjakat felváltó, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén megállapítható ellátás.

    KATA - a kisadózó vállalkozások tételes adója, bevezette a kisadózó válalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló 2012.évi CXLVII.törvényt (továbbiakban Katv.)

    Kisvállalati adó alany a Katv. 16.§.(1) bekezdése alatt felsorolt vállalkozás.

    a lejárat egy szerződéses kötelemnek, vagy valamilyen jogviszonynak a végét jelenti. Szűkebb területre értelmezve ellátás vagy tartozás futamidejének” lejáratát értjük alatta. A lejárat napja az a dátum, amely időpontig az ellátásban részesülő a pénzellátásra jogosult, vagy az adósként a szerződésben vállalt kötelezettségeit (vagyis a tartozásait) meg kell fizesse.

     

     

     

    A benyújtott igény - igénylőre nézve - kedvező elbírálását tükröző, a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak megfelelő megállapító határozat, vagyis valamely nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás folyósításának elrendelése.

    Azok a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által rendszeresen folyósított nyugdíjszerű ellátások, amelyeket nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszíroznak.

    A következő, főellátásként folyósított, rendszeres ellátások tartoznak ide:

    • az átmeneti bányászjáradék,
    • a balettművészeti életjáradék,
    • a korhatár előtti ellátás,
    • a szolgálati járandóság,
    • a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadéka,
    • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások
    • közszolgálati járadék, rokkantsági járadék... stb.

    Ezek forrásai:

    • Központi Költségvetés,
    • Nemzeti Foglalkoztatási Alap,
    • Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Alap,
    • Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, valamint
    • a munkáltatóktól származó forrás. 

    A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

    Az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetőleg akire a biztosítás nem terjed ki, valamint akinek biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

    Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki

    • felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak a figyelembe vehető idejét (ideértve a doktorandusz-képzést is),
    • az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet

    kívánja szolgálati időként elismertetni.

    A biztosított nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének törvényben meghatározott alapját képező keresetnek, jövedelemnek törvényben meghatározott szabályok szerint számított átlaga.

    nyugellátások címszó alatt szereplő ellátások megállapítására irányuló, az erre a célra rendszeresített, jogszabályban meghatározott módon előterjesztett kérelem.

    Saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás olyan, keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése és az egyéb feltételek fennállása esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár.

     

    Két csoportba sorolhatók:

    • nyugellátások és
    • baleseti nyugellátások.

    Az az életkor, amelynek elérésétől az öregségi teljes- vagy résznyugdíj megállapítható, feltéve, hogy az igénylő a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

    Az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

    • 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
    • 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
    • 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
    • 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
    • 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
    • 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
    • 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

    Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár az egyéb nyugellátásokra, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokra való jogosultság, illetőleg kedvezmény megállapításakor is fontos szerepet játszik, lényegében viszonyítási alapként működik. 

    Az öregségi nyugdíj a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó sajátjogú nyugellátás.

    Típusai:

    • öregségi teljes nyugdíj,
    • öregségi résznyugdíj,
    • negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíja 

     

    Házastársnak, élettársnak, elvált személynek és külön élő házastársnak életkorára, megváltozott munkaképességére, az elhalt jogán eltartott gyermekek számára tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás.

    Lásd még: Hozzátartozói nyugellátás. 

    Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt. 
    Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. 
    Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadságon, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben töltött időt.

    A rehabilitációs szakigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként vesz részt. Szakhatósági állásfoglalást ad többek között a hozzátartozói nyugellátás, a baleseti járadék, a rokkantsági járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka megállapításához. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményéhez kötve van. 

    50-79 százalékos mértékű egészségkárosodás fennállása és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén, rehabilitálható személynek járó nyugellátás.

    Azoknak a 25 éves koruk előtt 79 százalékot meghaladó mértékben egészségkárosodott személyeknek jár, akik nyugellátásban, baleseti nyugellátásban nem részesülnek.

    Legkorábban a 18. életév betöltésétől állapítható meg, finanszírozása a központi költségvetést terheli.

     A jogosultság feltételeit a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet szabályozza.

    A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei, az ONYF szakmai irányítása alatt állnak, nyugdíj-megállapítási, hatáskörrel rendelkeznek.

    A szakigazgatási szervek illetékességi területe és székhelye:

    • Főváros és Pest megye területén a Budapest Fővárosi Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Budapest,
    • Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Pécs,
    • Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Kecskemét,
    • Békés megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Békéscsaba,
    • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Miskolc,
    • Csongrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szeged,
    • Fejér megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Székesfehérvár,
    • Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Győr,
    • Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Debrecen,
    • Heves megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Eger,
    • Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szolnok,
    • Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Tatabánya,
    • Nógrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Salgótarján,
    • Somogy megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Kaposvár,
    • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Nyíregyháza,
    • Tolna megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szekszárd,
    • Vas megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szombathely,
    • Veszprém megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Veszprém,
    • Zala megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Zalaegerszeg.

    Az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

    Az a természetes személy, aki öregségi nyugdíjban, vagy rehabilitációs járadékban részesül.

    A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék.

    Saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül. 

    Olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak jár.

    Saját jogú nyugdíjak körébe tartozó ellátások:

    • az öregségi nyugdíj,
    • a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.

    A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni. A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő

    • a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy

    • a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy

    • egyéb hitelt érdemlő módon

    bizonyítja.

    Szolgálati időként kell figyelembe venni, az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt, hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét.

    A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. (Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.)

    A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.

    Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt. A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés tartamát. Ettől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, valamint a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette.

    A saját jogú nyugellátás mellett folytatott kereső tevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe.

    Az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének járó ellátás.

    Az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

    Törvény külön meghatározza azokat az időszakokat, amelyek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül is szolgálati időnek minősülnek.

    A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni. A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31-ét követő időtartama akkor minősül szolgálati időnek, amennyiben erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

    A betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), valamint a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, illetőleg az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, valamint az egyéni cég tagja.

    A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés (ideértve az európai gazdasági egyesülést is), ezen társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég.

    Az igény - igénylő szempontjából - kedvező elbírálását tükröző, a közigazgatási eljárás szabályainak megfelelő megállapító határozat, vagyis valamely nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás folyósításának elrendelése.

    A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain, a Nyugdíjbiztosítási Alapon és azEgészségbiztosítási Alapon keresztül bonyolódnak le. Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét.

     

    Az Alapok bevételeit és kiadásait, valamint azok teljesítését évente törvény szabályozza.

    1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről.

     

    Végrehajtási rendelete a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet.

    195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtási rendelete.

    Abban az esetben, ha a jogosult egyfajta ellátást kap, akkor ez az ellátás (saját jogú nyugdíj, hozzátartozói ellátás stb.) a főellátás. Ha a jogosult több ellátást is kap, a sorrendben elől álló ellátás a főellátás (tipikus esetben az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás), a sorrendben hátrább álló ellátás(ok) a kiegészítő ellátás(ok) (tipikus esetben a saját jogú nyugdíjat kiegészítő özvegyi ellátás, különféle pótlékok, stb.).  A sorrend: saját jogú nyugdíj,  korhatár előtti ellátások, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, mezőgazdasági járadékok, baleseti járadék, pótlékok, egyéb ellátások, stb.. Teljes ellátás: a főellátás és a kiegészítő ellátások együtt.

    (Ez a besorolás elsősorban a statisztikai számbavételt segíti.) 

    Az  1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról.

    1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet.

    Az állami közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő jogszabályok egy törvénybe foglalt rendelkezéseinek összessége (2003. évi XXIV. tv.).

    Az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlására, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (jogutódja a Központi Kárrendezési Iroda) által rendelkezésre bocsátott kárpótlási jegyeknek, a jogosult személy kérelmére, havi rendszerességgel folyósított kárpótlási járadékra váltása.

     

    A jogosultságot és a járandóság mértékét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló, 1992. évi XXXI. tv. szabályozza.

     

    Forrása: az ÁPV. ZRt. bevétele, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

    2001. június 30-ig a 18. életévét betöltött erősen látáscsökkent vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg. 2001. július 1-jétől új jogosult részére a vakok személyi járadékát nem lehet megállapítani. A vakok személyi járadékában részesülő személy a járadék helyett kérheti a fogyatékossági támogatás megállapítását.

     

     

    Ez a nemzetközi ügyintézés kezdőoldala

    hazai ügyintézés kezdőoldala