szolgálati járandóság

    Van-e lehetőség családi kedvezmény igénybevételére szolgálati járandóság folyósítása esetén?

    2012-től a szolgálati járandóságot személyi jövedelemadóval megegyező (16%) összeggel csökkentett mértékben folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, de ez nem a személyi jövedelemadó levonását jelenti, így azzal szemben sem adókedvezmény, sem adóalap csökkentő kedvezmény (pl. családi kedvezmény) nem érvényesíthető.

    Mikor vehető igénybe a családi kedvezmény?

    Amennyiben az ellátásban részesülő magánszemély eltartott gyermekre, vagy gyermekekre tekintettel családi kedvezményre jogosult, de ezt a kedvezményt ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa az adóbevallásában nem tudta, vagy csak részben tudta igénybe venni, a fel nem használt részt külön kérelem alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól lehet kérni, mely összeget a folyósító szerv egy összegben fogja kiutalni a jogosult részére. A benyújtandó kérelemhez mellékelni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) családi kedvezményről kiállított igazolását.

    Mikortól igényelhető az igazolás a NAV-tól?

    Az igazolások 2013. június 30-át követően igényelhetők. Bővebb felvilágosítás a NAV ügyfélszolgálatain kérhető.

    Az igazolást kérvényezni kell?

    Igen, a kérelemnek tartalmaznia kell

    • az ellátásban részesülő természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét,
    • az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét, valamint
    • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 29/A. § (4) bekezdése szerinti kedvezményezett eltartottak (a továbbiakban: kedvezményezett eltartott) természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és – ha adóazonosító jellel rendelkeznek – adóazonosító jelét.

    Mit kell csatolni a kérelemhez?

    A kérelemhez csatolni kell az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulását az adótitok kiadásához.

    Mit tartalmaz a NAV igazolása?

    A NAV igazolása a következőket tartalmazza:

    • az ellátásban részesülő személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
    • a kérelemben az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastársként, élettársként feltüntetett személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
    • az igénylő személyek személyi jövedelemadóról szóló bevallásában kedvezményezett eltartottként megjelölt személyek természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, illetve a várandósságról szóló nyilatkozat tényét, valamint
    • az igénylő személyek által az adóévben igénybe vett családi kedvezmény összegét.

    A kedvezményezett eltartottakról mely szervtől kell igényelni az igazolást?

    A családi pótlékot folyósító szerv az ellátásban részesülőnek vagy vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának – az adóévet követően benyújtott – kérelmére igazolást állít ki a családi pótlék adóévi jogosultságáról.

    Mit tartalmaz a családi pótlékot folyósító szerv igazolása?

    A családi pótlékot folyósító szerv igazolása a következőket tartalmazza:

    • az ellátásban részesülő, illetve vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
    • azoknak a kedvezményezett eltartottaknak a természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akik után az ellátásban részesülő vagy vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa az adóévben családi pótlékban részesült, valamint azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes kedvezményezett eltartottak után az adóévben családi pótlékot folyósítottak, továbbá
    • azoknak az Szja. tv. 29/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti eltartottaknak a természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vettek, valamint azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes eltartottakat a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vették.

    Hova kell benyújtani a családi kedvezménnyel igényelhető összeg folyósításáról szóló kérelmet, és mi annak a módja?

    Az igényelhető összeg folyósítása iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által e célra rendszeresített, és az ONYF honlapján közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.

    Mit tartalmaz az adatlap, illetve az elektronikus űrlap?

    Az adatlap és az elektronikus űrlap az alábbiakat tartalmazza:

    • az ellátásban részesülő, vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa és az eltartottak természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
    • a nyilatkozatot a családi kedvezmény jogcíméről,
    • a nyilatkozatot a családi kedvezmény feltételeinek való megfelelésről, és
    • a vonatkozó jogszabály alapján igényelt összeget.

     Kell-e valamit csatolni a kérelemhez?

    Igen, a kérelemhez csatolni kell

    • az állami adóhatóság igazolását,
    • családi pótlékra jogosult személyről a családi pótlékot folyósító szerv igazolását, és
    • a magzatról a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig) a várandósságról kiállított orvosi igazolást.

    Hogyan határozzák meg a családi kedvezmény összegét?

    A kedvezmény összegét az Szja. tv. 29/A. §-ának és 29/B. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ez az összeg nem lehet magasabb az ellátásból számított személyi jövedelemadónak az adóévre számított teljes összegénél.

    Mikortól utalják a megállapított összeget, és ki folyósítja?

    A családi kedvezményről szóló kérelemről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság dönt. Az ellátásban részesülőnek a megállapított összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a határozat végrehajthatóvá válásától számított tíz munkanapon belül folyósítja.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

    2011. évi CLXVII. törvény

    1996. évi XLIII. törvény

    2001. évi XCV. törvény

    333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet



    2013-02-06 07:46

    A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. E törvény alkalmazásában korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a szolgálati nyugdíj is.

    2011. december 31-ét követően ki jogosult szolgálati járandóságra?

                    1. akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,

                    2. aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy

                    3. aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,

    feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

    A szolgálati járandóság ily módon csökkentett összege nem lehet alacsonyabb a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százalékánál, ha a jogosultnak 2011. decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – ezt az összeget meghaladta.

    A szolgálati járandóságot a 2012. január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadó kulcsnak (16 %) megfelelően csökkentett összegben kell továbbfolyósítani. Amennyiben az érintett családi kedvezményre jogosult lenne, de azt nem vagy csak részben érvényesítheti, a családi kedvezmény (fennmaradó része) az ellátás csökkentésével szemben érvényesíthető. A családi kedvezmény érvényesítésére az érintett kérelmére az adóévet követő évben – a 2012. évi csökkentés esetén 2013-ban – lesz lehetőség.

    Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell.

    Mikor nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege?

    Nem csökkenthető a járandóság összege, ha

    •     a 2011. decemberére járó szolgálati nyugdíj – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagyis 117.000 forintot, vagy

    •     a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött, a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig, vagy

    •     a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor minősítő határozattal megállapították.

    Az első esetkörről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, mint folyósító szervnek hivatalos tudomása van, így ezekben az esetekben az ellátás teljes összegben történő folyósítása hivatalból történik.

    A második esetben az önkéntes tartalékos szerződés megkötéséről a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve hivatalból értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, illetőleg a szerződés megkötésének tényét – a szerződés egy másolati példányának megküldésével – a járadékban részesülő is bejelentheti. (A szolgálati járandóság teljes összegben történő folyósítására a szerződés megkötését követő hónap első napjától kerül sor. Amennyiben a bejelentés később történik meg, úgy a szerződés megkötését követő hónap első napjától járó különbözet összegét egy összegben ki kell utalni.)

    A szerződés megkötése vagy megszűnése miatt történő módosításról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a fenti értesítés vagy bejelentés alapján hivatalból érdemi határozatot ad ki.

    A harmadik esetben az ellátás teljes összegben történő folyósítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az egészségügyi alkalmatlanság szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították. Nem elégséges tehát a teljes összegű folyósításhoz a FÜV bizottság határozata az egészségi, fizikai, pszichikai alkalmatlanságról.

    Azokban az esetekben tehát, ahol a szolgálati járandóságban részesülő a harmadik mentesülési okra hivatkozással kéri a járandósága teljes összegben történő folyósítását, a kérelemhez csatolni szükséges a szolgálati jogviszonya megszűnésekor a részére kiadott minősítő határozat másolati példányát, amely tartalmazza a betegség, baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét. A kérelem alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság haladéktalanul intézkedik az ellátás teljes összegben történő – 2012. január 1-jére visszamenőleges – folyósítása iránt.

    Amennyiben a minősítő határozat a betegség, baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét nem tartalmazza, úgy a járandóságban részesülőnek ennek bizonyítása érdekében az 57/2009. (X. 30.) Korm. rendelet 38/A. §-a szerint kell az igényét benyújtania a nyugállományba helyezése előtti utolsó szolgálati helye vezetőjének, és csak ennek döntését követően, a határozat másolatának megküldése esetén lehet intézkedni az ellátás teljes összegben történő folyósítása iránt.

    A minősítő határozat kiadásával összefüggésben az 57/2009. (X. 30.) ÖRM-ÖTM-PTNM együttes rendelet – 2012. január 1-jétől hatályos – 38/A. §-a tartalmaz rendelkezéseket. E szerint a hivatásos állomány azon tagja, aki a jogviszonya megszűnésekor a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérheti az alkalmatlanságát megalapozó baleset vagy betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.

    A kérelmet – amelynek tartalmaznia kell a baleset, betegség rövid leírását és csatolni kell hozzá a minősítő határozatot – a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálati hely vezetőjéhez írásban kell benyújtani. Az illetékes rendvédelmi szerv vezetője 8 munkanapon belül köteles intézkedni a kérelemnek és mellékleteinek, valamint a kérelmező teljes egészségügyi dokumentációjának a FÜV bizottsághoz történő továbbítása iránt.

    A FÜV bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt a kérelemről. Amennyiben a határozat nem állapítja meg a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét, a kérelmező a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a II. fokú FÜV bizottsághoz, amely a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hoz döntést. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye.

    Ha a kérelmező balesetének, betegségének a szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét jogerős bírósági határozat mondja ki, az ítélet pótolja a minősítő határozatot, azaz az ellátás teljes összegben történő folyósítása érdekében az ítéletet kell a folyósító szervhez eljuttatni.

    Melyek a szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzését érintő szabályok?

    A szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ben az 1 764 000 forintot (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

    Mikor kell a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni?

    A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell,

    -          ha a jogosult olyan jogviszony létesítése vagy fenntartása érdekében kéri, amelynek feltételeként törvény azt előírja, illetve arra tekintettel kéri a szüneteltetést, hogy törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja (a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a szolgálati viszony megszűnését),

    -          azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül,

    -          ha a jogosult a szolgálati jogviszonyának időtartama alatt

    a)      öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt, vagy

    b)      öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos testi sértés [Btk. 170. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [Btk. 175. § (1) bekezdés], emberkereskedelem [Btk. 175/B. § (1) bekezdés], embercsempészés [Btk. 218. § (1) bekezdés], hivatali visszaélés (Btk. 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban [Btk. 226. § (1) bekezdés], vesztegetés [Btk. 251. § (1) bekezdés, 253. § (1) bekezdés, 254. § (1) bekezdés], befolyás vásárlása (Btk. 256/A. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/B. § (1) bekezdés, 258/C. § (1) bekezdés], vagy befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/E. § (2) bekezdés] bűncselekményt

    követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

    A szolgálati járandóság folyósítását a szüneteltetési oknak a nyugdíjfolyósító szerv általi megállapítását követő hónap első napjától kell szüneteltetni. A szüneteltetési ok esetleges fennállását a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból vizsgálja.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A 2013. január 1-jén a jelzett jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy ezen jogviszony fennállásának tényét köteles 2013. április 30-ig bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Ha a jogviszony továbbra is fennáll, úgy ezen személy öregségi nyugdíját 2013. július 1-jétől kezdődően kell szüneteltetni. (Az öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt szolgálati járandóságot kell érteni.)

     

    Ha törvény valamely juttatás és a szolgálati járandóság egyidejű folyósítását kizárja, és a jogosult a szolgálati járandóság szüneteltetését nem kérelmezi, a nyugdíjfolyósító igazgatóság az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától a szolgálati járandóság folyósítását hivatalból szünetelteti.

    Mikor szűnik meg a szolgálati járandóság?

    Megszűnik a szolgálati járandóság, ha

    • a jogosult meghal,
    • a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
    • a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
    • a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti,
    • ha a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (ún. feketemunka).

    Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.

    Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

    A szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a nyugellátásokkal egyezően kell emelni. Az eljárási, végrehajtási, megtérítési, stb. szabályok tekintetében az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

    Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

     Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

    2011. évi CLXVII. törvény

    1996. évi XLIII. törvény

    2001. évi XCV. törvény

    333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

    2012. évi CCVIII. törvény



    2013-02-06 07:46