dokumentum

jogszabály (1)  |
nyomtatvány (3)  |
kiadvány (1)  |
statisztika (0)  |

általános tájékoztató

öregségi nyugdíj

hozzátartozói nyugellátás

korhatár előtti ellátás

szolgálati járandóság

átmeneti bányász járadék

balettművészeti életjáradék

bányászok egészségkárosodási járadéka

baleseti ellátások

rokkantsági járadék

nyugdíjfolyósítás

nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységek

méltányosság

megállapodások

nyugdíjbiztosítási ellenőrzés

adatszolgáltatás

általános tájékoztató

Európai Unió

kétoldalú egyezmények

jogszabály

nyomtatvány

kiadvány

statisztika

Ügyintézési tájékoztatók

nemzetközi ügyintézési tájékoztatók

letölthető programok

    Fontosabb jogszabályok listája

    Ha további jogszabályok érdeklik, elugorhat a Nemzeti Jogszabálytár oldalára.

     

    Kiadványok

    A Kiadványok menüpont alatt etöltheti kiadványainkat.

     

    Statisztikák

    A Statisztikák menüpont alatt letöltheti statisztikáinkat.

     

     

     

     

     

    Ki jogosult árvaellátásra?

    Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője a haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy

    a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

    aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

    ab) összesen legalább 2 év,

    b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

    c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

    d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

    e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

    f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év,

    g) az 55 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 20 év

    szolgálati időt szerzett.

    Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

     

    Fontosabb jogszabályok listája


    Ha további jogszabályok érdeklik, elugorhat a Nemzeti Jogszabálytár oldalára.

    Kiadványok


    A Kiadványok menüpont alatt letöltheti kiadványainkat.

    Statisztikák


    A Statisztikák menüpont alatt letöltheti statisztikáinkat.

     

     

     

     

     

    Év

    Utasítás  száma

    Utasítás címe

    bodymenu

    2009

    39/2009.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Főigazgatójának 39/2009. ONYF utasítása a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyugellátási szakterületének ügyviteli eljárásáról


    2010

    7/2010.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Főigazgatójának 7/2010. ONYF utasítása a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek késedelmi kamattal kapcsolatos eljárásáról


    2010

    27/2010.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 27/2010. ONYF utasítása a Közszolgálati Szabályzatról


    2010

    29/2010.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 29/2010. számú utasítása Az informatikai biztonsági politikáról


    2010

    31/2010.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 31/2010. számú utasítása Az ONYF informatikai biztonsági szabályzatáról


    2010

    32/2010.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 32/2010. számú utasítása Az informatikai katasztrófa elhárítási tervről


    2010

    33/2010.

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 33/2010. számú utasítása Az ügymenet-folytonosság biztosítási tervről


    2011

    14/2011. (XI. 25.)

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 14/2011. (XI. 25.) ONYF utasítása a vezetékes és a mobiltelefonok használati rendjéről


    2011

    15/2011. (XII. 2.)

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 15/2011. (XII. 2.) ONYF utasítása az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nyugdíjszakmai ellenőrzési rendjéről


    2012

    3/2012. (III. 1.)

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 3/2012. (III. 1.) ONYF utasítása az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által kiadott nyugdíjbiztosítási ellenőri igazolványokról


    2012

    9/2012. (IV. 27.)

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 9/2012. (IV. 27.) ONYF utasítása a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról


    2012

    10/2012. (IV. 27.)

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 10/2012. (IV. 27.) ONYF utasítása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról


    2012

    14/2012. (VII. 6.)

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 14/2012. (VII. 6.) ONYF utasítása a Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága területi szakellenőrzési feladatainak ellátásáról


    2012

    15/2012. (XI.23.)

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 15/2012. (XI. 23.)

    ONYF utasítása a Közszolgálati Szabályzatról


    2012

    16/2012. (XI.23.)

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 16/2012. (XI. 23.)

    ONYF utasítása az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egyedi iratkezelési szabályzatáról

    A nyomtatványok nagy részét hálózati űrlapokon keresztül is ki lehet tölteni. Kérjük, látogasson el a Nyomtaványtárba, ahol kiválaszthatja és kitöltheti a megfelelő nyomtatványt. Ha papír alapú nyomtatványra van szüksége, erről az oldalról töltheti le. Válasszon a nyomtatványtípusok közül, töltse le a kiválaszott nyomtatványt, nyomtassa ki, majd küldje el a megadott címre. (A nyomtatványok pdf-formátumban készültek el, olvasásukhoz, nyomtatásukhoz szükséges egy megfelelő alkalmazás. Ha nincs ilyen a gépén, a portál technikai eszközök menüpontjáról elindulva beszerezheti a szükséges programot.)

     

     

    Letölthető nyomtatványok
     

    nyugdíjigénylés  |  nyugdíjfolyósítás  | adatszolgáltatás  | megállapodás  | nemzetközi  | polgármesteri

    bodymenu

     

    Nyugdíjigénylés

     

     

     

    Tájékoztató a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatok közléséről

     

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 97. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni. A fővárosi/megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai a 2009. évet követő időszakra vonatkozó, a nyugdíjmegállapítást közvetlenül megelőző időszakra vonatkozó adatokat NAV adatok hiánya esetén közvetlenül a nyilvántartásra kötelezettől szerzik be.

    A 2010., a 2011. és a 2012. évi adatok közléséhez az ONYF az informatikai támogatást biztosítja, és honlapján elérhetővé teszi (Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelemközlő Program), vagyis a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátáshoz kért adatok a már megszokott módon, elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással történő megküldésére is lehetőség van.

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás papíralapon történő teljesítésére a Biztosítási Idő és Kereseti/Jövedelem Igazolást itt töltheti le. A kitöltött és hitelesített nyomtatványokat a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága részére az ügyszámra hivatkozással kell visszaküldeni.

    További kérdésre az adatszolgáltatást kérő nyugdíjelbíráló szerv munkatársai a megkeresésen szereplő elérhetőségen tájékoztatást nyújtanak (elérhetőségek, ügyfélfogadási idő).

     

    A Nyomtatványtár a Főigazgatóság által rendszeresített és kötelezően használandó nyomtatványokat tartalmazza, melyek az ügyek intézéséhez szükségesek. A Nyomtatványtárban található nyomtatványokat úgy alakítottuk ki, hogy a honlapról letöltve számítógéppel is ki lehessen tölteni. Amennyiben nem kívánja számítógéppel kitölteni, úgy megteheti azt is, hogy kinyomtatja az űrlapot, és kézzel tölti ki.
    Azok a nyomtatványok, melyek nem szerepelnek a Nyomtatványtárban felsoroltak között, megtalálhatók az ONYF-portál További nyomtatványok menüpont alatt.

    Ugrás a Nyomtatványtárra

    Tisztelt Látogatónk!

    Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy az igények, kérelmek elbírálására - néhány speciális esettől eltekintve - a lakóhely szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága rendelkezik hatáskörrel.

    A lakóhelye szerint illetékes igazgatóság címét és elérhetőségét az Ügyintézés/elérhetőségek menüpont alatt keresheti meg.

    Az általános szabályoktól eltérően a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) külön jogszabályban meghatározott elsőfokú nyugdíj-megállapítási, illetve nyugdíj-folyósítási feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

    A NYUFIG jár el a nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben a hivatásos szolgálatot teljesítők, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozók esetén, a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alapján járó nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, valamint a külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén. A hozzátartozói nyugellátási igény elbírálása is a hatáskörébe tartozik, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, vagy az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került. (A hozzátartozói nyugellátás iránti igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek bírálják el, ha a jogszerző a halála időpontjában nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban nem részesült.)

    A NYUFIG kizárólagos hatáskörben és az egész ország területére kiterjedő illetékességgel intézi a nyugdíjak folyósítását, ellátja a külföldön élő, vagy külföldön tartózkodó személyek nyugdíjának külföldre utalását, továbbá a különböző jogszabályok alapján járó, nem társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos folyósítási és egyéb feladatokat is.

    A másodfokon eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. Az első fokú hatósági határozatok elleni fellebbezéseket azonban a határozatot hozó szervnél (megyei/fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága vagy NYUFIG) kell benyújtani.

    KÉRJÜK, HOGY AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG CÍMÉRE NE KÜLDJÖN IGÉNYBEJELENTŐ LAPOT, FELLEBBEZÉST, MERT ITT IGÉNYELBÍRÁLÁS - HATÁSKÖR HIÁNYÁBAN - NEM TÖRTÉNIK! 

    Az utóbbi időben megszaporodott igények továbbítása az ügyfelek számára az ügy elintézési idejének felesleges elhúzódását okozza, az ONYF munkatársainak pedig jelentős többletterhet jelent.

    Kérjük, hogy a saját érdekében is ügyeljen az illetékes igazgatási szerv kiválasztására és a pontos címzésre.

     

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság     

     

    Az ONYF statisztikai zsebkönyve - 2011

     

    ONYF 2011. évi évkönyv
    (Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2011. évi évkönyve)

     

    Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők állománystatisztikai adatai - 2012. január - emelés után

    (A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.)

     

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Statisztikai Évkönyve 2010

     

    Az ONYF statisztikai zsebkönyve - 2010

     

    ONYF 2010. évi évkönyv

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2010. évi évkönyve

     

    Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők állománystatisztikai adatai - 2011.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.

     

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Statisztikai Évkönyve 2009

     

    Az ONYF statisztikai zsebkönyve - 2009

     

    ONYF 2009. évi évkönyv

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2009. évi évkönyve

     

     

     

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.



     

     

     

     

     

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.



    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2008. évi Évkönyve



    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által készített egységes, megújított állománystatisztikai kimutatás. A fontosabb tudnivalókról összefoglaló a kiadvány végén található.





    Jogi kiadványok
    TB Tanácsadó szakkönyvek - évenkénti kiadásban ... TB Tanácsadó ... Nyugdíjbiztosítási Közlöny ... Amit a nyugdíj ügyintézésről tudni kell.

     

     

     

     

     

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) igazgatási szerve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei, az ONYF szakmai irányítása alatt állnak, nyugdíj-megállapítási, hatáskörrel rendelkeznek.

     

    Az ONYF-en operatív (ellátások megállapításával kapcsolatos) ügyintézés nem folyik.

     

    A szakigazgatási szervek illetékességi területe és székhelye:

    • Főváros és Pest megye területén a Budapest Fővárosi Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Budapest,
    • Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Pécs,
    • Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Kecskemét,
    • Békés megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Békéscsaba,
    • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Miskolc,
    • Csongrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szeged,
    • Fejér megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Székesfehérvár,
    • Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Győr,
    • Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Debrecen,
    • Heves megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Eger,
    • Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szolnok,
    • Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Tatabánya,
    • Nógrád megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Salgótarján,
    • Somogy megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Kaposvár,
    • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Nyíregyháza,
    • Tolna megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szekszárd,
    • Vas megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Szombathely,
    • Veszprém megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Veszprém,
    • Zala megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, székhelye Zalaegerszeg.

     

    Melyek az első fokon eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek?

    A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

     

    Mely szerv a másodfokon eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv?

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

     

    Hol kell benyújtani a nyugdíjigényt?

    A lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (megyei ügyintézési helyeken) kell a nyugdíjigényt benyújtani. Az igény a tartózkodási hely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél is benyújtható.

     

    A hozzátartozók nyugellátás iránti igényét mely szervek bírálják el?

    Ha a jogszerző a halála időpontjában nyugellátásban nem részesült, a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt is a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek bírálják el. Ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a hozzátartozói igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el.

     

    Van-e olyan eset, amikor a nyugellátás iránti igényt nem a lakóhely illetve tartózkodási hely szerint illetékes igazgatási szervhez kell benyújtani?

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2012. május 1-jétől külön jogszabályban meghatározott elsőfokú nyugdíj-megállapítási feladat- és hatáskörrel, továbbá központi nyilvántartási feladat- és hatáskörrel rendelkezik. [A hivatásos szolgálatot teljesítők hatósági ügyeiben, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó hatósági ügyekben, a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alapján járó nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, valamint a külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén a nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben jár el.]

     

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság külön jogszabályban meghatározott elsőfokú nyugdíj-megállapítási, illetve nyugdíj-folyósítási feladat- és hatáskörrel rendelkezik. (Kizárólagos hatáskörben és az egész ország területére kiterjedő illetékességgel intézi a nyugdíjak folyósítását. Az igazgatóság látja el a külföldön élő, vagy külföldön tartózkodó személyek nyugdíjának külföldre utalását is. Elbírálja a nyugdíjasként elhunyt jogszerzők hozzátartozóinak igényét, és jogosultság esetén gondoskodik az ellátások megállapításáról, valamint ellátja a különböző jogszabályok alapján járó, nem társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos folyósítási és egyéb feladatokat is. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó hatósági ügyekben, a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alapján járó nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, valamint a külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén a nyugellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben – ha az elhunyt jogszerző a magyar jogszabályok szerint saját jogú nyugellátásban részesült – a hozzátartozói nyugellátási igény elbírálása is a hatáskörébe tartozik.)

     

    A Tny. 22/A.§-a szerinti nyugdíjnövelés megállapítása nemzetközi ügyekben:

    - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatáskörébe tartozik, ha a nyugdíjas magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik,

    - a megyei (fővárosi) kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai hatáskörébe tartozik, ha a nyugdíjas rendelkezik Magyarországon lakóhellyel.

     

    Milyen bejelentési kötelezettségeket írnak elő a nyugdíjjogszabályok?

    Az igénylő, illetve a nyugdíjas 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási (nyugdíjfolyósító) szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, többek közt a lakcímváltozást,, a külföldön történt letelepedést, külföldi munkavégzést, stb., amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.

     

    A bejelentést a nyugellátás megállapítására irányuló eljárás elbírálási szakaszában (a megállapító határozat meghozataláig) az ügyiratszámra, a nyugellátás megállapítása után (a folyósítás megkezdését követően) pedig a folyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni.

     

    Nyugdíjas elhalálozásának tényét, időpontját a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös, vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

     

    A bejelentési kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    Tájékoztató a főállású kisadózó társadalombiztosításáról

     

     

    A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóalanya:

    • az egyéni vállalkozó,
    • az egyéni cég,
    • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
    • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

     

    A Katv. 10. § (1) bekezdése szerint a főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerez. Az ellátás számítási alapja havi 81.300 forint.

     

    A nem főállású kisadózó - e jogviszonya alapján - nem minősül biztosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot nem szerez.

     

    Főállásúnak a Katv. 2. § 8. pontja értelmében az a kisadózó minősül, aki a tárgyhó bármely napján az alábbi feltételek valamelyikének nem felel meg:

    • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,
    • a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
    • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
    • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
    • olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
    • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 39. § (1) bekezdése értelmében, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében a teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. A szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (81.300 forint) és a mindenkori érvényes minimálbér (2013-ban 98.000 forint) arányával. Az arányos szolgálati idő számítást a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell. (2012. évi CCVIII. törvény 14. § b) pontja)

    A minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

    A számítás módszere a következő: 2013-ban a minimálbér 98.000 Ft/hó, ennek éves összege (12 hó x 98.000 Ft/hó) 1.176.000 forint. A tételes adót fizető főállású kisadózó - ha egész évben változatlan a jogállás - nyugdíjalapot képező éves jövedelme (12 hó x 81.300.- Ft/hó) 975.600 forint lesz. A biztosítási idő aránya 975.600.-Ft : 1.176.000.-Ft = 0,8295. A naptári év teljes időszakára (egy év 365 naptári nap) vonatkozó biztosítási idő arányos része (365 x 0,8295 =) 303 naptári nap. Amikor azt vizsgáljuk, az öregségi nyugdíj eléréséhez szükséges minimum 20 év szolgálati időt (résznyugdíj esetén 15 év) a kisadózó elérte-e, akkor a teljes biztosítási év beleszámít az évek számába (évenként 365 nap). Ha viszont a nyugdíj mértékének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati időről beszélünk (az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ), akkor a főállású kisadózó szolgálati idejét arányosítani kell, vagyis ebben az esetben 303 naptári nap lesz a főállású kisadózó által elért szolgálati idő évente.

    A Tny. 83/B. § (1) bekezdése szerint ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugellátásban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. A Tny. 83/B. § (1) bekezdése a Tbj. szerinti jogviszonyból származó keresetet említ, azonban - figyelemmel arra, hogy a tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is - a Tny. 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott kereseti korlát vizsgálata során a főállású kisadózók esetében nyugdíjjárulék alapot képező keresetként a Katv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott 81.300.-Ft-ot kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a főállású kisadózó a fizetési kötelezettségének tételes adófizetéssel tesz eleget. A főállásúnak nem minősülő kisadózó ugyanakkor a Katv. 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, ezért esetében a Tny. 83/B. §-ának alkalmazására nem kerül sor. A főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, jogviszonyával további szolgálati időt nem szerez, továbbá a Tny. 22/A. §-ában meghatározott nyugdíjnövelésre sem szerez jogosultságot.

     

     

    Jogszabályok:     1997. évi LXXXI. törvény

                                   2012. évi CXLVII. törvény

     

     

                                                                                                                                            001/A

     

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.), valamint egyéb kapcsolódó jogszabályok módosításával összefüggő 2013. január 1-jétől hatályos leglényegesebb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

    1. A nyugdíjjárulék fizetési felső korlát 2013. január 1-jétől eltörlésre került.

    2 A magánnyugdíj-pénztártag 2013. január 1-jétől a Tbj. 34.§-a alapján szolgálati időre és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzés céljából megállapodást köthet.

    3. Nyugellátás külföldre történő utalása

    2013. január 1-jétől a nyugellátás a Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is folyósítható. Az utalás költségei a nyugdíjast terhelik. 2013. július 1-jétől a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét

    4. Az ellátásban részesülő – öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött – keresőtevékenységet folytató személyekre vonatkozó keresetkorlátozás szabálya:

     A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a korhatár előtti ellátásban részesülő adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2013-ben 98.000 forint x 18 = 1.764.000 forint), a keresete mellett az ellátását is korlátozás nélkül felveheti.

    Öregségi nyugdíjban részesülő nyugdíjkorhatárt betöltött személyek közszférában való foglalkoztatási szabálya:

    A Tny. 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A 2013. január 1-jén a felsorolt jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy ezen jogviszony fennállásának tényét köteles 2013. április 30-ig bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Ha a jogviszony továbbra is fennáll, úgy ezen személy öregségi nyugdíját 2013. július 1-jétől kezdődően kell szüneteltetni.

    Az öregségi nyugdíj szünetelésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

    Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az említett jogviszony megszűnését.

    A hivatkozott rendelkezést a korhatár előtti ellátásban részesülőkre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

     5. Szolgálati idő:

    2013. január 1-jétől megszűnik a szolgálati idő elismerési kérelem lehetősége, de helyette a Tny. 96/B. §-a alapján lehetőség lesz adategyeztetési eljárást folytatni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok, korkedvezményes idő és keresetek, jövedelmek tekintetében, illetőleg a biztosított a Tny. 96/E. §-ára hivatkozva hatósági bizonyítvány kiállítását is kérheti.

     6. A Tny. 22/A.§ szerinti 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani. Ha a növelésre jogosult személy a növelés megállapítása előtt elhunyt, a növelésre szerzett jog a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérelmére a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során érvényesíthető.

     Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

                            2011. évi CLXVII törvény

    2011. évi CXCI. törvény

    2012. évi CCVII. törvény

                           

    Hogyan kell nyugellátást igényelni?

    A nyugellátást írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap) kell igényelni. Az igénybejelentő lap bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságon beszerezhető, illetőleg letölthető és kitölthető formátumban megtalálható az ONYF honlapján (www.onyf.hu).

    Az igényt postai úton vagy személyesen lehet benyújtani.

    Az igényt személyesen a lakóhely szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság ügyfélszolgálatán kell előterjeszteni. Ha az elhunyt jogszerző a halál időpontjában nyugellátásban részesült, a hozzátartozói igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon kell előterjeszteni.

    A korhatár előtti ellátás iránti kérelem benyújtására is a nyugellátási igényekre vonatkozó igényérvényesítési szabályok vonatkoznak.

    Az uniós rendeletek hatálya alá tartozó hatósági ügyek elbírálása, a szociális biztonsági egyezmények alapján, valamint a külföldön élő vagy tartózkodó személynek járó nyugellátás megállapítása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatáskörébe tartozik.

    Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbá a megváltozott munkaképességen alapuló ellátás esetén a megváltozott munkaképességgel összefüggő iratokat.

    A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

    A nyugdíj, korhatár előtti ellátás iránti igény benyújtásakor van-e illetékfizetési kötelezettsége az igénylőnek?

    Az igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

    Milyen hátrányos következményei vannak a késői igénybejelentésnek?

    A nyugellátás legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg függetlenül attól, hogy már ezt az időpontot megelőzően is jogosult lett volna a kérelmező nyugellátásra. Visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, ami alatt az öregségi nyugdíjas olyan jogviszonyban állt, amelynek létesítéséhez vagy fenntartásához törvény az öregségi nyugdíj szüneteltetését előírja, vagy amelyre nézve törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja.

    Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap benyújtásának, postára adásának a napja.

    Pótolhatóak-e utólag az igény elbírálásához szükséges adatok, illetve igazolások?

    Ha a kérelmező a szükséges iratokat nem csatolta, vagy az adatokat nem közölte, az igényelbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határidő kitűzése mellett ezek pótlására a kérelmezőt felhívja.

    Amennyiben a nyugdíjigénylő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, továbbá az erre megállapított határidő meghosszabbítását nem kérte és a nyugdíjigényt a rendelkezésre álló adatok alapján elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. Erről az intézkedésről végzéssel értesítik a kérelmezőt.

    Az eljárás megszüntetését követően pótolhatóak-e a hiányzó adatok, igazolások?

    Az eljárás megszüntetését követően is pótolhatóak az adatok, igazolások.

    A kérelmező a határidő, határnap mulasztása esetén igazolási kérelemmel élhet az elmulasztott cselekmény egyidejű pótlásával. Ha az igazolási kérelemnek helyt ad a hatóság, az ügyfelet olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Az igazolási kérelem elutasítása esetén az adatpótlás napját (a hiányzó adatok, igazolások nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beérkezésének napját) kell az igénybejelentés új időpontjának tekinteni.

    Mi történik, ha a nyugdíjigény elbírálása elhúzódik és ellátatlan a kérelmező?

    Az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, ha a nyugellátásra való jogosultság kétséget kizáróan fennáll, azonban a nyugellátás összege az igénybejelentés napjától számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg.

    A már megállapított nyugellátás összegébe a korábban kiutalt előleget be kell számítani.

    Visszavonható-e a nyugellátás iránti igény?

    Az ügyfél a nyugellátás iránti kérelmét a határozat, illetőleg az eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja, de a felvett nyugellátást 30 napon belül köteles visszafizetni.

    Fel nem vett nyugellátást utóbb meddig lehet felvenni?

    Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni.

    Le lehet-e mondani a nyugellátásról?

    A társadalombiztosítási nyugellátásról lemondani, azt, mint a jogosult személyéhez kötött ellátást átruházni (engedményezni) nem lehet.

    Le lehet-e mondani a korhatár előtti ellátásról?

    Igen, mivel a korhatár előtti ellátás nem nyugdíj, ezért az érintett az ellátásról bármikor lemondhat.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet



    2013-02-06 07:36

    Mit nevezünk elektronikus közszolgáltatásnak (ügyintézésnek)?

    Elektronikus közszolgáltatás az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások biztosítására kötelezettek, illetőleg az elektronikus úton szolgáltatást nyújtó egyéb szervezetek hatósági vagy egyéb tevékenységének, hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásának a központi elektronikus szolgáltató rendszer (a továbbiakban: központi szolgáltató rendszer) igénybevételével, elektronikus úton történő végzése. Elektronikus úton történik az ügyintézés, ha a felhasználó (elektronikus közszolgáltatást igénybe vevő) az ügyfélkapun keresztül küldi meg a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kérelmét, és/vagy az igazgatási szerv válasza is elektronikus úton érkezik.

    Hogyan kezdeményezhető az e-ügyintézés?

    Az ügyfelek ügyeik elektronikus intézését csak előzetes regisztráció után kezdeményezhetik, amely ügyfélkapu létesítését jelenti. A TAJ számmal rendelkező külföldön tartózkodó személyek a Magyar Köztársaság konzuli képviseletein kezdeményezhetik ügyfélkapu létesítését.

    Az Ügyfélkapu regisztráció folyamatának részletes leírását a Kormányzati Portálon http://www.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu internetes lapon találhatja.

    A nyugdíjbiztosítási eljárásban van lehetőség e-ügyintézésre?

    Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) elektronikus ügyintézési (továbbiakban: e-ügyintézési) rendszert működtet, amely ügyfélkaput létesített személyek részére biztosít lehetőséget elektronikus űrlapok kitöltésére és beküldésére. A szolgáltatások az ONYF honlapján (http://www.onyf.hu/) az „Elektronikus ügyintézés” ikonra kattintva érhetőek el. Az e-ügyintézés a rendszerben található elektronikus űrlapok kitöltésével, továbbításával kezdeményezhető. A felhasználható űrlapok között többfajta kérelem, nyilatkozat és bejelentés található.

    E-mailban kezdeményezhető-e az eljárás megindítása?

    Nem kezdeményezhető eljárás e-mail formájában, mivel ez az elektronikus forma – az ügyfélkapus azonosítás nélkül elküldött elektronikus levél – nem minősül írásbeli elektronikus ügyintézésnek.

    Mikor kezdődik az ügyintézési határidő az elektronikus ügyintézés során?

    Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik.

    Hogyan történik a határidő számítása üzemzavar esetén?

    Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen bármilyen okból négy órát meghaladó időtartamon keresztül üzemzavar áll fenn.

    Mi a teendő, ha az ügyfél továbbiakban nem elektronikus úton szeretné intézni az ügyeit?

    Az ügyfél egy alkalommal indokolás nélkül, további esetekben méltányolható indokolással megváltoztathatja a kapcsolattartás addig alkalmazott módját.

     

    Jogszabályok:

    2009. évi LX. törvény

    2009. évi LII. törvény



    2013-02-06 07:37

    Mi tekinthető szolgálati időnek?

    Szolgálati idő alatt azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot.

    Hogyan kell elbírálni a szolgálati időt, ha a nyugdíjjárulékot a dolgozótól a foglalkoztató levonta, de azt nem utalta át a társadalombiztosításnak?

    Szolgálati időként kell figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát akkor is, ha

    • a foglalkoztató a biztosított keresetéből (jövedelméből) a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményes volt-e,
    • a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének) megtörténte a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az iratok hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható. (Ebben az esetben a nyugdíjjárulék levonását, megfizetését vélelmezni kell.)

    Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

    • azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt,
    • az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre 2011. december 31-ig nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék-tartozása van, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék-tartozása van,
    • társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-ig nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék-tartozása van, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék-tartozása van,
    • a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék-tartozása van.

    Tartozás utólagos megfizetése esetén a szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.

    Az elévült, illetve a behajthatatlanság miatt törölt járuléktartozások a szolgálati idő szempontjából akkor minősülnek tartozásnak, ha az elévülés, illetve a behajthatatlanság miatti törlés 2009. december 31-ét követően következik be.

    Továbbá szolgálati időként nem lehet figyelembe venni azt az időszakot, amelynek az alapjául szolgáló kereset, jövedelem, járulék- és adóösszege az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló 2012. évi CXII. törvényben meghatározottak alapján az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet szerint átadásra került.

    Mikor szünetel a biztosítás?

    Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt kivéve

    • ha a fizetés nélküli szabadságot három évesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetve tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,
    • ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
    • az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszűntették, illetve az elitéltet a bíróság jogerősen felmentette,
    • az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

    Mikor ismerhető el a szolgálati idő arányosan?

    Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során. A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani, a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni.

    A szolgálati idő arányosan történő elismerésére vonatkozó rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.

    A felsőfokú tanulmányok alapján elismerhető szolgálati idő?

    Felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott (a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges) tanulmányok idejét szolgálati időként kell figyelembe venni:

    • az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából 1998. január 1-je előtt,
    • hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet,
    • ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít.

    Lehetőség van öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időként is elismerni az 1997. december 31-e utáni felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét, ha az igénylő erre vonatkozó megállapodást köt, és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével a nyugdíjbiztosítási járulékot megfizeti.

    (A megállapodás kötés feltételeiről külön tájékoztató áll rendelkezésre).

    Hogyan igazolható a szolgálati idő?

    A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján. Ennek hiányában a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. Ezek hiányában lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyításra.

    Mikor, hol lehet kérni a szolgálati idő kiszámítását?

    2013. január 1-jétől a szolgálati idő elismerés jogintézménye megszűnt, helyette a Tny. 96/B-E. §-okban bevezetett adategyeztetési eljárás és hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás keretében történik a jövőben a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok, korkedvezményes idő és keresetek, jövedelmek elismerése.

    Mi az adategyeztetés?

    A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó adatok teljes körű nyilvántartásba vétele, illetve a biztosítottak (nyugdíj-várománnyal rendelkezők) biztosítási jogviszonyairól történő tájékoztatása, a megszerzett szolgálati idő, illetőleg jogosultsági idő összeszámítása, valamint az esetleg hiányos, téves adatok javítása, beszerzése.

    Az eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelmére, vagy hivatalból indul.

    Hivatalból az egyeztetési eljárást az 1955. és 1959. között született személyek esetében 2014. december 31-éig meg kell indítani. Az 1960. évben vagy azt követően született biztosítottak, volt biztosítottak esetében 2015. január 1-jétől ötéves korcsoportonként kell az egyeztetési eljárást hivatalból megindítani. Egy ötéves korcsoport kiértesítésére két év áll rendelkezésre.

    Hogyan kezdeményezhető kérelemre az adategyeztetés?

    Kérelemre az eljárás kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, a Központi Rendszer elektronikus felületén, a „Nyugdíjbiztosítási adategyeztetési szolgáltatás” választása esetén, az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) program alkalmazásával tett igénybejelentéssel indítható meg.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    1997. évi LXXX.  törvény

    2011. évi CLXVII. törvény

    2012. évi CCVIII. törvény


    2013-02-06 07:38

    A hatályos jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

    Az elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó, illetve a módosított adatszolgáltatásokat, továbbá a nyugdíjazáshoz a nyugdíjazás évére vonatkozó, valamint a Tny. 22/A §-a szerinti 0,5 %-os nyugdíjemelés igényléséhez szükséges adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell teljesíteni.

    A visszamenőleges adatszolgáltatások teljesítéséhez a floppy lemez használata nem indokolt. Jelenleg minden adatszolgáltatási időszak vonatkozásában biztosított a lehetőség, hogy az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történjen. (Ügyfélkapun keresztül)

    Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a visszamenőleges adatszolgáltatáshoz kapcsolódó tudnivalókat.

    A 2006. évet megelőző adatszolgáltatások elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez 2009. decembere óta elérhető a honlapon ("Programok letöltése" menü alatt) az ún. NYENYI Keretrendszer, amely magában foglalja a 8892, a TBJAR96, valamint a NYENYI97 - NYENYI05 DOS-os foglalkoztatói programokat.

    A NYENYI Keretrendszer lehetőséget ad arra, hogy olyan adatszolgáltatást is az elektronikus ügyintézés keretében teljesítsen, amelyre korábban - a hagyományos - regisztrációs floppy lemezt igényelt.

    A Keretrendszer a csoportos floppys regisztrációból származó adatbázis-példányokat automatikusan szét tudja bontani úgy, hogy az adatszolgáltatáshoz foglalkoztatóként külön-külön munkaterületeket hoz létre. (Olyan, mintha eredetileg is külön-külön regisztrációs lemezeken kerültek volna kiadásra.) Így megvalósítható, hogy a csoportból csak egy adott foglalkoztatóra vonatkozóan készüljön el és kerüljön feltöltésre a módosító adatszolgáltatás.

    A NYENYI Keretrendszer DOS-os programjával létrehozott és "borítékolt" állományt (.kr)  az Ügyfélkapun keresztül kell feltölteni.

    A floppyról történő áttérésre akkor is lehetőség van, ha az adott időszakra már adott le floppy lemezen adatszolgáltatást és azt a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a nyilvántartási rendszerébe befogadta.

    A 2006. 2007. és 2008. évi adatszolgáltatáshoz elkészített NYENYI programok is alkalmasak - a Keretrendszerhez hasonlóan - arra, hogy a hagyományos floppy lemezen történő adatszolgáltatásról biztosítsák az áttérést az elektronikus ügyintézés keretében történő adatszolgáltatásra. (A részletes ismertetőt a programok felhasználói kézikönyve tartalmazza.)

    A floppy-s úton történő visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítésére jelenleg is van lehetőség, azonban javasoljuk a jelentősen egyszerűbb, elektronikus ügyintézés használatát.

    A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdése előírja, hogy nemzetközi nyugdíjügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eltekinthet egyes nem magyar nyelven kiállított okiratok hiteles fordításától, ha az eljárásba bevont dolgozója az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

    Nemzetközi nyugdíjügyekben - megállapító és folyósító szervként is - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban NYUFIG) jár el. (Az igények előterjesztésére természetesen lehetőség van Magyarországon a lakóhely szerint illetékes Budapest Főváros/Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságánál is.)

    Nem szükséges hiteles fordításban benyújtani a szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények, illetve az Európai Unió szociális biztonsági rendeleteinek hatálya alá tartozó személyek esetében az egyezményes országokban, illetve az EU/EGT tagállamaiban és Svájcban, az adott ország hivatalos nyelvén kiállított okmányokat. Az eredeti nyelven benyújtott eredeti okmányok, vagy azok hivatalosan igazolt másolatainak fordításáról a nyugdíjelbíráló szerv hivatalból gondoskodik.

    Amennyiben az ügyfél nem az előzőekben megjelölt országokban szerzett szolgálati időt, az ügyekben eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek az alábbi nyelven kiállított okiratok hiteles fordításától tekinthetnek el:

    Okirat típusa

    Igazgatási szerv megnevezése/idegen nyelv

    • Személyazonosításra és családi állapot igazolására vonatkozó okmányok (anyakönyvi kivonatok, névviselési, névváltoztatási okmányok)

    NYUFIG: angol, német, francia, olasz, orosz, bolgár, román, szerb, szlovák, cseh és spanyol

    • Lakcímet igazoló okmányok
    • Tanulmányok folytatását igazoló okmányok (leckekönyvek, diplomák, oktatási intézmények igazolásai)
    • Kisebb terjedelmű szolgálati időt igazoló okmányok
    • Bírósági, illetve közjegyzői okiratok, gyámügyi okmányok, hagyatéki végzések

     

     

    Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. Mindkét jogosultsági feltételnek együttesen kell teljesülnie.

    A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj típusai:

    • öregségi teljes nyugdíj,
    • öregségi résznyugdíj,
    • nők kedvezményes öregségi nyugdíja (a jogosultság szabályait külön tájékoztató tartalmazza).

    Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?

    Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév.

    2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.

    Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

    • aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
    • aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
    • aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
    • aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
    • aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
    • aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

    Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban

    • sem Magyarországon,
    • sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
    • sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban

    nem állhat.

    [A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.]

    Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?

    Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

    Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?

    Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

    Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?

    Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

    Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

    Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíjának összege?

    Ha az igénylő a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell.

    Mit jelent az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?

    Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását (rögzítését) az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, legalább 20 év nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkező személy kérheti, aki a korhatár betöltésekor nem kívánja igénybe venni az ellátást, mert még tovább dolgozik.

    Az ún. rögzített nyugdíj megállapítását legkorábban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni – ha az érintett ekkor még nem rendelkezik 20 év szolgálati idővel, akkor annak megszerzését követő naptól – az általános igényérvényesítési szabályok szerint.

    A nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának nem feltétele a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

    Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett, ha számára kedvezőbb, választhatja a rögzített nyugdíj – időközi esedékes emeléssel/emelésekkel növelt – összegének folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

    Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

    Mikor kell az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni?

    A Tny. alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A 2013. január 1-jén a jelzett jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a felsorolt jogviszony fennállásának tényét köteles 2013. április 30-ig bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Ha a jogviszony továbbra is fennáll, úgy az érintett személy öregségi nyugdíját 2013. július 1-jétől kezdődően kell szüneteltetni.  

    Ha törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja, és a jogosult az öregségi nyugdíj szüneteltetését nem kérelmezi, a nyugdíjfolyósító igazgatóság az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától a nyugellátás folyósítását hivatalból szünetelteti.

     

    Hol lehet az öregségi nyugdíjigényt előterjeszteni?

    Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál személyesen vagy postai úton nyújtható be a nyugdíj megállapítása iránti kérelem – ideértve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása iránti kérelmet is – az ONYF. 3515-272/B jelű nyomtatványon, vagy a K02 számú űrlapon. (A részletes szabályokat lásd a „nyugellátási igény érvényesítéséről” szóló Tájékoztatóban.)

    A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

    Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

    A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az öregségi nyugdíj iránti igény elbírálásához a következő eredeti vagy hitelesített okmányok beküldését javasoljuk: az igénylő birtokában lévő iratok olyan szolgálati idők igazolására, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel, így különösen

    1. főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására,
    2. katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására,
    3. a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,
    4. ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998.január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,
    5. bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998.január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,
    6. mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998.január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,
    7. egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,
    8. kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998.január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,
    9. munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,
    10. z 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,
    11. az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
    12. a megyei és fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének vagy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak az igazolása a táppénz vagy egyéb egészségbiztosítási pénzellátás folyósításának időtartamáról, 1997. december 31-ét megelőző időtartamra csak abban az esetben, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
    13. az ápolási díjat megállapító határozat másolata, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – a gyermek születési anyakönyvi kivonat, vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel igénylik,
    14. gyermek születési anyakönyvi kivonat vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel igénylik

     

    Jogszabályok:

     

    1997. évi LXXXI. törvény

    A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza.

    Melyek a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályai?

    Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

    Jogosultsági időnek minősül

    • a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
    • a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

    Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.

    A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

    Mely jogviszonyokat lehet jogosultsági időként figyelembe venni?

    A Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembevenni 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat.

    A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.

    A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül:

    • a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,
    • az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
    • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
    • a gyermekgondozási segély folyósítása alatti – a vonatkozó jogszabályban engedélyezett – munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként” a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
    • a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
    • a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
    • a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint,
    • a Tny. 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül,
    • a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának ideje,
    • a fagyszabadság időtartama, amennyiben a 15/1971. (V. 22.) ÉVM.MüM együttes rendelet alapján került megállapításra,
    • a javító-nevelő munkavégzés időtartama.

    Milyen időtartam vehető jogosultsági időként figyelembe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának idejéből?

    A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama a Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál – főszabályként – kizárólag abban az esetben számítható be jogosultsági időként, ha arra bejelentési adat található. Tekintve, hogy a szakmunkástanulók esetében nem csak a nyári gyakorlatra, hanem a tanulói jogviszony teljes tartamára, de többnyire a 2. és 3. tanévre található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni. Amennyiben ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Pl. ipari tanuló munkakönyv adata szerint az igénylő július 20-án vagy augusztus 25-én pótvizsgát tett, jogosultsági időként a július 21-től vagy augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartam beszámítására van lehetőség.)

    Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.

    Az évközbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.

    Mely – az általános szabályok szerint szolgálati időként elismerhető – időtartamok nem minősülnek jogosultsági időnek?

    Jogosultsági időként nem vehető figyelembe

    • a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
    • az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
    • a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
    • az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

    Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?

    A vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek.

    A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:

    • az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint
    • a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá
    • az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát

    a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.

    Melyek az öregségi nyugdíjban részesülő személyek munkavégzését érintő szabályok?

    Az öregségi nyugdíjban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ben az 1 764 000 forintot (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

    Mikor kell az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni?

    A Tny. alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A 2013. január 1-jén a jelzett jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a felsorolt jogviszony fennállásának tényét köteles 2013. április 30-ig bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Ha a jogviszony továbbra is fennáll, úgy az érintett személy öregségi nyugdíját 2013. július 1-jétől kezdődően kell szüneteltetni.  

    Ha törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja, és a jogosult az öregségi nyugdíj szüneteltetését nem kérelmezi, a nyugdíjfolyósító igazgatóság az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától a nyugellátás folyósítását hivatalból szünetelteti.

    Hol lehet az öregségi nyugdíjigényt előterjeszteni?

    Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál személyesen vagy postai úton nyújtható be a nyugdíj megállapítása iránti kérelem az ONYF. 3515-272/B jelű nyomtatványon, vagy a K02 számú űrlapon. (A részletes szabályokat lásd a „nyugellátási igény érvényesítéséről” szóló Tájékoztatóban.) A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

    Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

    A nyugdíjigény benyújtásakor mellékelni kell a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idők igazolására alkalmas okiratokat (pl. munkakönyv, ipari tanuló munkakönyv vagy szakmunkás bizonyítvány, katonakönyv, nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányok esetén egyetemi, főiskolai leckekönyv, munkaviszony igazolás stb.).

    Ha az öregségi nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel állapítják meg, a kérelemhez csatolni kell az ápolási díjat megállapító határozat másolatát, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát. Amennyiben a jogosultsághoz szükséges időt a gyermekek számára tekintettel csökkenteni kell, és az igénylő örökbefogadott gyermeke figyelembevételét is kéri, be kell mutatnia a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

    2012. évi CCVII. törvény



    2013-02-06 07:51

    Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani.

    Az öregségi nyugdíj mértéke

    A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra.

    Mely évek keresetei alapján kell a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet kiszámítani?

    Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért – személyi jövedelemadót is tartalmazó – keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe.

    Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.

    Mi az osztószám?

    Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt.

    Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.

    Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz, a katonai (polgári) szolgálat időtartamát.

    Hogyan kell a nyugdíj összegét kiszámítani?

    A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset kiszámítása során 2007. december 31-ét követően a figyelembe vehető kereseteket, jövedelmeket nemcsak azok személyi jövedelemadó tartalmával kell csökkenteni, hanem a keresetekből, jövedelmekből levonandó járulékok összegével is, ideértve az egyéni nyugdíjjárulékot, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, az egyéni egészségbiztosítási járulékot és a munkavállalói járulékot, illetve vállalkozói járulékot (a 2009. december 31-ét követően megszerzett jövedelem esetében az egyéni nyugdíjjárulékot, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot). Az 1988. óta a nyugdíjazásig elért kereseteket, jövedelmeket az azok megszerzésekor érvényes mindenkori szabályok szerinti járulékmértékeknek megfelelően kell csökkenteni. (Ettől eltérően az 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékot, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékot, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékot kell levonni.) A levonandó személyi jövedelemadót a kereseteknek, jövedelmeknek a fentiek szerinti, járulékokkal csökkentett összegére vonatkozóan kell kiszámítani, méghozzá a jövedelem  megszerzésekor érvényes szabályoknak megfelelően.

    Az 1988. január 1-jétől elért, kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell

    a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá

    b) a személyi jövedelemadónak

    ba) – 2010. január 1-jét megelőzően és 2012. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,

    bb) – 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével.

    A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás”).

    Az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt.

    A kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag).

    Az ismertetett módon kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.

    Ha a 2012. december 31-ét követő és 2014. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor

    • a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
    • a 421 001- feletti átlagkereset nyolcvan százalékát,

    kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

    Mit jelent a valorizáció?

    A nyugdíj összegének kiszámítása során az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítani, valorizálni. A valorizációs szorzószámok kormányrendeletben történő meghatározására – az előző évi statisztikai adatok ismeretében – legkorábban a tárgyév február, március hónapjában kerülhet sor.

    Van-e az öregségi nyugdíjnak minimum összege?

    Igen. A megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj összege Korm. rendeletben meghatározott összegnél nem lehet kevesebb, ha a havi átlagkereset ezt az összeget eléri.

    Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.

    Amennyiben az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet) öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    2011. évi CLXVII. törvény

    2012. évi CCVIII. törvény



    2013-02-06 07:52

    A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.

     A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.

    A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2012. május 1-je.

    Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához rendelkezik a jogszabályban előírt keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].

    A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].

    A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].

    1. számú példa

    A 39 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2012. május 1-jétől szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2012. május 1-jén rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt - a minimum 20 évet - megszerezte, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX: törvény 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

    A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2011. április 30-áig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.

    Béridőszak

    Jövedelem, kereset
    (Ft)

    Jutalom (Ft)

    Év végi részesedés
    (Ft)

    Kieső idő (táppénz)

    1988.01.01-12.31.

    93 000

    -

    7 000

    -

    1989.01.01-12.31.

    120 000

    12 000

    6 000

    -

    1990.01.01-12.31.

    136 000

    11 000

    -

    -

    1991.01.01-12.31.

    90 000

    -

    -

    03.02-09.10.

    1992.01.01-12.31.

    550 000

    30 000

    -

    -

    1993.01.01-12.31.

    915 000

    -

    -

    -

    1994.01.01-12.31.

    912 000

    -

    -

    -

    1995.01.01-12.31.

    980 000

    -

    -

    03.05-04.05.

    1996.01.01-12.31.

    895 000

    -

    -

    -

    1997.01.01-12.31.

    700 000

    -

    -

    04.11-07.03.

    1998.01.01-12.31.

    1 274 000

    -

    -

    09.08-09.30.

    1999.01.01-12.31.

    900 000

    -

    -

    06.01-12.31.

    2000.01.01-12 31.

    1 035 000

    -

    -

    -

    2001.01.01-12 31.

    1 995 494

    180 000

    -

    -

    2002.01.01-12 31.

    2 175 497

    -

    -

    -

    2003.01.01-12 31.

    2 555 000

    -

    -

    -

    2004.01.01-12 31.

    3 307 000

    -

    -

    -

    2005.01.01-12 31.

    3 650 000

    -

    -

    12.14-12.14.

    2006.01.01-12 31.

    3 395 000

    -

    -

    03.06-04.12.

    2007.01.01-12 31.

    3 850 000

    -

    -

    -

    2008.01.01-12 31.

    3 970 000

    -

    -

    -

    2009.01.01-12 31.

    3 700 000

    -

    -

    09.01-09.30.

    2010.01.01-12.31.

    3 865 000

    -

    -

    -

    2011.01.01-12.31.

    3 950 000

    -

    -

    -

    2012.01.01-04.30.

    1 350 000

    -

    -

    -

    Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992. március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell „korlátozni".

    1995. évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-

    fizetési felső határ 2.500 forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500x333) 832.500 forint.  A kifizetett 980.000 forint helyett tehát 832.500 forint az 1995. évi ellátási alap.

    1999. évben a bérezett napjainak száma (365-214) 151. Az 1999. évi járulékfizetési felső határ napi 5.080 forint, amely 151 napra számítva 767.080 forint. Tehát a 900.000 forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál 767.080 forint vehető figyelembe.

    Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől az 1. számú melléklet tartalmazza.

    A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.

    Az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a munkavállalói és vállalkozói járulék összegével [Tny. 13. § (1) bekezdés a) pont].

    A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.

    A járulékok levonását követően az igénylő keresetei a következők szerint alakulnak.

    Béridőszak

    Jövedelem, kereset
    (Ft)

    Jutalom (Ft)

    Év végi részesedés
    (Ft)

    Kieső idő (táppénz)

    1988.01.01-12.31.

    83 700

    -

    6 300

    -

    1989.01.01-12.31.

    108 000

    10 800

    5 400

    -

    1990.01.01-12.31.

    122 400

    9 900

    -

    -

    1991.01.01-12.31.

    80 820

    -

    -

    03.02-09.10.

    1992.01.01-12.31.

    489 500

    26 700

    -

    -

    1993.01.01-12.31.

    805 200

    -

    -

    -

    1994.01.01-12.31.

    807 120

    -

    -

    -

    1995.01.01-12.31.

    736 763

    -

    -

    03.05-04.05.

    1996.01.01-12.31.

    792 075

    -

    -

    -

    1997.01.01-12.31.

    619 500

    -

    -

    04.11-07.03.

    1998.01.01-12.31.

    1 127 490

    -

    -

    09.08-09.30.

    1999.01.01-12.31.

    671 195

    -

    -

    06.01-12.31.

    2000.01.01-12 31.

    905 625

    -

    -

    -

    2001.01.01-12 31.

    1 746 058

    157 500

    -

    -

    2002.01.01-12 31.

    1 903 560

    -

    -

    -

    2003.01.01-12 31.

    2 235 625

    -

    -

    -

    2004.01.01-12 31.

    2 860 555

    -

    -

    -

    2005.01.01-12 31.

    3 157 250

    -

    -

    12.14-12.14.

    2006.01.01-12 31.

    2 912 910

    -

    -

    03.06-04.12.

    2007.01.01-12 31.

    3 195 500

    -

    -

    -

    2008.01.01-12 31.

    3 295 100

    -

    -

    -

    2009.01.01-12 31.

    3 071 000

    -

    -

    09.01-09.30.

    2010.01.01-12 31.

    3 207 950

    -

    -

    -

    2011.01.01-12 31.

    3 258 750

    -

    -

    -

    2012.01.01-04.30.

    1 100 250

    -

    -

    -

    A „járuléktalanítást" követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 13. § (1) bekezdés b) pont].

    2010. január 1-jétől új szabályként jelent meg az ún. szuperbruttósítás. Ez azt jelenti, hogy a 2009. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni.

    A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].

    Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.

    A képzett adó kiszámításánál naptári évenként

    • az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti keresetből 12.000 forintot;
    • az 1991. évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 3.000 forintot;
    • az 1993. évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 2.400 forintot;
    • az 1994. évben elért keresetből tíz százalékot;
    • az 1995. évben elért kereset alapján megállapított adó összegéből az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát;
    • az 1997. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 43.200 forintot;
    • az 1998. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 50.400 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát;
    • az 1999., 2000., és a 2001. években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 10 százalékát, de legfeljebb 36.000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát;
    • a 2002. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 60.000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát;
    • a 2003. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 108.000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-rendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát;
    • a 2004-2007. években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de évente legfeljebb 108.000 forintot;
    • a 2008-2009. években elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 18 százalékát, de évente legfeljebb 136.080 forintot
    • a 2010. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 17 százalékát, de legfeljebb 181.200 forintot
    • a 2011. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset 16 százalékát, de legfeljebb 145.200 forintot kell levonni.

    Nem vehetők figyelembe azonban a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény (szja) szerinti, összjövedelmet csökkentő tételek és adókedvezmények.

    Az adókiszámítással egyidejűleg a „valorizáció"-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet - az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve - a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 13. § (3) bekezdése].

    Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2010. évek kereseteit a 2011. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 4. számú mellékletben találhatóak.

    Az adókiszámítás és a valorizáció menete

    Az 1988. évben kifizetett kereset

    83.700 Ft

    ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

    - 12.000 Ft

    összesen:

    71.700 Ft

    az 1988. évi adótábla szerinti adósáv alsó határa

    - 70.000 Ft

    az adott sávban adózó összeg

    1.700 Ft

    az adósáv szerinti adó mértéke 25% (1.700x0,25)

    425 Ft

    az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója

    +4.400 Ft

    éves képzett adó összege (425+4.400)

    4.825 Ft

    az 1988. évben kifizetett munkabér - éves adó (83.700-4.825)

    78.875 Ft

    az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt

    + 6.300 Ft

    az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem

    85.175 Ft

    valorizációs szorzószám: 20,051

    ennek alapján,

    1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175x20,051)

    1.707.844 Ft

     

    Az 1989. évi munkabér, jutalom és év végi részesedés

    124.200 Ft

    ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

    - 12.000 Ft

    összesen:

    112.200 Ft

    az 1989. évi adótábla szerinti adósáv alsó határa

    - 100.000 Ft

     

    az adott sávban adózó összeg

    12.200 Ft

     

    az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200x0,29)

    3.538 Ft

    az adósáv alsó határának (100.000 Ft) adója

    + 9.450 Ft

    éves képzett adó összege (3.538+9.450)

    12.988 Ft

     

    az 1989. évi adóval csökkentett összes jövedelem (124.200-12.988)

    111.212 Ft

     

    valorizációs szorzószám 17,152

     

    ennek alapján,

     

    1989. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    1.907.508 Ft

     

    Az 1990. évben kifizetett munkabér és jutalom

    132.300 Ft

    ebből levonva az éves adóalap kedvezmény

    - 12.000 Ft

    összesen:

    120.300 Ft

    az 1990. évi adótábla adósávjának alsó határa

    - 90.000 Ft

    az adott sávban adózó összeg

    30.300 Ft

    az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300x0,3)

    9.090 Ft

    az adósáv alsó határának (90.000 Ft) adója

    + 5.250 Ft

    éves képzett adó összege (9.900+5.250)

    14.340 Ft

    az 1990. évi adóval csökkentett összes jövedelem (132.300-14.340)

    117.960 Ft

    valorizációs szorzószám 14,105

    ennek alapján,

    1990. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    1.663.826 Ft

    1991. évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett napokra eső „képzett" adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól.

    Az 1991. évben 172 napra (!) kifizetett munkabér

    80.820 Ft

    évesítés [(80.820/172)x365]

    171.508 Ft

    az 1991. évi adósáv alsó határa

    - 150.000 Ft

    az adott sávban adózó összeg

    21.508 Ft

    az adósáv szerinti adó mértéke 32% (21.508x0,32)

    6.883 Ft

    az adósáv alsó határának (150.000 Ft) adója

    +18.600 Ft

    éves adó összesen (6.883+18.600)

    25.483 Ft

    levonva az éves adókedvezmény

    - 3.000 Ft

    éves képzett adó

    22.483 Ft

    a 172 bérezett napra eső képzett adó összege [(22.483 : 365)x172]

    10.595 Ft

    az 1991. évi adóval csökkentett jövedelem  (80.820-10.595)

    70.225 Ft

    valorizációs szorzószám: 11,239

    ennek alapján

    1991. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    789.259 Ft

    Az 1992. évben nem volt kieső nap és nem volt adóalap-, illetőleg adókedvezmény sem.

    Az 1992. évi munkabér és jutalom

    516.200 Ft

    az éves képzett adó összege
    [500.000 Ft-nak 130.000 Ft +( 16.200 Ft-nak a 40 %-a = 6.480 Ft)]


    - 136.480 Ft

    az 1992. évi képzett adóval csökkentett jövedelem (516.200-136.480)

    379.720 Ft

    valorizációs szorzószám: 9,266

    ennek alapján,

    1992. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    3.518.486 Ft

     

    1993. évben 365 napra kifizetett munkabér

    805.200 Ft

    az éves adó összege
    [500.000 forintnak 130.000 forint+(305.200 Ft-nak a 40 %-a = 122.080 Ft)]


    252.080 Ft

    éves adókedvezmény

    - 2.400 Ft

    1993. évi adó összege (252.080-2.400)

    249.680 Ft

    az 1993. évi adóval csökkentett jövedelem (805.200-249.680)

    555.520 Ft

    valorizációs szorzószám: 7,872

    ennek alapján,

    1993. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    4.373.053 Ft

     

    Az 1994. évben kifizetett munkabér

    807.120 Ft

    az éves adóalap-kedvezmény ennek 10%-a

    - 80.712 Ft

    ezáltal az adóalap

    726.408 Ft

    az éves képzett adó összege
    [550.000 Ft-nak 149.500 Ft + ( 176.408 Ft-nak a 44 %-a = 77.620 Ft)]


    - 227.120 Ft

    az 1994. évi adóval csökkentett jövedelem ( 807.120 - 227.120 )

    580.000 Ft

    valorizációs szorzószám: 6,184

    ennek alapján,

    1994. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    3.586.720 Ft

     

    1995. évben, 333 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető (!)

    736.763 Ft

    évesítés [( 736.763/333)x365]

    807.563 Ft

    ennek az éves adója
    [550.000 Ft-nak 149.500 Ft+(257.563 Ft-nak a 44 %-a = 113.328 Ft)]


    262.828 Ft

    az adókedvezmény, az éves egyéni járulék (10%) összegének (80.756 Ft) 25%-a


    - 20.189 Ft

    a képzett adó összege a teljes évre

    242.639 Ft

    ebből, a 333 bérezett napra eső adó összege [(242.639 : 365)x333]

    221.367 Ft

    az 1995. évi adóval csökkentett jövedelem ( 736.763 - 221.367)

    515.396 Ft

    valorizációs szorzószám: 5,492

    ennek megfelelően,

    1995. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    2.830.555 Ft

     

    Az 1996. évben beszámítható összes jövedelem

    792.075 Ft

    éves képzett adó (nem volt sem adóalap-, sem adókedvezmény)
    [550.000 Ft-nak 171.500 Ft +(242.075 Ft-nak a 44 %-a = 106.513 Ft)]


    - 278.013 Ft

    az 1996. évi adóval csökkentett jövedelem:

    514.062 Ft

    valorizációs szorzószám: 4,678

    ennek megfelelően,

    1996. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    2.404.782 Ft

     

    Az 1997. évben 281 napra szóló kereset

    619.500 Ft

    évesítés [( 619.500/281) x 365]

    804.689 Ft

    ennek éves adója
    [700.000 Ft-nak 193.000 Ft + (104.689 Ft-nak a 39 %-a = 40.829 Ft)]


    233.829 Ft

    éves adójóváírás

    - 43.200 Ft

    a teljes évre képzett adó

    190.629 Ft

    ebből a 281 bérezett napra eső adó összege [(190.629 : 365)x281]

    146.758 Ft

    az 1997. évi adóval csökkentett jövedelem ( 619-500 - 146.758)

    472.742 Ft

    valorizációs szorzószám 3,770

    ennek megfelelően,

    1997. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    1.782.237 Ft

     

    1998. évben 342 napra kifizetett jövedelem

    1.127.490 Ft

    évesítés [(1.127.490/342) x 365]

    1.203.315 Ft

    ennek adója
    [1.100.000 Ft-nak 349.000 Ft+(103.315 Ft-nak a 42 %-a = 43.392 Ft)]


    392.392 Ft

    éves adójóváírás

    - 50.400 Ft

    az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (7 %) 25 %-a]

    - 21.058 Ft

    a teljes évre képzett adó [392.392 - (50.400+21.058)]

    320.934 Ft

    ebből a 342 napra eső adó összege [( 320.934/365) x 342]

    300.711 Ft

    az 1998. évi adóval csökkentett jövedelem ( 1.127.490 - 300.711)

    826.779 Ft

    valorizációs szorzószám: 3,184

    ennek megfelelően,

    az 1998. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    2.632.464 Ft

     

    1999. évben 151 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető

    671.195 Ft

    évesítés [( 671.195 / 151) x 365]

    1.622.425 Ft

    ennek adója
    [1.000.000 Ft-nak 260.000 Ft+(622.425 Ft-nak a 40 %-a=248.970 Ft)]


    508.970 Ft

    éves adójóváírás

    - 36.000 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    - 32.449 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 508.970 - ( 36.000 + 32.449)]

    440.521 Ft

    ebből a 151 napra eső adó összege [( 440.521 / 365) x 151]

    182.243 Ft

    az 1999. évi adóval csökkentett jövedelem ( 671.195 - 182.243)

    488.952 Ft

    valorizációs szorzószám: 2,825

    ennek megfelelően,

    az 1999. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető:

    1.381.289 Ft

     

    2000. évben kapott munkabér

    905.625 Ft

    ennek adója
    [400.000 Ft-nak 80.000 Ft + ( 505.625 Ft-nak a 30 %-a = 151.688 Ft)]


    231.688 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    -18.113 Ft

    éves adójóváírás

    -36.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 231.688 - ( 18.113 + 36.000)]

    177.575 Ft

    a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem ( 905.625 - 177.575)

    728.050 Ft

    valorizációs szorzószám: 2,536

    ennek megfelelően,

    2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    1.846.335 Ft

     

    2001. évben kifizetett munkabér és jutalom

    1.903.558 Ft

    ennek adója
    [1.050.000 Ft-nak 267.000 Ft+(853.558 Ft-nak a 40 %-a=341.423 Ft)]


    608.423 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    - 38.071 Ft

    éves adójóváírás

    - 36.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 608.423 - ( 38.071 + 36.000)]

    534.352 Ft

    a 2001. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.558 - 534.352)

    1.369.206 Ft

    valorizációs szorzószám 2,182

    ennek megfelelően,

    2001. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    2.987.607 Ft

     

    2002. évi jövedelem

    1.903.560 Ft

    ennek adója
    [1.200.000 Ft-nak 300.000 Ft+(703.560 Ft-nak a 40 %-a=281.424 Ft)]


    581.424 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    - 38.071 Ft

    éves adójóváírás

    -60.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 581.424 - ( 38.071 + 60.000)]

    483.353 Ft

    a 2002. évi adóval csökkentett jövedelem ( 1.903.560 - 483.353)

    1.420.207 Ft

    valorizációs szorzószám: 1,825

    ennek megfelelően,

    2002. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    2.591.878 Ft

     

    2003. évi jövedelem

    2.235.625 Ft

    ennek adója
    [1.350.000 Ft-nak 340.000 Ft +(885.625 Ft-nak 40 %-a = 354.250 Ft)]


    694.250 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a]

    - 47.507 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [694.250 - ( 47.507 + 108.000)]

    538.743 Ft

    a 2003. évi adóval csökkentett jövedelem (2.235.625-538.743)

    1.696.882 Ft

    valorizációs szorzószám: 1,596

    ennek megfelelően,

    2003. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    2.708.224 Ft

     

    2004. évi jövedelem

    2.860.555 Ft

    ennek adója
    [1.500.000 Ft-nak 326.000 Ft+(1.360.555 Ft-nak a 38 %-a= 517.011 Ft)]


    843.011 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó ( 843.011 - 108.000)

    735.011 Ft

    a 2004. évi adóval csökkentett jövedelem (2.860.555 - 735.011)

    2.125.544 Ft 

    valorizációs szorzószám: 1,510

    ennek megfelelően,

    2004. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    3.209.571 Ft

     

    2005. évi 364 napra kapott jövedelem

    3.157.250 Ft

    évesítés [( 3.157.250 / 364) x 365]

    3.165.924 Ft

    ennek adója
    [1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.665.924 Ft-nak a 38 %-a= 633.051)]


    903.051 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (903.051 - 108.000)

    795.051 Ft

    ebből a 364 napra eső adó összege [( 795.051 / 365) x 364]

    792.873 Ft

    a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.157.250 - 792.873)

    2.364.377 Ft

    valorizációs szorzószám: 1,372

    ennek megfelelően

    2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.243.925 Ft

     

     

    2006. évben 327 napra kapott jövedelem

    2.912.910 Ft

    évesítés  [(2.912.910 / 327) x 365]

    3.251.413 Ft

    ennek adója
    [1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.701.413 Ft-nak a 36 %-a= 612.509)]


    891.509 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (891.509 - 108.000)

    783.509 Ft

    ebből a 327 napra eső adó összege [( 783.509 / 365) x 327]

    701.938 Ft

    a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.912.910-701.938)

    2.210.972 Ft

    valorizációs szorzószám: 1.275

     

    enek megfelelően

    2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.818.989 Ft

     

    2007. évi jövedelem

    3.195.500 Ft

    ennek adója
    [ 1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + ( 1.495.500 Ft-nak a 36 %-a = 538.380 Ft)]


    844.380 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó ( 844.380 - 108.000)

    736.380 Ft

    a 2007. évi adóval csökkentett jövedelem (3.195.500-736.380)

    2.459.120 Ft 

    valorizációs szorzószám: 1,238

    enek megfelelően

    2007. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.044.391 Ft

     

    2008. évi jövedelem

    3.295.100 Ft

    ennek adója
    [ 1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1595.100 Ft-nak a 36 %-a = 574.236 Ft)]


    880.236 Ft

    éves adójóváírás

    - 136.080 Ft

    a teljes évre képzett adó (880.236- 136.080)

    744.156 Ft

    a 2008. évi adóval csökkentett jövedelem (3.295.100-744.156)

    2.550.944 Ft

    valorizációs szorzószám: 1,157

    enek megfelelően

    2008. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.951.442 Ft

     

    2009. évben 335 napra kapott jövedelem

    3.071.000 Ft

    évesítés [(3.071.000 / 335) x 365]

    3.346.015 Ft

    ennek adója
    [1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + ( 1.446.015 Ft-nak a 36 %-a = 520.565 Ft)]


    862.565 Ft

    éves adójóváírás

    - 136.080 Ft

    a teljes évre képzett adó (862.565 - 136.080)

    726.485 Ft

    ebből az 335 napra eső adó összege [( 726.485 / 365) x 335]

    666.774 Ft

    a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.071.000-666.774)

    2.404.226 Ft

    valorizációs szorzószám: 1,136

    ennek megfelelően

    2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.731.201 Ft

    A 2010. január 1-jét követően szerzett jövedelem esetében az ún. szuperbruttósítást is el kell végezni, vagyis az éves adóköteles keresethez hozzá kell adni a szociális hozzájárulási adó (27 %) összegét.

    2010. évi jövedelem

    3.207.950 Ft

    adóalap-kiegészítés (3.207.950 x 0,27)

    866.147 Ft

    4.074.097 Ft

    ennek adója
    (4.074.097 Ft-nak a 17 %-a)


    692.596 Ft

    éves adójóváírás

    - 181.200 Ft

    a teljes évre képzett adó (692.596 - 181.200)

    511.396 Ft

    a 2010. évi adóval csökkentett jövedelem (3.207.950 - 511.396)

    2.696.554 Ft

    valorizációs szorzószám: 1,064

    ennek megfelelően

    2010. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.869.133 Ft

    A 2011. december 31-ét követő folyósítási időponttól induló nyugellátásoknál a 2011. és az azt követő évek keresetei már nem kerülnek valorizálásra. Ennek megfelelően a számítási mód a következő.

    2011. évi jövedelem

    3.258.750 Ft

    adóalap-kiegészítés (3.258.750 x 0,27)

    879.863 Ft

    4.138.613 Ft

    ennek adója
    (4.138.613 Ft-nak a 16 %-a)


    662.178 Ft

    éves adójóváírás

    - 145.200 Ft

    a teljes évre képzett adó (662.178 - 145.200)

    516.978 Ft

    a 2011. évi adóval csökkentett jövedelem (3.258.750 - 516.978)

    2.741.772 Ft

    2011. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.741.772 Ft

     

    2012. évben április 30-ig, 121 napra kapott jövedelem

    1.100.250 Ft

    évesítés [(1.100.250 / 121) x 366]

    3.328.029 Ft

    adóalap-kiegészítés (3.328.029 -2.424.000) x 0,27

    244.088 Ft

    3.572.117 Ft

    ennek adója
    (3.572.117 Ft-nak a 16 %-a)


    571.539 Ft

    ebből az 121 napra eső adó összege [( 571.539 / 366) x 121]

    188.951 Ft

    a 2012. évi adóval csökkentett jövedelem (1.100.250-188.951)

    911.299 Ft

    2012. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    911.299 Ft

    Ezt követően összegezni kell az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.

    Béridőszak

    Ellátási alap (Ft)

    Osztószám

    1988

    1 707 844

    366

    1989

    1 907 508

    365

    1990

    1 663 826

    365

    1991

    789 259

    172

    1992

    3 518 486

    366

    1993

    4 373 053

    365

    1994

    3 586 720

    365

    1995

    2 830 555

    333

    1996

    2 404 782

    366

    1997

    1 782 237

    281

    1998

    2 632 464

    342

    1999

    1 381 289

    151

    2000

    1 846 335

    366

    2001

    2 987 607

    365

    2002

    2 591 878

    365

    2003

    2 708 224

    365

    2004

    3 209 571

    366

    2005

    3 243 925

    364

    2006

    2 818 989

    327

    2007

    3 044 391

    365

    2008

    2 951 442

    366

    2009

    2 731 201

    335

    2010

    2 869 133

    365

    2011

    2 741 772

    365

    2012

    911 299

    121

    összesen:

    63 233 790

    8 272

    Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni, majd ebből havit (elosztani 12-vel) kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét. Eszerint: 63.233.790 / 8.272 = 7.644,316 x 365 = 2.790.176 / 12 = 232.515 Ft.

    2012. május 1-től tehát az öregségi teljes nyugdíj összege - a 39 év szolgálati idő figyelembevételével - a havi átlagkereset 78,5 százaléka, vagyis havi 182.524 forint.

    A folyósítandó összeg a kerekítés után 182.525 forint.

    Amennyiben a havi átlagkereset összege 372.000 forintnál magasabb lenne, a nyugdíj kiszámításánál a TnyR. 11/B. § (2) bekezdése értelmében nem lehet teljes egészében figyelembe venni, degresszálni kell. A degressziós sávokat az 5. számú melléklet tartalmazza. Ennek alapján például egy 450.000 forintos átlagkereset esetén a 372.001 és 421.000 forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át (49.000 x 90 % = 44.100) és a 421.000 forint feletti átlagkereset-rész 80 %-át (29.000 x 80 % = 23.200), vagyis összesen 439.300 forintot (372.000 + 44.100 + 23.200) lehet figyelembe venni.

     

    2. számú példa

    A második példában szereplő adatok többsége megegyezik az első példában leírtakkal. Ebben a példában is 2012. május 1-jétől kerül sor az öregségi nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő ezen napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, azzal a különbséggel, hogy az elismerhető szolgálati ideje csak 31 év.

    A nyugellátás alapját ugyancsak az 1988. január 1-jétől 2012. április 30-áig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban az igénylő 1988. január 1-jétől 2000. június 30-áig nem dolgozott, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik. Ezért a 1988. január 1-jétől 2012. április 30-áig terjedő időtartam naptári napjainak (8.887) felére, 4.444 napra nincs jövedelme.

    1988. január 1-jétől csak 4,253 napi keresettel rendelkezik. 1987. évben november 30-áig viszont dolgozott, így az ebből az időszakból származó keresetből 191 napi keresettel (1987. május 24-étől november 30-ig terjedő időre) 4.444 napig, ki kell egészíteni az 2000. július 1-jétől 2012. április 30-áig szerzett jövedelmét.

    1987. május 24-étől november 30-ig terjedő időszakban a foglalkoztató közlése szerint 31.200 forint munkabért kapott. Miután ebben az évben személyi jövedelemadó még nem volt, így a járulék levonását követően (31.200 Ft - 10% = 28.080 Ft) csak a 28.080 forint valorizálását kell elvégezni. Az 1987. évi valorizációs szorzószám 22,016 ezért a ténylegesen elért 31.200 forint helyett a nyugdíj összegének a meghatározásánál 28.080 x 22,016 azaz 618,209 forint vehető figyelembe.

    2000. július 1-jétől december 31-éig az igénylő jövedelme 517.500 forint volt, a járulékok levonását követően 452.813 forint vehető figyelembe.

    2000. évben 184 napra kapott munkabér

    452.813Ft

     évesítés [(452.813 / 184) x 366]

    900.704 Ft 

     

    ennek adója
    [400.000 Ft-nak 80.000 Ft + ( 500.704 Ft-nak a 30 %-a = 150.211 Ft)]


    230.211 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    -18.014 Ft

    éves adójóváírás

    -36.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [ 230.211 - (18.014 + 36.000)]

    176.197 Ft

    ebből a 184 napra eső adó összege [(176.197 / 366) x 184]

    88.580 Ft

    a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem (452.813 - 88.580)

    364.233 Ft

    valorizációs szorzószám: 2,536

    ennek megfelelően,

    2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    923.695 Ft

    A további - 2001. január 1-jétől 2012. április 30-áig terjedő időben elért - keresetei megegyeznek az 1. számú példában szereplő keresetekkel.

    Az évenként figyelembe vehető keresetek és az osztószámok összegzése

    Béridőszak

    Ellátási alap (Ft)

    Osztószám

    1987

    618 209

    191

    2000

    923 695

    184

    2001

    2 987 607

    365

    2002

    2 591 878

    365

    2003

    2 708 224

    365

    2004

    3 209 571

    366

    2005

    3 243 925

    364

    2006

    2 818 989

    327

    2007

    3 044 391

    365

    2008

    2 951 442

    366

    2009

    2 731 201

    335

    2010

    2 869 133

    365

    2011

    2 741 772

    365

    2012

    911 299

    121

    összesen:

    34 351 336

    4 444

    Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, ezt évesíteni, majd az éves keresetből egy havit kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét.

    Eszerint:34.351.336 / 4.444= 7.729,823 x 365=2.821.386/ 12=235.115 Ft.

    Tehát a 2012. május 1-jétől induló öregségi teljes nyugdíj összege - a 31 év szolgálati idő figyelembevételével - a 235.115 forint összegű havi átlagkereset 69 %-a, vagyis havi 162.229 forint.

    A folyósítandó összeg a kerekítés után 162.230 forint.

     

    3. számú példa

    A harmadik példában szereplő adatok többsége szintén megegyezik az első és a második példában ismertetettekkel. Ebben a példában is 2012. május 1-jétől kerül sor az öregségi teljes nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő az ezt megelőző napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel. Elismerhető szolgálati ideje azonos a második példában szereplő igénylőével, azaz 31 év.

    A nyugellátás alapját ugyancsak az 1988. január 1-jétől 2012. április 30-áig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban ez a példabeli nyugdíjat igénylő sem dolgozott 1988. január 1-jétől 2000. július 30-áig, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik. Ennek következtében az 1988. január 1-jétől 2012. április 30-áig terjedő időtartam naptári napjainak (8.887) felére, 4.444 napra nincs jövedelme.

    1988. január 1-jétől csak 4.253 napi keresettel rendelkezik, továbbá az 1988. évet megelőző időszakra kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időtartamra (191 napra) az átlagkeresete meghatározásához a minimálbér pótlásának szabálya kerül alkalmazásra. A pótlásnál figyelembe vehető legkisebb kötelező munkabér havi összegeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

    A Tny. 22. § (5) bekezdésének második mondata értelmében a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni arra a tartamra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme.

    A példában ez a 2009., 2006., a 2005. és a 2000. évekre esik.

    2009. évben 335 napra volt keresete, ezért a minimálbérből 30 napra kell bért pótolni. 2009. évben a minimálbér havi 71.500 forint volt. Ezt az összeget a „járuléktalanítást" követően (71.500 Ft - 17 % = 59.345 Ft) kell hozzáadni a 2009. évben elért és figyelembe vehető 3.071.000 forint tényleges keresetéhez (3.071.000+59.345), ami 3.130.345 forint jövedelmet jelent és 365 napra vonatkozik.

    2009. évben 365 napra kapott jövedelem

    3.130.345 Ft

    ennek adója
    [1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + ( 1.230.345 Ft-nak a 36 %-a = 442.924 Ft)]


    784.924 Ft

    éves adójóváírás

    - 136.080 Ft

    a teljes évre képzett adó (784.924 - 136.080)

    648.844 Ft

    a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.130.345-648.844)

    2.481.501 Ft

    valorizációs szorzószám: 1,136

    ennek megfelelően

    2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.818.985 Ft

    2006. évben 327 napra volt keresete, ezért a minimálbérből 38 napra kell bért pótolni. 2006. évben a minimálbér 62.500 forint volt, ennek napi összege 62.500 : 30 = 2.083,33 a 38 napi összeg pedig 79.167 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást" követően (79.167 Ft - 14,2 % = 67.926 Ft) kell hozzáadni a 2006. évben elért és figyelembe vehető 2.912.910 forint tényleges keresetéhez (2.912.910+67.926), ami 2.980.836 forint jövedelmet jelent és 365 napra vonatkozik.

    A 2006. évi adó kiszámításának és a valorizációjának menete a következő.

     

    2006. évben 365 napra kapott jövedelem

    2.980.836 Ft

    ennek adója
    [1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.430.836 Ft-nak a 36 %-a= 515.101 Ft]


    794.101 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (794.101 - 108.000)

    686.101 Ft

    a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem 2.980.836-686.101)

    2.294.735 Ft

    valorizációs szorzószám: 1,275

     

    enek megfelelően

    2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    2.925.787 Ft

    2005. évben 364 napra volt keresete, itt a minimálbérrel történő pótlást 1 napra kell végrehajtani. 2005. évben a minimálbér havi összege 57.000 forint volt. Ennek egy napi összege 57.000 : 30 = 1.900 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást" követően (1.900 Ft - 13,5% = 1.644 Ft) kell hozzáadni a 2005. évben elért és figyelembe vehető 3.157.250 forint keresetéhez (3.157.250+1.644), ami 3.158.894 forint. Ez a jövedelem azonban már 365 (364+1) napra szól.

    A 2005. évi adó kiszámításának és a valorizációjának menete a következő.

    2005. évi 365 napra kapott jövedelem

    3.158.894 Ft

    ennek adója
    [1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.658.894 Ft-nak a 38 %-a=630.380)]


    900.380 Ft

    éves adójóváírás

    - 108.000 Ft

    a teljes évre képzett adó (900.380 - 108.000)

    792.380 Ft

    a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.158.894 - 792.380)

    2.366.514 Ft

    valorizációs szorzószám: 1,372

    ennek megfelelően

    2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető

    3.246.857 Ft

    2000. évben az igénylőnek 184 napra volt keresete, itt a minimálbérrel történő pótlást 122 napra kell végrehajtani. 2000. évben a minimálbér havi összege 25.500 forint volt. Ennek egy napi összege 25.500 : 30 = 850 forint, 122 napi összege pedig 103.700 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást" követően (103.700 Ft - 12,5% = 90.738 Ft) kell hozzáadni a 2000. évben elért és figyelembe vehető 452.813 forint tényleges keresethez (452.813 + 90.738), ami 543.551 forint jövedelmet jelent és (184 + 122) 306 napra vonatkozik.

    Az 2000. évi adó kiszámításának és a valorizációjának menete a következő.

    2000. évben 306 napra kapott munkabér

    543.551 Ft

     évesítés [(543.551 / 306) x 366]

    650.130 Ft 

     

    ennek adója
    [400.000 Ft-nak 80.000 Ft + (250.130 Ft-nak a 30 %-a = 75.039 Ft)]


    155.039 Ft

    éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a]

    -13.003 Ft

    éves adójóváírás

    -36.000 Ft

    a teljes évre képzett adó [155.039 - (13.003 + 36.000)]

    106.036 Ft

    ebből a 306 napra eső adó összege [(106.036 / 366) x 306]

    88.653 Ft

    a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem (543.551 - 88.653)

    454.898 Ft

    valorizációs szorzószám: 2,536

    ennek megfelelően,

    2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető:

    1.153.621 Ft

    A 2001. január 1-jétől 2004. december 31-ig, 2007. január 1-től 2008. december 31-ig és 2010. január 1-jétől 2012. április 30-ig terjedő időben elért keresetek adóval való csökkentése illetve valorizálása megegyezik az előző példában leírtakkal.

    Ezt követően lehet összegezni az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.

    Béridőszak

    Ellátási alap (Ft)

    Osztószám

    2000

    1 153 621

    306

    2001

    2 987 607

    365

    2002

    2 591 878

    365

    2003

    2 708 224

    365

    2004

    3 209 571

    366

    2005

    3 246 857

    365

    2006

    2 925 787

    365

    2007

    3 044 391

    365

    2008

    2 951 442

    366

    2009

    2 818 985

    365

    2010

    2 869 133

    365

    2011

    2 741 772

    365

    2012

    911 299

    121

    összesen:

    34 160 567

    4 444

    Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni, majd abból egy havit kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét.

    Eszerint: 34.160.567 / 4.444 = 7.686,896 x 365=2.805.717 / 12=233.810 Ft.

    Tehát a 2012. május 1-jétől induló öregségi teljes nyugdíj összege - a 31 év szolgálati idő figyelembevételével - a havi átlagkereset 69 %-a, vagyis havi 161.329 forint.

    A folyósítandó összeg a kerekítés után 161.330 forint.

    Az eligazodáshoz segítségként mellékletként csatoljuk az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ alakulását 1992. március 1-jétől (1. számú melléklet), a levonandó járulékok százalékos kulcsait (2. számú melléklet), az egyes évekre vonatkozó adótáblákat (3. számú melléklet), a valorizációs szorzószámokat (4. számú melléklet) és a 2012. január 1-től alkalmazandó ún. degressziós táblát (5. számú melléklet).

    1. számú melléklet

    2. számú melléklet

    3.számú melléklet

    4. számú melléklet

    5. számú melléklet

    6. számú melléklet

    számítási példa 2012.

    Budapest, 2012

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság


    2012-09-27 14:44

     

    A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen, vagy saját jogú nyugellátásban részesüljön. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg.

    Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?

    Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

    Ki minősül élettársnak?

    Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

    A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

    Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs) az öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

    a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

    aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

    ab) összesen legalább 2 év,

    b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

    c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

    d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

    e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

    f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év

    szolgálati időt szerzett.

    Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

    Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

    Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

    Az élettárs – a házastársra előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült.

    Ha az élettársak korábban egymással házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette, a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.

    Az elvált, illetve a házastársától külön élő igénylő milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

    Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

    Milyen összegű az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi  nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

    Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

    Meddig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható.

    Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

    Az, aki a jogszerző halálakor

    • betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
    • megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy
    • házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

    Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike

    • házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
    • a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

    Milyen mértékű az özvegyi nyugdíj?

    Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.

    Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

    A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

    Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíjra való jogosultság?

    Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt, illetőleg bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

    A megváltozott munkaképesség címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű.

    Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.

    Milyen feltételek mellett éled fel az özvegyi nyugdíj?

    Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

    • a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
    • házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

    A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

    Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

    A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság a házasság megszűnése után akkor éled fel, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

    Milyen esetben és hogyan kell az özvegyi nyugdíjat megosztani?

    Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.

    Hogyan alakul az özvegyi nyugdíj mértéke, ha a jogszerző magánnyugdíjpénztár tagja volt?

    Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztár tagja volt és az egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták, illetőleg a kedvezményezett özvegy vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíj kizárólag a társadalombiztosítási szabályok szerint kerül megállapításra.

    Ha a tagdíj nem került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az elhunyt jogszerzőt megillető saját jogú nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ennek alapulvételével kell az özvegyi nyugdíj összegét meghatározni.

    A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

    Ki jogosult özvegyi járadékra?

    Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege.

    Az özvegyi járadék összegét a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,

    a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át,

    b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át.

    Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.

    Hol és hogyan kell az özvegyi nyugdíj megállapítását kérvényezni?

    Az özvegyi nyugdíj iránti igényt – ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el – az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni.

    Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült, az özvegyi nyugdíj iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani.

    A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

    Az özvegyi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet, az erre a célra rendszeresített  ONYF 3515-275, nyomtatványon, vagy a K08 jelű űrlapon kell előterjeszteni.

    Az igénybejelentő laphoz mellékelni kell:

    • a házassági anyakönyvi kivonatot,
    •  a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló anyakönyvi kivonatot,
    • a halotti anyakönyvi kivonatot,
    • az élettársak együttéléséről szóló hatósági bizonyítványt,
    • az elvált vagy különélő házastárs, illetőleg bejegyzett élettárs tartásdíj megállapító bírósági ítéletét, közjegyzői végzését vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat.

    A fentieken túl - ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el – az eljárás egyszerűsítése érdekében az elhalt szolgálati idejére vonatkozó iratokat (pl. igazolásokat, munkakönyvet, katonakönyvet, stb.) is csatolni lehet.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    2012. évi CCVIII. törvény



    2013-03-12 08:08

    Ki jogosult árvaellátásra?

    Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője a haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy

    a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

    aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

    ab) összesen legalább 2 év,

    b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

    c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

    d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

    e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

    f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év,

    szolgálati időt szerzett.

    Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

     

    Megváltozott munkaképesség címén az árvaellátás milyen esetben állapítható meg?

    Megváltozott munkaképesség címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha

    • a szülő elhalálozása a gyermek 16. (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt,
    • továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

    Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.

    Érinti-e az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt?

    Nem, az árvaellátást ezek a tényezők nem befolyásolják.

    Az árva részére mely időponttól lehet megállapítani az árvaellátást?

    Legkorábban a jogszerző halála napjától.

    Hány éves korig jár az árvaellátás?

    Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható. Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti.

    Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat. Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja a gyermek.

    Hogyan kell igazolni a tanulmányok folytatását?

    Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelési információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja. A tanulmányok igazolása az Oktatási Hivataltól (1363 Budapest, 502. Pf. 19.) az erre a célra rendszeresített nyomtatványon is beszerezhető. A külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni.

    Milyen mértékű az árvaellátás?

    Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.

    Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

    Befolyásolja-e a magánnyugdíjpénztári tagság az árvaellátás összegét?

    A nyugdíjmérték attól függően változik, hogy a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán összegyűlt tagdíj összegét – illetve annak legalább az árvára eső részét – átutalták-e, illetőleg a kedvezményezett hozzátartozó vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

    Ha az átutalást a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés teljes figyelmen kívül hagyásával, az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik.

    A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak

    Hol és hogyan kell az árvaellátást igényelni?

    Az árvaellátás iránti igényt – ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el – az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni. Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült, az árvaellátás iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani.

    Az árvaellátás iránti igényt árvánként külön igénybejelentő lapon kell előterjeszteni.

    Ha az árva nagykorú, igényét saját kezű aláírásával ellátott igénybejelentő lapon kell előterjesztenie. Az igény előterjesztésére a 18. életévét be nem töltött árva esetén a gyermek törvényes képviselője (szülő, gyám), a gondnokolt nagykorú árva esetén pedig annak gondnoka jogosult.

    Az árvaellátást az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-275/B. jelű (K11 számú űrlap), nyomtatványon kell igényelni.

    A kérelemhez mellékelni kell:

    Amennyiben az igényelbírálásához szükséges okmányokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv szerzi be, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele, tehát az ügyintézési idő meghosszabbodik.

    Emiatt a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az árvaellátás iránti igény elbírálásához a következő eredeti vagy hitelesített okmányok beküldését javasoljuk:

    1. az elhunyt jogszerző halotti anyakönyvi kivonata vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzés,
    2. az igénylő születési anyakönyvi kivonata,
    3. az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hat hónapon belül hozott határozat, ennek hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratok, ha az árva az árvaellátás meghosszabbítását arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,
    4. 16 év feletti árva esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolás,
    5. ha jogszerző nem részesült nyugellátásban a szolgálati idejére vonatkozó iratokat,
    6. baleseti hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a megyei és fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének vagy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak a határozata az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés elismeréséről.

    A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

    Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igénye a jogszerzőre meghatározott szolgálati idő hiányában kerül elutasításra, az igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    2012. évi CCVIII. törvény

    Ki lehet jogosult szülői nyugdíjra?

    Szülői nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén – a szülő, nagyszülő jogosult, ha

    - a szülő, nagyszülő a gyermekének, unokájának halálakor megváltozott munkaképességű volt, vagy a 65. életévét betöltötte, és

    -  a szülőt, nagyszülőt a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

    Annak a szülőnek is megállapítható a szülői nyugdíj, aki gyermeke halálakor ugyan nem volt megváltozott munkaképességű, de az elhalálozástól számított tíz éven belül megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

    A nevelőszülő esetén további feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.

    Nyugdíjas szülő milyen esetben minősül túlnyomó részben eltartottnak?

    Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

    Meddig jár a szülői nyugdíj?

    A szülői nyugdíj legkorábban a jogszerző halála napjától a megváltozott munkaképesség tartamára jár. (A 65. életévét betöltött szülőt orvosi vizsgálat nélkül is rokkantnak kell tekinteni.) Nem szűnik meg a szülői nyugdíjra való jogosultság, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

    Milyen mértékű a szülői nyugdíj?

    Ha a szülő nem rendelkezik saját jogú nyugellátással, akkor a szülői nyugdíj összege annak a nyugdíjnak a 60 százaléka, ami az elhunytat a halál időpontjában megillette, vagy megillette volna.

    Ha a jogosult saját jogú nyugellátásban részesül, akkor a szülői nyugdíj mértéke 30 százalék.

    Több jogosult esetén hogyan alakul a szülői nyugdíj?

    Abban az esetben, ha a szülői nyugdíjra többen is jogosultak, azt közöttük egyenlő arányban meg kell osztani.

    Hol és hogyan kell igényelni a szülői nyugdíjat?

    A szülői nyugdíj iránti igényt – ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el – az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, ha jogszerző már nyugellátásban részesült, a kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani. A nyugdíjigény elektronikus is előterjeszthető.

    A szülői nyugdíjat írásban, az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-276/A. jelű (K12 számú űrlapon), formanyomtatványon kell igényelni.

    A kérelemhez az alábbi dokumentumokat mellékelni kell:

    • az elhunyt nyugdíjas halotti anyakönyvi kivonata, vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzés,
    • az  elhunyt jogszerző születési anyakönyvi kivonata,
    • ha az igénylő gondnokság alatt áll, a gondnokkirendelő határozat,
    • a szülő legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hat hónapon belül hozott határozat, ennek hiányában a szülő egészségi állapotával összefüggő iratok, ha a szülő a szülői nyugdíj meghosszabbítását arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,
    • ha jogszerző nem részesült nyugellátásban a szolgálati idejére vonatkozó iratokat,
    • baleseti hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a megyei és fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének vagy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak a határozata az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés elismeréséről

     

    Jogszabályok:
                           
    1997. évi LXXXI. törvény

                            168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

                            2012. évi CCVIII. törvény

                    

    2013-02-06 07:56

    A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj (előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, ún. művésznyugdíj, a polgármestereknek, az Európai Parlamenti és országgyűlési képviselőknek külön szabályok alapján megállapított öregségi nyugdíj) 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.

    2011. december 31-ét követően korhatár előtti ellátásra jogosult

    1.      az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte, azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is,

    2.      az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,

    3.      az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,

    4.      az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,

    5.      az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,

    feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balett művészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

    A korhatár előtti ellátás igénybevételéhez az egyéni vállalkozói, vagy társas vállalkozói jogviszonyt meg kell szüntetni, illetőleg az egyéni vállalkozói jogviszonyt szüneteltetni kell, a társas vállalkozói jogviszonyban pedig a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködést kell megszüntetni.

    Hogyan állapítható meg a korhatár előtti ellátás összege?

    A korhatár előtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdő napján alkalmazandó szabályok szerint kell megállapítani.

    Melyek az öregségi nyugdíjban részesülő személyek munkavégzését érintő szabályok?

    Az öregségi nyugdíjban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ben az 1 764 000 forintot (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

    Mikor kell az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni?

    A Tny. alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A 2013. január 1-jén a jelzett jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a felsorolt jogviszony fennállásának tényét köteles 2013. április 30-ig bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Ha a jogviszony továbbra is fennáll, úgy az érintett személy öregségi nyugdíját 2013. július 1-jétől kezdődően kell szüneteltetni.  

    Ha törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja, és a jogosult az öregségi nyugdíj szüneteltetését nem kérelmezi, a nyugdíjfolyósító igazgatóság az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától a nyugellátás folyósítását hivatalból szünetelteti.

    Mikor szűnik meg a korhatár előtti ellátás?

    Megszűnik, ha

    -    a jogosult meghal,

    -    a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,

    -    a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,

    -    a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy

    -    a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha

    a) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (ún. feketemunka), vagy

    b) a 2009. december 31-ét követően és 2012. január 1-jét megelőzően megkötött megállapodásra tekintettel megállapított korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít olyan gazdasági társaságként/társas vállalkozásként működő munkáltatóval, amelynek természetes személy tagja és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató természetes személy tagja(i), a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn. Az érintettek ellátásra való jogosultságát megalapozó megállapodásban ugyanis – a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.

    Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.

    Hol terjeszthető elő a korhatár előtti ellátás iránti kérelem?

    Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál személyesen vagy postai úton nyújtható be az ellátás megállapítása iránti kérelem a K03 számú űrlapon (a nyomtatvány száma ONYF. 3515-270). (A részletes szabályok a nyugellátási igény érvényesítéséről szóló tájékoztatóban olvashatók.)

    A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

    Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

    Amennyiben az igényelbírálásához szükséges okmányokat a nyugdíjbiztosítás szerzi be, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele, tehát az ügyintézési idő meghosszabbodik.

    Emiatt a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az ellátás iránti igény elbírálásához a következő eredeti vagy hitelesített okmányok beküldését javasoljuk: az igénylő birtokában lévő iratok olyan szolgálati idők igazolására, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel, így különösen

    1. főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására,
    2.  katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására,
    3. a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,
    4. ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998.január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,
    5.  bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998.január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,
    6. mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998.január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,
    7. egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,
    8. kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998.január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,
    9. munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,
    10. az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,
    11. az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
    12. a megyei és fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének vagy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak az igazolása a táppénz vagy egyéb egészségbiztosítási pénzellátás folyósításának időtartamáról, 1997. december 31-ét megelőző időtartamra csak abban az esetben, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
    13. foglalkoztató igazolása a korkedvezményes munkakörben eltöltött időtartamról,
    14. a balett társulat igazolását a mágántáncosi vagy tánckari tagként eltöltött időről,
    15. a bányavállalkozó igazolást a földalatti munkakörben eltöltött szolgálati idejéről, a műszakok számáról, továbbá a biztosítással járó jogviszony megszüntetését igazoló okiratot.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény 

    2011. évi CLXVII. törvény

    2012. évi törvény CCVII. törvény



    2013-02-06 07:42

    Mi a korkedvezmény?

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek, vagyis korhatár előtti ellátás megállapítását az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál annyi évvel alacsonyabb életkorban igényelhetik ahány év korkedvezményt szereztek.

    Melyek a korkedvezményre jogosultság alapfeltételei?

    Korkedvezményre – 2014. december 31-ig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök jogosítanak. Kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt, nőnél négy, illetőleg 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.

    2007. január 1-jétől a munkáltatók többlet járulékfizetése alapozza meg - az egyéb korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennállása esetén - a korkedvezményre való jogosultságot.

    A foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2014. december 31-ig fennáll.

    Melyek a korkedvezményre jogosító munkakörök?

    Azokat a munkaköröket, amelyek korkedvezményre adnak jogot, a nyugdíjtörvény végrehajtására kiadott rendelet 2006. december 31-én hatályos 1. számú mellékletét képező jegyzék tételesen tartalmazza. Ez a jegyzék azt is rögzíti, hogy egy-egy munkakör milyen feltételek fennállása esetén ad jogot korkedvezményre. A jogszabály meghatározza azt is, hogy a jegyzékben szereplő munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet.

    Mit jelent az azonosítási eljárás?

    Ha a megjelölt munkakör a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel, de a korkedvezmény hatálya az üzemre kiterjed, és a munkáltató által megadott munkaköri leírás szerint a végzett munka megegyezik a jegyzékben lévő munkaköri leírás szerinti munkavégzéssel, a munkakört korkedvezményre jogosítónak kell elismerni. Az azonosítást a korkedvezményes igényeket elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek végzik.

    Ha a munkaköri elnevezés a jegyzékben nem szerepel és a munkaköri leírás alapján sem lehet megnyugtató módon a végzett munkát, illetve az azonosságot megállapítani, de az üzemre kiterjed a korkedvezmény hatálya, az azonosítás kérdésében a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai (ágazati) érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt.

    Mikor lehet a szakképzési időt korkedvezményre jogosító időként elismerni?

    A szakképzési idő, ipari tanulói idő csak akkor vehető figyelembe, ha a tanuló gyakorlati képzése (betanítása) korkedvezményre jogosító munkahelyen és munkavégzéssel történt. Ennek megfelelően a tanulóidőből a gyakorlati idő tényleges tartamát lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni.

    Keresőképtelenség idejét milyen esetben lehet korkedvezmény szempontjából figyelembe venni?

    Táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő a keresőképtelenség bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.

    Korkedvezmény szempontjából figyelembe lehet-e venni a katonai szolgálat időtartamát?

    A katonai szolgálatban eltöltött időt abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.

    Hogyan kell a korkedvezményre jogosító időt meghatározni?

    A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzászámítani.

    Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő a megszerzett korkedvezményt tovább nem növeli.

    2011. december 31-ét követően korkedvezményre jogosító időt a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig, de legfeljebb 2014. december 31-éig lehet figyelembe venni.

    Hogyan kell igazolni a korkedvezményre jogosító időt?

    A korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő igazolására elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások szolgálnak alapul. Ezen kívül munkakönyvvel, korabeli nyilvántartás alapján kiállított igazolással, a gazdálkodó szervezetnél a korkedvezményes munkakörök vizsgálatára és igazolására létrehozott bizottság megállapításai alapján kiadott igazolással, stb. lehet igazolni.

    Az előzőeken túl egyéb hitelt érdemlő módon (tanúvallomással) is bizonyítható korkedvezményes munkakörben eltöltött idő. Megkönnyíti a tanúnyilatkozatok értékelését, ha a munkatársi tanuk részére a vitatott időt korkedvezményes időként elismerték.

     

    Jogszabályok:                      

    1997. évi LXXXI. törvény

    1997. évi LXXX. törvény

    2011. évi CLXVII. törvény

    2012. évi CCVIII. törvény

     

     



    2013-02-06 07:43

    Van-e lehetőség családi kedvezmény igénybevételére szolgálati járandóság folyósítása esetén?

    2012-től a szolgálati járandóságot személyi jövedelemadóval megegyező (16%) összeggel csökkentett mértékben folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, de ez nem a személyi jövedelemadó levonását jelenti, így azzal szemben sem adókedvezmény, sem adóalap csökkentő kedvezmény (pl. családi kedvezmény) nem érvényesíthető.

    Mikor vehető igénybe a családi kedvezmény?

    Amennyiben az ellátásban részesülő magánszemély eltartott gyermekre, vagy gyermekekre tekintettel családi kedvezményre jogosult, de ezt a kedvezményt ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa az adóbevallásában nem tudta, vagy csak részben tudta igénybe venni, a fel nem használt részt külön kérelem alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól lehet kérni, mely összeget a folyósító szerv egy összegben fogja kiutalni a jogosult részére. A benyújtandó kérelemhez mellékelni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) családi kedvezményről kiállított igazolását.

    Mikortól igényelhető az igazolás a NAV-tól?

    Az igazolások 2013. június 30-át követően igényelhetők. Bővebb felvilágosítás a NAV ügyfélszolgálatain kérhető.

    Az igazolást kérvényezni kell?

    Igen, a kérelemnek tartalmaznia kell

    • az ellátásban részesülő természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét,
    • az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító jelét, valamint
    • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 29/A. § (4) bekezdése szerinti kedvezményezett eltartottak (a továbbiakban: kedvezményezett eltartott) természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és – ha adóazonosító jellel rendelkeznek – adóazonosító jelét.

    Mit kell csatolni a kérelemhez?

    A kérelemhez csatolni kell az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulását az adótitok kiadásához.

    Mit tartalmaz a NAV igazolása?

    A NAV igazolása a következőket tartalmazza:

    • az ellátásban részesülő személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
    • a kérelemben az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastársként, élettársként feltüntetett személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,
    • az igénylő személyek személyi jövedelemadóról szóló bevallásában kedvezményezett eltartottként megjelölt személyek természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, illetve a várandósságról szóló nyilatkozat tényét, valamint
    • az igénylő személyek által az adóévben igénybe vett családi kedvezmény összegét.

    A kedvezményezett eltartottakról mely szervtől kell igényelni az igazolást?

    A családi pótlékot folyósító szerv az ellátásban részesülőnek vagy vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának – az adóévet követően benyújtott – kérelmére igazolást állít ki a családi pótlék adóévi jogosultságáról.

    Mit tartalmaz a családi pótlékot folyósító szerv igazolása?

    A családi pótlékot folyósító szerv igazolása a következőket tartalmazza:

    • az ellátásban részesülő, illetve vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
    • azoknak a kedvezményezett eltartottaknak a természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akik után az ellátásban részesülő vagy vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa az adóévben családi pótlékban részesült, valamint azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes kedvezményezett eltartottak után az adóévben családi pótlékot folyósítottak, továbbá
    • azoknak az Szja. tv. 29/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti eltartottaknak a természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vettek, valamint azoknak a hónapoknak a számát, amelyekben az egyes eltartottakat a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az adóévben figyelembe vették.

    Hova kell benyújtani a családi kedvezménnyel igényelhető összeg folyósításáról szóló kérelmet, és mi annak a módja?

    Az igényelhető összeg folyósítása iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által e célra rendszeresített, és az ONYF honlapján közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.

    Mit tartalmaz az adatlap, illetve az elektronikus űrlap?

    Az adatlap és az elektronikus űrlap az alábbiakat tartalmazza:

    • az ellátásban részesülő, vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa és az eltartottak természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
    • a nyilatkozatot a családi kedvezmény jogcíméről,
    • a nyilatkozatot a családi kedvezmény feltételeinek való megfelelésről, és
    • a vonatkozó jogszabály alapján igényelt összeget.

     Kell-e valamit csatolni a kérelemhez?

    Igen, a kérelemhez csatolni kell

    • az állami adóhatóság igazolását,
    • családi pótlékra jogosult személyről a családi pótlékot folyósító szerv igazolását, és
    • a magzatról a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig) a várandósságról kiállított orvosi igazolást.

    Hogyan határozzák meg a családi kedvezmény összegét?

    A kedvezmény összegét az Szja. tv. 29/A. §-ának és 29/B. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ez az összeg nem lehet magasabb az ellátásból számított személyi jövedelemadónak az adóévre számított teljes összegénél.

    Mikortól utalják a megállapított összeget, és ki folyósítja?

    A családi kedvezményről szóló kérelemről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság dönt. Az ellátásban részesülőnek a megállapított összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a határozat végrehajthatóvá válásától számított tíz munkanapon belül folyósítja.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

    2011. évi CLXVII. törvény

    1996. évi XLIII. törvény

    2001. évi XCV. törvény

    333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet



    2013-02-06 07:46

    A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. E törvény alkalmazásában korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a szolgálati nyugdíj is.

    2011. december 31-ét követően ki jogosult szolgálati járandóságra?

                    1. akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,

                    2. aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy

                    3. aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,

    feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

    A szolgálati járandóság ily módon csökkentett összege nem lehet alacsonyabb a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százalékánál, ha a jogosultnak 2011. decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – ezt az összeget meghaladta.

    A szolgálati járandóságot a 2012. január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadó kulcsnak (16 %) megfelelően csökkentett összegben kell továbbfolyósítani. Amennyiben az érintett családi kedvezményre jogosult lenne, de azt nem vagy csak részben érvényesítheti, a családi kedvezmény (fennmaradó része) az ellátás csökkentésével szemben érvényesíthető. A családi kedvezmény érvényesítésére az érintett kérelmére az adóévet követő évben – a 2012. évi csökkentés esetén 2013-ban – lesz lehetőség.

    Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell.

    Mikor nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege?

    Nem csökkenthető a járandóság összege, ha

    •     a 2011. decemberére járó szolgálati nyugdíj – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagyis 117.000 forintot, vagy

    •     a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött, a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig, vagy

    •     a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor minősítő határozattal megállapították.

    Az első esetkörről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, mint folyósító szervnek hivatalos tudomása van, így ezekben az esetekben az ellátás teljes összegben történő folyósítása hivatalból történik.

    A második esetben az önkéntes tartalékos szerződés megkötéséről a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve hivatalból értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, illetőleg a szerződés megkötésének tényét – a szerződés egy másolati példányának megküldésével – a járadékban részesülő is bejelentheti. (A szolgálati járandóság teljes összegben történő folyósítására a szerződés megkötését követő hónap első napjától kerül sor. Amennyiben a bejelentés később történik meg, úgy a szerződés megkötését követő hónap első napjától járó különbözet összegét egy összegben ki kell utalni.)

    A szerződés megkötése vagy megszűnése miatt történő módosításról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a fenti értesítés vagy bejelentés alapján hivatalból érdemi határozatot ad ki.

    A harmadik esetben az ellátás teljes összegben történő folyósítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az egészségügyi alkalmatlanság szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították. Nem elégséges tehát a teljes összegű folyósításhoz a FÜV bizottság határozata az egészségi, fizikai, pszichikai alkalmatlanságról.

    Azokban az esetekben tehát, ahol a szolgálati járandóságban részesülő a harmadik mentesülési okra hivatkozással kéri a járandósága teljes összegben történő folyósítását, a kérelemhez csatolni szükséges a szolgálati jogviszonya megszűnésekor a részére kiadott minősítő határozat másolati példányát, amely tartalmazza a betegség, baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét. A kérelem alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság haladéktalanul intézkedik az ellátás teljes összegben történő – 2012. január 1-jére visszamenőleges – folyósítása iránt.

    Amennyiben a minősítő határozat a betegség, baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét nem tartalmazza, úgy a járandóságban részesülőnek ennek bizonyítása érdekében az 57/2009. (X. 30.) Korm. rendelet 38/A. §-a szerint kell az igényét benyújtania a nyugállományba helyezése előtti utolsó szolgálati helye vezetőjének, és csak ennek döntését követően, a határozat másolatának megküldése esetén lehet intézkedni az ellátás teljes összegben történő folyósítása iránt.

    A minősítő határozat kiadásával összefüggésben az 57/2009. (X. 30.) ÖRM-ÖTM-PTNM együttes rendelet – 2012. január 1-jétől hatályos – 38/A. §-a tartalmaz rendelkezéseket. E szerint a hivatásos állomány azon tagja, aki a jogviszonya megszűnésekor a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérheti az alkalmatlanságát megalapozó baleset vagy betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.

    A kérelmet – amelynek tartalmaznia kell a baleset, betegség rövid leírását és csatolni kell hozzá a minősítő határozatot – a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálati hely vezetőjéhez írásban kell benyújtani. Az illetékes rendvédelmi szerv vezetője 8 munkanapon belül köteles intézkedni a kérelemnek és mellékleteinek, valamint a kérelmező teljes egészségügyi dokumentációjának a FÜV bizottsághoz történő továbbítása iránt.

    A FÜV bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt a kérelemről. Amennyiben a határozat nem állapítja meg a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét, a kérelmező a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a II. fokú FÜV bizottsághoz, amely a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hoz döntést. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye.

    Ha a kérelmező balesetének, betegségének a szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét jogerős bírósági határozat mondja ki, az ítélet pótolja a minősítő határozatot, azaz az ellátás teljes összegben történő folyósítása érdekében az ítéletet kell a folyósító szervhez eljuttatni.

    Melyek a szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzését érintő szabályok?

    A szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ben az 1 764 000 forintot (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

    Mikor kell a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni?

    A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell,

    -          ha a jogosult olyan jogviszony létesítése vagy fenntartása érdekében kéri, amelynek feltételeként törvény azt előírja, illetve arra tekintettel kéri a szüneteltetést, hogy törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja (a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a szolgálati viszony megszűnését),

    -          azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül,

    -          ha a jogosult a szolgálati jogviszonyának időtartama alatt

    a)      öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt, vagy

    b)      öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos testi sértés [Btk. 170. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [Btk. 175. § (1) bekezdés], emberkereskedelem [Btk. 175/B. § (1) bekezdés], embercsempészés [Btk. 218. § (1) bekezdés], hivatali visszaélés (Btk. 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban [Btk. 226. § (1) bekezdés], vesztegetés [Btk. 251. § (1) bekezdés, 253. § (1) bekezdés, 254. § (1) bekezdés], befolyás vásárlása (Btk. 256/A. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/B. § (1) bekezdés, 258/C. § (1) bekezdés], vagy befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/E. § (2) bekezdés] bűncselekményt

    követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

    A szolgálati járandóság folyósítását a szüneteltetési oknak a nyugdíjfolyósító szerv általi megállapítását követő hónap első napjától kell szüneteltetni. A szüneteltetési ok esetleges fennállását a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból vizsgálja.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A 2013. január 1-jén a jelzett jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy ezen jogviszony fennállásának tényét köteles 2013. április 30-ig bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Ha a jogviszony továbbra is fennáll, úgy ezen személy öregségi nyugdíját 2013. július 1-jétől kezdődően kell szüneteltetni. (Az öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt szolgálati járandóságot kell érteni.)

     

    Ha törvény valamely juttatás és a szolgálati járandóság egyidejű folyósítását kizárja, és a jogosult a szolgálati járandóság szüneteltetését nem kérelmezi, a nyugdíjfolyósító igazgatóság az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától a szolgálati járandóság folyósítását hivatalból szünetelteti.

    Mikor szűnik meg a szolgálati járandóság?

    Megszűnik a szolgálati járandóság, ha

    • a jogosult meghal,
    • a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
    • a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
    • a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti,
    • ha a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (ún. feketemunka).

    Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.

    Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

    A szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a nyugellátásokkal egyezően kell emelni. Az eljárási, végrehajtási, megtérítési, stb. szabályok tekintetében az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

    Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

     Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

    2011. évi CLXVII. törvény

    1996. évi XLIII. törvény

    2001. évi XCV. törvény

    333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

    2012. évi CCVIII. törvény



    2013-02-06 07:46

     

    A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt a következő rendelkezésekkel egészítette ki.

    Ki jogosult átmeneti bányászjáradékra?

    Átmeneti bányászjáradékra az jogosult, aki

    -          bányavállalkozónál föld alatti munkakörben

    a) legalább huszonöt év figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy

    b) legalább 5000 – szolgálati időként figyelembe vehető – műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,

    -          az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

    -          azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

    -          azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

    A 2012. január 1-je előtt megállapított bányásznyugdíjban részesülők közül azok részére, akik ellátásának megállapítására legalább 25 év föld alatti munkakörben eltöltött idő, vagy meghatározott föld alatt eltöltött műszakszám alapján került sor, a megállapított bányásznyugdíjat 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemeléssel növelt összegben – nem korhatár előtti ellátásként, hanem átmeneti bányászjáradékként kell hivatalból továbbfolyósítani.

    Az átmeneti bányászjáradékban részesülők keresőtevékenységére a korhatár előtti ellátásban részesülőkre vonatkozó korlátozások az irányadók.

    Az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

    Hol terjeszthető elő az átmeneti bányászjáradék iránti kérelem?

    Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál személyesen vagy postai úton nyújtható be az ellátás megállapítása iránti kérelem a K03 számú űrlapon (a nyomtatvány száma ONYF. 3515-270). (A részletes szabályok a nyugellátási igény érvényesítéséről szóló tájékoztatóban olvashatók.)

    A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

    A kérelemhez csatolni kell a bányavállalkozó igazolását  a kérelmezőnek a föld alatti munkakörben eltöltött szolgálati idejéről és a műszakok számáról.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény 

    2011. évi CLXVII. törvény

    1993. évi XLVIII. törvény



    2013-02-06 07:44

    A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvényt az alábbi rendelkezésekkel egészíti ki.

    Ki jogosult balettművészeti életjáradékra?

    Balettművészeti életjáradékra az jogosult, aki

    -    a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át – ide nem értve a képzés idejét – magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,

    -    legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett,

    -    az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

    -   azon a napon, amelytől kezdődően a balett művészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

    -   azon a napon, amelytől kezdődően a balett művészeti életjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

    A balettművészeti életjáradékot a nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja, a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint, a nyugellátásokkal egyezően kell emelni. Az eljárási, végrehajtási, megtérítési, stb. szabályok tekintetében az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

    A balettművészeti életjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

    A balettművészeti életjáradékban részesülők keresőtevékenységére a korhatár előtti ellátásban részesülőkre vonatkozó korlátozások az irányadók.

    Hol terjeszthető elő a balettművészeti életjáradék iránti kérelem?

    Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál személyesen vagy postai úton nyújtható be az ellátás megállapítása iránti kérelem a K03 számú űrlapon (a nyomtatvány száma ONYF. 3515-270). (A részletes szabályok a nyugellátási igény érvényesítéséről szóló tájékoztatóban olvashatók.)

    A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

    A kérelemhez csatolni kell a törvényben meghatározott balett-társulat igazolását a nála magántáncosként vagy tánckari tagként eltöltött időről.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény 

    2011. évi CLXVII. törvény

    2008. évi XCIX. törvény



    2013-02-06 07:44

    I. Melyek a bányászokat megillető egészségkárosodási járadékra való jogosultság feltételei?

    A bányászok egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek

    • egészségkárosodása legalább 29 százalékos mértékű, és
    • saját jogú nyugellátásra  nem jogosult, és
    • nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben,
    • a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat,
    • a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munka-képességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.

     

    Milyen összegű a bányászok egészségkárosodási járadéka?

    Az egészségkárosodási járadék összege a megállapításkor megegyezik a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítés vagy átmeneti kiegészítés összegével, de 2013. január 1-jétől nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj legkisebb összege háromszorosának a nyugellátások 2013. január havi emelésének mértékével megemelt összegénél. (28.500.-Ft X 3= 85.500.-Ft, melynek 5,2%-kal emelt összege 89.950.-Ft)

    Milyen esetben kell csökkenteni a járadék összegét?

    Aki bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára és özvegyi nyugdíjra - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - egyaránt jogosult, annak a járadék összegét 50 százalékkal csökkenteni kell.

    Ha az özvegyi nyugdíj és a járadék 50 százalékkal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a járadékot olyan összegben kell megállapítani, illetve folyósítani, hogy az az özvegyi nyugdíj összegével együtt elérje a járadék teljes összegét.

    Az uniós rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátásra jogosult személyt - akinek a járadékra és a saját jogú nyugellátásra való jogosultsága egyaránt fennáll - a járadék a saját jogú nyugellátás összegével csökkentett összegben illeti meg.

    Az uniós rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátásra és az özvegyi nyugdíjra vagy annak megfelelő ellátásra egyaránt jogosult személy esetén a járadék összegét az előzőekben foglaltak alapulvételével kell meghatározni.

    Meddig igényelhető az egészségkárosodási járadék?

    Az egészségkárosodási járadék iránti igényt annak a keresőtevékenységnek az időtartama alatt, vagy annak megszűnésétől számított 24 hónapon belül lehet érvényesíteni, amelynek időtartama alatt az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő elmulasztása jogvesztő.

    A határidőbe nem számít bele

    a) a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama, valamint

    b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama.

    A járadék a jogosultsági feltételek bekövetkeztének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes.

    II. A 426/2012. (XII.29.) korm. rendelet alapján kik jogosultak még egészség-károsodási járadékra?

    Továbbá az is jogosult, aki

    a) bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 10 évet földalatti munkakörben töltött el,

    b) bányászati szolgálata során, vagy azt követően, de a bányászati tevékenysége következtében 29 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett,

    c) 2011. december 31-én rokkantsági, balesetei rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 2011. évi CXCI. törvény szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült és saját jogú nyugellátásra nem jogosult, továbbá nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben.

    A járadék havi összege:

    A II. részben felsorolt feltételekkel rendelkező személy esetén a járadék havi összege megegyezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának

    a) amennyiben a komplex felülvizsgálatot elvégezték a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó összegével,

    b) amennyiben a komplex felülvizsgálatra nem kerül sor, az ellátás megszüntetését megelőző hónapra járó összegével.

    A járadék a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszüntetésének napját követő naptól esedékes.

    Olyan személy esetén, akinél a komplex felülvizsgálatot 2012. január 1-jét követően elvégezték - és a korábbinál alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg a számára -, a felülvizsgálat során hozott döntés végrehajtásának időpontjára visszamenőleg a járadék és a felülvizsgálat után megállapított összeg különbözetének kifizetéséről a nyugdíjbiztosítási igazgatóság dönt, és azt a nyugdíjfolyósító szerv egy összegben folyósítja.

    A bányászok egészségkárosodási járadéka és özvegyi nyugdíj együtt folyósítható?

    A II. részben felsorolt feltételekkel rendelkező személy a részére megállapított bányászok egészségkárosodási járadék mellett - megváltozott munkaképességre tekintettel - özvegyi nyugdíjra is jogosult. Az özvegyi nyugdíj mértéke a Tny. 50. § (2) bekezdésének alapján 60 százalék. A két ellátást teljes összegben kell folyósítani.

    A bányászok egészségkárosodási járadéka igénylésének szabályai II. pontban felsorolt feltételekkel rendelkező személy esetén:

    A járadék iránti kérelmet

    a) amennyiben a komplex felülvizsgálatot elvégezték, a felülvizsgálat során hozott döntés jogerőre emelkedésértől számított 24 hónapon belül kell benyújtani. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő!

    b) amennyiben komplex felülvizsgálatra nem került sor, az igényt időbeli korlátozás nélkül lehet benyújtani.

    A kérelemhez csatolni kell

    a) a bányászati jogviszony megszűnésekor kapott kedvezményre jogosító igazolást,

    [A 23/1991. (II.9.) Korm .rendelet 2012.01.01-et megelőzően hatályos szövegezése tartalmazza azt, hogy azok a személyek jogosultak  a 23/1991. (II.9.) Korm rendelet alapján kedvezményre, akiknek a munkaviszonya, bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél a bányászati szerkezetátalakítás, korszerűsítés miatt vagy a bányaüzem bezárása következtében szűnt meg. Annak a személynek, akinek a rokkantsági nyugdíját a fentiek szerint rokkantsági nyugdíjkedvezmény alapján állapították meg és folyósították 2011.12.31-én is, annak az igazolást nem kell csatolnia a jelen egészségkárosodási járadék iránti kérelemhez]

    b) valamint a jogosultságot igazoló egyéb rendelkezésre álló dokumentumokat.

    Az I. és II. pontban felsorolt személyekre egyaránt vonatkozó közös szabályok:

    Mikor kell felülvizsgálni a járadékost?

    A járadékost a szakértői bizottság szakvéleményében, a szakhatóság állásfoglalásában meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető. El kell rendelni a felülvizsgálatot akkor is, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatóság tudomására, amely valószínűsíti, hogy korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált (rendkívüli felülvizsgálat).

    A járadék folyósítása mellett lehet-e keresőfoglalkozást folytatni?

    A bányászok egészségkárosodási járadékának a kereső tevékenységgel összefüggő szüneteltetésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, ha keresete nem éri el 2013. évben az 1.764.000 forintot akkor, a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

    Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?

    Ha a járadékra jogosult

    • meghal,
    • a jogosultság megszüntetését kéri,
    • három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
    • egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rendeletben meghatározott mértéket,
    • saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és az uniós rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,
    • részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,
    • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor vagy
    • neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.

    Hol és hogyan kell igényelni az egészségkárosodási járadékot?

    A járadék iránti igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványokon (ONYF. 3515-270/D. jelű, K26 számú űrlapon, írásban kell benyújtani. (Az igény elektronikus úton is érvényesíthető.) Az igénybejelentéskor a kérelmezőnek csatolnia kell

    • az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló")
    • az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
    • amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.

     

    Jogszabály:     

    23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet

    327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

    426/2012. (XII.29.) Korm. rendelet



    2013-02-18 10:33

    A társadalombiztosítási baleseti ellátórendszer az üzemi baleseti sérültnek, és a foglalkozási megbetegedésben szenvedőnek fokozott gondoskodást nyújt.

    A fokozott gondoskodás az általánostól eltérő, kedvezőbb szabályozásban nyilvánul meg, mind az egészségbiztosítás, mind az ellátás terén.

    Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a társadalombiztosítás.

    Egészségbiztosítási baleseti ellátások:

    • a baleseti egészségügyi szolgáltatás,
    • a baleseti táppénz és
    • a baleseti járadék.

    Baleseti nyugellátás:

    • a baleseti hozzátartozói nyugdíj (baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj)

    Mely esetben üzemi baleset egy baleset?

    Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv – a megyei/fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztár szakigazgatási szerve (továbbiakban KH EPSZSZ) vagy a foglalkoztató (társadalombiztosítási kifizetőhely) – dönt.

    Mi a foglalkozási betegség?

    Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett (erről is a KH EPSZSZ-nek vagy a foglalkoztatónak kell döntenie).

    Halált okozó üzemi baleset, foglalkozási betegség tényéről a KH EPSZSZ dönt.

    A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés (foglalkozási betegség) pontos leírását is.

    A határozat egy példányát a biztosítottnak is át kell adni. A határozat azért szükséges, mert ennek birtokában lehet a baleseti járadékot és a baleseti hozzátartozói nyugdíjakat igényelni.

    Melyek a baleseti ellátásként igénybe vehető ellátások?

    Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében  kialakult egészségkárosodása meghaladja a 13 százalékot, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

    Baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült üzemi baleset következtében elhalálozott, illetőleg baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt nem az üzemi baleset következtében hunyt el.

    Hol és hogyan kell igényelni a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat és a baleseti járadékot?

    A baleseti járadékot írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell igényelni az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál.

    A baleseti hozzátartozói nyugellátásokat, ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el, az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell igényelni. Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült a kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani.

    Az igény elektronikus úton is előterjeszthető.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXX. törvény

                1997. évi LXXXIII. törvény

                217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

                1997. évi LXXXI. törvény



    2013-02-06 07:57

    Ki jogosult baleseti járadékra?

    Az, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illeti meg.

    Hogyan alakul a baleseti járadék mértéke?

    A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:

    1.   fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál                        a havi átlagkereset   8 %-a,

    2.   fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál                        a havi átlagkereset 10 %-a,

    3.   fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál                        a havi átlagkereset 15 %-a,

    4.   fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál                     a havi átlagkereset 30 %-a.

     

    Mi képezi a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet?

    Üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset.

    Foglalkozási betegség alapján megállapítandó baleseti járadékot, a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

    A baleseti járadék alapját képező átlagkereset összegének kiszámításánál a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képzett adó összegével a kereseteket nem kell csökkenteni.

    Nyugdíjasként elszenvedett üzemi balesetnél mi a baleseti járadék alapja?

    A havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

    Mikortól állapítható meg a baleseti járadék?

    A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították. Ha ezen a napon a kérelmező baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő naptól nyílik meg.

    Újabb üzemi baleset, foglalkozási betegség bekövetkezése esetén hogyan kell megállapítani a baleseti járadékot?

    Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni és a járadékot, akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. A baleseti járadékot ebben az esetben a korábbi és az újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell kiszámítani.

    Állapotváltozás esetén hogyan kell módosítani a baleseti járadék összegét?

    Állapotváltozás esetén a járadék összegét az új fokozatnak megfelelően kell módosítani (csökkenteni vagy emelni).

    Mikor szűnik meg a baleseti járadékra jogosultság?

    Ha az egészségkárosodás mértéke nem éri el a 13 százalékot.

    Ha a baleseti egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át folyósítható.

    Feléledhet-e a baleseti járadékra jogosultság?

    A baleseti járadékra a jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás mértéke a 13 százalékot ismét meghaladja. Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a 20 százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb 2 éven át – újból jár.

    Meddig érvényesíthető a baleseti járadék iránti igény?

    A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

    Hogyan kell benyújtani a baleseti járadék igényt?

    A baleseti járadékot írásban, az e célra rendszeresített ONYF. 3515-274. jelű vagy K05 számú formanyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál. Az igénybejelentéshez csatolni kell a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv üzemi baleset (foglalkozási betegség) tényéről hozott döntését.

    A járadékigény elektronikus úton is előterjeszthető.

     

    Jogszabályok:  

    1997. évi LXXXIII. törvény

    217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet



    2013-02-06 07:58

    Ki jogosult rokkantsági járadékra?

     

    Az, aki a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakhatósági állásfoglalása szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné válik, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg.

    Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

    Nem állapítható meg rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve.

     

     Mikortól állapítható meg az ellátás?

    A rokkantsági járadékot az előbb említett feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

     

    Szükséges- e szolgálati idő a járadékra való jogosultsághoz?

    A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.

     

    Mennyi a rokkantsági járadék összege?

    A rokkantsági járadék összege meghatározott (fix összegű), amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik.

     

    Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?

    Akkor, ha

    • a jogosult részére nyugellátást, állapítanak meg, vagy
    • ha a járadékos egészségkárosodása a 80 százalékot már nem éri el, vagy
    • ha a jogosultat térítés nélkül intézetben helyezik el.

     

    Ki terjesztheti elő az igényt és hol?

    A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon.

     

    Az igény elektronikus úton is előterjeszthető.

     

    Az igény az erre a célra rendszeresített K04 számú formanyomtatvány, kitöltésével érvényesíthető, amelyekhez mellékelni kell

    • az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló”),
    • az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,

     továbbá közölni kell az igénylő azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, és gondnokolt esetében mellékelni kell a gondnokrendelésről szóló határozatot.

     A rokkantsági járadékot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

     A rokkantsági járadékos jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre.

     

    Jogszabály:

    83/1987. (XII. 27.) MT rendelet

     

    2013-02-06 07:53

    Az ellátásban részesülő minden olyan tényt, illetve adatot köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé 15 napon belül írásban bejelenteni, amely az ellátásra való jogosultságát, vagy annak folyósítását érinti, így különösen a külföldi tartózkodást, szabadságvesztést (előzetes letartóztatást), névváltozást, keresőtevékenység folytatását.

    A gondnokság vagy gyámság alatt álló személy adataiban bekövetkezett változásait a gondnok, vagy gyám köteles bejelenteni.

    A jogosult elhalálozása esetén a bejelentési kötelezettség a nyugdíjassal közös háztartásban élt házastársat, gyermeket, unokát, szülőt, nagyszülőt, testvért (egymást követő sorrendben), ezek hiányában az örököst terheli. A bejelentés mellé csatolni kell az elhalálozás tényét igazoló okiratot.

    Külföldi tartózkodás bejelentése

     Amennyiben a külföldi utazás várható időtartama meghaladja a 90 napot, az ellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot tájékoztatni.

     A folyósításnak az alábbiakban felsorolt ellátások kivételével nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás.

    • A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára, valamint rehabilitációs járadékra való jogosultság megszűnik, ha az ellátásban részesülő három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik.
    • A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra, illetőleg az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásra nem jogosult az a személy, akinek állandó tartózkodási helye nem Magyarországon van.

    A külföldön tartózkodás időtartama alatt a nyugellátás folyósítását az alábbiak szerint lehet teljesíteni:

    • pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés esetén meghatalmazott részére kézbesítés útján,
    • a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • EGT-tagállam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással.

    A nyugellátás folyósítása minden esetben forintban történik.

    A szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli.

    Pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalás esetén meg kell jelölni az alábbi adatokat:

    • belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla esetén a 2x8, vagy 3x8 jegyű számlaszámot,
    • valamely EGT tagállamba vagy Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államba történő utalás esetén a SWIFT vagy BIC kódot és IBAN számot, továbbá a pénzintézet nevét, valamint címét.

    A meghatalmazott részére történő utalás esetén a meghatalmazott nevét és címét írásban közölni kell.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyek esetében adategyeztetést végez. Az ebből a célból a nyugdíjas részére kiküldött nyomtatványt pontosan kitöltve, aláírva, s a jogosult saját kezű aláírását közjegyző vagy külföldi hatóság vagy Magyarország külképviseleti szerve által hitelesítve, egy hónapon belül kell visszaküldeni.

    Amennyiben a nyugdíjas egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt egészségügyi vagy szociális intézményben tartózkodik, illetve azoktól ellátásban részesül, az intézmény vagy azok orvosa, továbbá külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató, nyugdíjbiztosítási szerv (nyugdíjpénztár), hitelesítése is elfogadható.

    Amennyiben a kiküldött adategyeztető lap az előírt határidőn belül nem érkezik vissza, illetve annak pontatlan kitöltése miatt a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítása beszüntetésre kerül. A jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátást legfeljebb öt évre visszamenőleg lehet kiutalni.

    Szabadságvesztés (előzetes letartóztatás) bejelentése

     Amennyiben a nyugdíjas - beleszámítva az őrizetbe vétel idejét is - előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, bejelentése alapján, ellátása folyósítását

    • kérése szerint azt - az általa visszavonásig érvényes - szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez, vagy
    • az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, vagy
    • a büntetés-végrehajtási intézethez kell részére utalni.

    Amennyiben a jogosult a folyósítás szüneteltetését kérte, a szabadságvesztés letöltése alatt vagy után előterjesztett kérelemre az ellátást a szabadságvesztés teljes időtartamára ki kell utalni.

    Névváltozás bejelentése

     Amennyiben az ellátásra jogosult neve - például házasságkötés, válás miatt - megváltozott, azt írásban, 15 napon belül kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé. A bejelentéshez csatolni kell a névváltozást bizonyító, eredeti okiratot.

     Kereső tevékenység folytatására vonatkozó bejelentési kötelezettség

    Mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként (ideértve a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, ún. „művész" nyugdíjat „felváltó" korhatár előtti ellátást és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - minimálbér - összegének tizennyolcszorosát, 2013-ban 98.000 forint x 18 = 1.764.000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

    Az említett rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

    Az éves keretösszeg elérését - annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül - a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

    Felhívjuk a figyelmet arra, ha a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására jognyilatkozat hiányában kerül sor az ellátást, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni és a megszüntetést megelőző egy évben folyósított ellátás összeget vissza, kell fizetni.

    Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól kérni lehet az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását, ha az érintett a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

     A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát keresőtevékenység miatt szüneteltetni kell, ha közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

    A 2013. január 1-jén a jelzett jogviszonyban álló, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a jogviszony fennállásának tényét köteles 2013. április 30-ig bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. Ha a jogviszony továbbra is fennáll, az ellátást 2013. július 1-jétől kezdődően kell szüneteltetni.

     A rehabilitációs járadékban részesülők munkavégzését érintő szabályok

     A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét.



    2013-03-12 09:33

    2006. január 1. óta lehetőség van arra, hogy az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) államainak területén élő személy nyugellátását, baleseti járadékát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalja. A külföldi számlára történő utalás külön költséggel nem jár. A nyugdíj folyósításának nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a rehabilitációs járadék, az egyes nyugdíjszerű ellátások – a rendszeres szociális és az átmeneti járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, a házastársi pótlék és a házastársi jövedelempótlék - jogosultsága viszont megszűnik, ha az érintett személy három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik. Amennyiben a külföldi tartózkodás várható időtartama meghaladja a 90 napot, a nyugellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a nyugdíjfolyósító szervet tájékoztatni. A nyugdíjfolyósító szerv minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve adategyeztetést végez.

    A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra, illetőleg az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásra nem jogosult, akinek állandó tartózkodási helye nem Magyarországon van.

    A külföldön élő, vagy külföldön tartózkodó személy nyugellátását, baleseti járadékát kérelmére a nyugdíjfolyósító szerv

    • a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy
    • az EGT-államainak területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy
    • belföldi meghatalmazottja részére utalja,
    • Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára történhet, ebben az esetben a folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli,
    • a nyugellátás folyósítása minden esetben forintban történik.

    Az ellátás belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalása a belföldi pénzforgalmi szolgáltatótól kérhető. Az EGT-államainak területén élők részére az ellátás EGT-állambeli pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalása a nyugdíjfolyósító szervtől kérhető.

    • Belföldi számlára utalás esetén szükséges a belföldi pénzforgalmi szoláltatónál vezetett számlaszám megjelölése.
    • EGT valamely államában továbbá szociálpolitikai, vagy szociális biztonsági egyezményben részes államban vezetett fizetési számlára történő utaláshoz szükséges a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és címét (ország, város, utcanév, házszám), a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát, és a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó számot (IBAN és SWIFT kód) megadni, amelyre a külföldön élő vagy tartózkodó személy az ellátás utalását kéri.
    • Meghatalmazott részére történő utalás kérésekor pedig a meghatalmazott nevét és címét kell írásban közölni. [R.75.§.(1-5)]

    A nyugdíjfolyósító szerv minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve adategyeztetést végez. Az ebből a célból a nyugdíjas részére kiküldött nyomtatványt pontosan kitöltve, aláírva, s a jogosult sajátkezű aláírását közjegyző vagy külföldi hatóság vagy a Magyar Köztársaság külképviseleti szerve által hitelesíttetve, egy hónapon belül kell visszaküldeni.

    Amennyiben a nyugdíjas egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt egészségügyi vagy szociális intézményben tartózkodik, illetve azoktól ellátásban részesül, az intézmény vagy azok orvosa, továbbá külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató nyugdíjbiztosítási szerv (nyugdíjpénztár) hitelesítése is elfogadható.

    Amennyiben a kiküldött adategyeztető lap egy hónapon belül nem érkezik vissza, illetve annak pontatlan kitöltése miatt a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítása beszüntetésre kerül!

    A jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátást legfeljebb öt évre visszamenőleg lehet kiutalni.



    2013-02-26 08:00

    Az „Ellátottak utazási utalványa" elnevezésű közokiratra vonatkozó szabályokat a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 4 §-a tartalmazza.

    (A jelen tájékoztatóban nem részletezett további kedvezményekről e jogszabályban olvashatnak.)

    Az utazási kedvezmény hatálya a Magyarország területén belföldi forgalomban a helyi és helyközi menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatásokra terjed ki.

    A kedvezmény egy jogcímen vehető igénybe.

    Az „Ellátottak utazási utalványá"-t a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a tárgyév március 31-éig azon jogosultak részére juttatja el, akik az év április 1-jéig a 65. életévüket nem töltötték be.

    Az utazási utalványt minden jogosult azonos módon, vonalkóddal ellátott, átvételi elismervényes küldemény formában kapja meg.

    Az utalványt a Magyar Posta Zrt. 2013. évtől új formában és a korábbi évekhez képest eltérő módon kézbesíti. A változás lényegesen azon ügyfeleket érinti, akik postai úton kapják ellátásukat, mivel az utazási utalvány részükre is külön kerül kiküldésre, nem a február havi nyugellátási utalvány toldataként.

    Az utalvány postai kézbesítésére 2013. évben a február 28. és március 13. közötti időszakban kerül sor.

     Az „Ellátottak utazási utalványa" minden év január 1-jétől a követő év március 31-éig érvényes. Felhasználható vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven történő közlekedésre.

    A vasúti személyi szállításban az utazási kedvezmény a 2. kocsiosztályra érvényes. A kedvezmény helyjegyre és pótjegyre nem érvényesíthető.

    Kivételt képeznek:

    • a 3 év alatti, külön ülőhelyet nem foglaló gyermekek,
    • a hadirokkantak (igazolt esetben kísérője), és a hadiözvegyek.

    Az utalvány:

    • 16 alkalommal 50%-os mértékű kedvezmény igénybevételére,
    • 2 alkalommal 90 %-os kedvezmény igénybevételére jogosít.

    A jogosult választása szerint 2 db 50%-os mértékű kedvezmény egyidejű felhasználásával 1 db 90%-os kedvezmény érvényesíthető.

    Az érvényesítés módja:

    • az utazási utalványra feljegyzésre kerül az utazás megkezdésének helye és ideje a jegy váltásakor,
    • egy utazási alkalomnak számít a kiindulási és célállomás közötti egyirányú, de több közlekedési eszköz használata is, mely esetben az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig vehető igénybe a kedvezmény.

    Az utalvány pótlására, cseréjére abban az esetben van lehetőség, ha:

    • a jogosult az utalvány eltulajdonításának tényét rendőrségi jegyzőkönyv, bejelentés vagy feljelentés útján igazolja, vagy
    • az utalvány elháríthatatlan ok miatt megsemmisül: árvíz, földrengés, egyéb természeti katasztrófa.
    • Az egyéb ok miatt megrongálódott utalvány a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz történő visszajuttatása esetén kicserélhető.

    Az „Ellátottak utazási utalványá"-ra az utalvány kiküldésének évében 65. életévét be nem töltött személyek közül jogosultak

    • a saját jogú nyugellátásban, valamint azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személyek (öregségi nyugdíj; rehabilitációs járadék; a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi és rokkantsági nyugdíjsegély; Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíj; a növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadék; szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával megállapított öregségi nyugdíj),
    • a hozzátartozói nyugellátásban részesülők (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások, özvegyi járadék),
    • a 2011. december 31-éig 57. életévüket betöltött és 2011. december 31-én előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók 5/1992. (I. 13.) kormányrendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjában, polgármestereknek a 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, országgyűlési képviselőknek a 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, az EP magyarországi képviselőinek a 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban részesülő személyek,
    • azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik  2011. december 31-éig 57. életévüket betöltötték és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugellátásra vagy rendszeres szociális járadékra voltak jogosultak,
    • azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik 2011. december. 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátásra voltak jogosultak, illetve akiknek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 30%-os vagy kisebb mértékű,
    • a rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesülők,
    • a külföldről hazatelepült magyar állampolgárok, akik külföldről részesülnek nyugellátásban (a hazatelepülés és a jogosultság hitelt érdemlő igazolása alapján),
    • a nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személyek,
    • a gyám és a gyámolt személyek, a gondnok és a gondnokolt személyek.

    Az utazási kedvezményt megosztva veheti igénybe:

    • a gyám és gyámolt, illetve a gondnok és a gondnokolt,
    • az utazási kedvezményre jogosult a házastársával/élettársával, feltéve, hogy a házastárs/élettárs az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

     

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság



    2013-02-26 09:36

    Mikor kell az öregségi nyugdíj (korhatár előtti ellátás) folyósítását szüneteltetni?

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

    Az új szabály 2013. január 1-jén lépett hatályba rendelkezéseit ettől az időponttól kell alkalmazni.

    Azon személyek részére azonban, akik nyugdíjasként már 2013. január 1-jén már a Tny. 83/C. §-ában meghatározott jogviszonyban álltak, szükséges volt egy átmeneti időszakot meghatározni, amely kellő felkészülési lehetőséget biztosít a jogszabály által előírt, megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Ennek érdekében a Tny. 102/I. §-a a nyugellátás szüneteltetését a 2013. január 1-jén már jogviszonyban álló személyek esetében csak egy későbbi időponttól, 2013. július 1-jétől teszi kötelezővé. E személyi körnek a jogviszony fennállását 2013. április 30-ig kell bejelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, és az ellátás szüneteltetésére esetükben csak akkor kerül sor, ha a jogviszonyuk 2013. június 30-át követően is fennáll.

    Az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás szünetelésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak/ellátottnak minősül.

    Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az említett jogviszony megszűnését. A nyugellátás újra folyósítása előtt a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, ha az érintett személy nem töltötte be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor vizsgálni kell, hogy a tárgyévben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta-e a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ben az 1 764 000 forintot. Ha az éves keretösszeg kimerítésre került, akkor adott évben a nyugellátás újra folyósítására nem kerülhet sor.

     A hivatkozott rendelkezést a korhatár előtti ellátásban részesülőkre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

    Példák:

    1. Ha a nyugdíjban részesülő személy kérdéses jogviszonya 2010. január 1-jétől fennáll, de 2013. február 28-án megszűnik, a nyugdíj szüneteltetésre nem kerül.
    2. Ha a nyugdíjban részesülő személy kérdéses jogviszonya 2010. január 1-jétől folyamatosan fennáll, akkor a nyugdíj 2013. július 1-jétől szüneteltetésre kerül.
    3. Ha a nyugdíjban részesülő személlyel kérdéses jogviszonyt 2013. január 15-től létesítenek, akkor az ellátás 2013. február 1-jétől a jogviszony megszűnése napját magában foglaló hónap utolsó napjáig szünetel.

    Milyen bejelentési kötelezettsége van a nyugdíjasnak?

    Bejelentési kötelezettsége van mind a nyugdíjban, mind a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek, ha közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. A jogviszony létrejöttétől számított 15 napon belül kell a bejelentést megtenni az érintett törzsszámára hivatkozva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

    Amennyiben a nyugellátásra jogosult személy az igény elbírálásának időtartama alatt létesít meghatározott típusú biztosítási jogviszonyt, akkor annak tényét az igényelbíráló szervnek kell bejelentenie.

    (Pl.: az ügyfél jogviszonya 2013. január 13-án megszűnik, a nyugellátás megállapítását 2013. január 14-től kéri, 2013. január 29-től - még az első fokú eljárás időtartama alatt - közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. Ebben az esetben - legkésőbb 2013. február 13-ig - a bejelentési kötelezettségét a nyugdíjigényét elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé kell teljesítenie.)

    A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére köteles.

     

    Jogszabályok:  

    1997. évi LXXXI. törvény

    2012. évi CCVIII. törvény



    2013-02-06 13:38

    A megállapított nyugellátást milyen módon folyósítják?

    A saját jogú és hozzátartozói nyugellátást, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73.) az ellátást megállapító határozat vele való közlését követő 10 munkanapon belül

    • pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján (postai kézbesítés) vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára,
    • a valamely EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban lévő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára

    történő utalással teljesíti.

    Hogyan és mikor vehetik fel/kaphatják kézhez a nyugdíjasok az őket megillető ellátást?

    • Ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor a nyugdíjas az ún. postai kifizetési naptárban – amelyet a Magyar Posta Zrt. juttat el a tárgyévet megelőző év novemberében, avagy (újonnan megállapított ellátás esetén) az első nyugellátási utalvány összegének kifizetésekor az érintettnek – meghatározott napon jut hozzá az ellátásához (viszi ki a postás).
    •  Ha a nyugdíjas magyarországi pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor:

        

    Hónap

     

    Banki jóváírás időpontja

    2013

    2013. január

    11.

    péntek

    2013. február

    12.

    kedd

    2013. március

    12.

    kedd

    2013. április

    12.

    péntek

    2013. május

    10.

    péntek

    2013. június

    12.

    szerda

    2013. július

    12.

    péntek

    2013. augusztus

    12.

    hétfő

    2013. szeptember

    12.

    csütörtök

    2013. október

    11.

    péntek

    2013. november

    12.

    kedd

    2013. december

     4.

    szerda

     

    A folyósító szerv törzsszám, mint azonosító szám alatt folyósítja az ellátásokat.

    A nyugellátás kifizetése havonta a tárgyhónapra történik, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának a napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.

    A nyugdíj folyósításának megkezdésekor mit kell kézhez kapnia a nyugdíjasnak?

    • A folyósított ellátás törzsszámáról szóló igazolást (nyugdíjas igazolást).
    • Ellátottak utazási utalványát.
    • A folyósítás megindításáig már esedékessé vált és az egy összegben kiutalt ellátásról, az esetleges levonásokról szóló elszámolást.
    • A bejelentési kötelezettségről, illetve „fontosabb tudnivalókról” szóló tájékoztatót.

    Hogyan folyósítják a külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását?   

    A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult kérelmére a belföldön vagy EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással, vagy belföldi meghatalmazottja részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése (postai kézbesítés) útján teljesíti.

    Előreláthatóan 90 napot meghaladó külföldi tartózkodás idejére az ellátás a jogosult kérelmére az általa megjelölt, valamely EGT tagállamban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is folyósítható. Az erre irányuló kérelmet a nyugdíjfolyósító szervnél kell előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és címét (ország, város, utcanév, házszám), a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát és a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszámot (IBAN és SWIFT kód) is.

    Amennyiben a külföldi tartózkodásra nem EGT tagállamban vezetett számlára kérte az ellátást, akkor

    2013
    Hónap MNB devizaátváltás plusz NYUFIG-tól leemelés időpontja
    január

    11. péntek

    február

    12. kedd

    március

    12. kedd

    április

    12. péntek

    május

    10. péntek

    június

    12. szerda

    július

    12. péntek

    augusztus

    12. hétfő

    szeptember

    12. csütörtök

    október

    11. péntek

    november

    12. kedd

    december

    04. szerda

    A banki számlára történő jöváírás legkorábban a leemelést követő napon történik.

    Amennyiben ez a nap hétvégére vagy ünnepnapra eseik, a bankszámlára történő jóváírás legkorábban az azt követő első munkanap.

    Mit kell tenni lakcímváltozás esetén?

    A változást írásban kell bejelenteni, akár levélben, akár az erre a célra szolgáló nyomtatványon. E nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál beszerezhető, a Nyomtatványok menüpontból letölthető, de elfogadható a szokásos postai levélben vagy levelezőlapon történő bejelentés is. A bejelentést akkor is meg kell tenni, ha a nyugellátás folyósítása pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással történik.

    Hogyan pótolható, illetőleg cserélhető a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátás törzsszámáról szóló elveszett vagy megrongálódott igazolás?

    Erre irányuló kérelmet a folyósítási törzsszámra hivatkozással levélben, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Ügyfélszolgálati Irodáján személyesen lehet benyújtani.

    Hogyan kell bejelenteni, ha megváltozott a nyugdíjas neve?

    A névváltozást folyósítási törzsszámra hivatkozással az előző név közlése mellett, a változást bizonyító okirat csatolásával kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

    Jelezni kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé, ha a nyugdíjas elhalálozott?

    A jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját a nyugdíjassal (járadésossal) közös háztartásban élő 10 munkanapon belül köteles bejelenteni.

    Amennyiben az ellátás utalása gyám vagy gondnok részére történt, a bejelentési kötelezettség őket terheli. A bejelentéshez mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot vagy annak hitelesített másolatát.

    A nyugdíjas (járadékos) elhalálozása esetén a fel nem vett ellátás kit illet meg és meddig érvényesíthető az erre irányuló igény?

    A nyugdíjast (járadékost) a halál napját magába foglaló hónap végéig esedékes ellátás illeti (illetné) meg. A fel nem vett ellátást a nyugdíjassal (járadékossal) annak elhalálozásakor közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, testvére igényelheti – ebben a meghatározott, egymást követő sorrendben, a halálesetet követő egy éven belül –, ezek hiányában pedig az örökös a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

    Az együtt élt családtag részéről az igényléshez elegendő egy erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltése, amelyből megállapítható a rokoni kapcsolat, az egy háztartásban történt együttélés, továbbá tartalmazza az elhunyt adatait, az ellátásának folyósítási törzsszámát.

    Örökös részére a jogerős záradékkal ellátott öröklési bizonyítvány, illetve hagyatéki végzés alapján fizethető ki a fel nem vett nyugellátás.

    Az előzőekben ismertetett változások elektronikus úton is bejelenthetők. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

    Hol kaphat a nyugdíjas részletes tájékoztatást a nyugdíj folyósításával kapcsolatban?

    Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - Folyósítási Szakterülete (Budapest) (telefon: 350-0155, 350-2755, 350-8580, 270-8999, 06-80-204-884; Címe: 1139 Budapest, Váci út 73.) lehet érdeklődni.

    Hol kaphat a nyugdíjas részletes tájékoztatást a nemzetközi nyugdíj.megállapítási ügyekben?

    Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - Megállapíátsi Szakterület - Nemzetközi Nyugdíj Ügyfélszolgálat (Budapest) (telefon: 323-6000; Címe: 1081 Budapest, Fiumei út 19/a.) - lehet érdeklődni.

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet                  

    Mi befolyásolja a nyugdíjemelés mértékét?

    A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást, baleseti járadékot a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztóiár-növekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

    A tárgyévi tervezett adatokat a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

    Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja tervezés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.

    Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét – a fentiek szerinti emelés végrehajtását megelőzően – meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    2011. évi CLXVII. törvény



    2013-02-06 08:06

    ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ

    Ügyintézés

    Ügyfeleink ügyeiket személyesen, illetve postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül elektronikusan intézhetik.

    Az Ügyfélszolgálat ügyfélfogadási rendje:

    Hétfő-Kedd    7.30 -15.15

                            Szerda            7.30 -15.15, ügyelet 15.15-18.00

                Csütörtök       7.30 -15.15

    Péntek            7.30 -13.00-ig fogadja az ügyfeleket.

    Telefon számok:         06-1-270-8999,

    06-1-350-0155,

    06-1-350-2355,

    06-1-350-2755,

    06-1-350-8580,

    06-1-270-8800 központi számokon keresztül,

    Zöld szám: 06-80-204-884,

    Fax: 237-3662.

    Posta címünk: 1820 Budapest, Váci út 73.

    Ügyfélkapu: magyarorszag.hu

    Az érdemi ügyintézéshez szükségesek, igénybejelentés (pl.: hozzátartozói ellátásra), igazoláskérés (pl.: törzsszámról, ellátás összegéről, levonásokról), kérelem (pl.: méltányossághoz, segélyhez) vagy beadvány (pl.: lakcímváltozásról):

    1. Minden esetben szükséges a benyújtott nyomtatványon, igénybejelentőn, levélen a sajátkezű aláírás (ennek hiányában egyéb hitelt érdemlő igazolás), illetve
    2. Meghatározott igények elbírálásához formanyomtatvány, esetleg eredeti vagy hitelesített okmány benyújtása. (A bemutatott eredeti okiratokról azonnal hitelesített másolatot készít az ügyintéző, és szükség szerint segít a nyomtatvány kitöltésében),

    Személyes ügyintézés esetén felvilágosításra, igazolás átvételére, igényérvényesítésre csak érvényes személyazonossági igazolvány (útlevél, jogosítvány) bemutatásával jogosult az ügyfél, ha saját vagy gondnokoltja / gyámoltja ügyében jár el. Egyéb esetben szabályszerű meghatalmazás is szükséges, amely tartalmazza:

    • folyósítási törzsszám,
    • a meghatalmazó adatai (név, lakcím, születési adat, anyja neve, személyi igazolvány száma) és saját kezű aláírása,
    • meghatalmazott adatai (név, lakcím, személyi igazolvány száma) és sajátkezű aláírása,
    • az aláírások valódiságát bizonyító két tanú adatai (név, lakcím, személyi igazolvány száma) és sajátkezű aláírásuk,
    • az ügy meghatározását, amelyre a meghatalmazott megbízást adott

    (pl.: - a jelenleg folyósított ellátás összegére vonatkozó igazolás átvételére polgármesteri hivatalnál történő felhasználás érdekében, vagy

        - ellátás felvételére, mely esetben meg kell jelölni, hogy mely havi ellátás(ok)ról van szó, stb...),

    • keltezés.

    A meghatalmazás a keletkezését követő 30 napig érvényes, kivéve, ha a meghatalmazó erre külön utal (pl.: "visszavonásig érvényes").

     

    A folyósítás szabályai

    A jogosult adatainak nyilvántartása egy - kilenc számjegyből álló - azonosítást szolgáló, ún. folyósítási törzsszám alatt történik.

    A NYUFIG a nyugellátást, egyéb ellátást nem utólagosan, hanem az esedékesség hónapjában (tárgy hóban) folyósítja, a megállapítás napjától, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.

    Az ellátásban részesülő személy halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

    Jogosultságot és folyósítást érintő fontos szabály, hogy nyugellátásról lemondani, azt átruházni (engedményezni) nem lehet, illetve a folyósítás megszüntetésére, szüneteltetésére is csak jogszabályban meghatározott esetben van lehetőség.

    A NYUFIG a megállapított nyugellátás, egyéb ellátás folyósítását:

    • készpénzkifizetés postai kézbesítés útján,
    • a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • a valamely Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT-állam) tagállamának területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,
    • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétkönyvre vagy fizetési számlára

    történő utalással teljesíti.

    Nem EGT-tagállamban élő személy ellátása külföldre utalását belföldi pénzforgalmi szolgáltatótól kérheti. A külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátása kérelmére belföldi meghatalmazottja részére is folyósítható. A meghatalmazott részére történő utalás érdekében a belföldi meghatalmazott nevét és címét a jogosultnak a NYUFIG tudomására kell hoznia.

    KÖLTSÉG - ÉS ILLETÉKMENTESSÉG

     

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény kimondja, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos, valamint az e törvény szerinti más eljárások illeték- és költségmentesek.

    Ennek értelmében az Ügyfélszolgálatnál beszerzett bejelentő és igénybejelentő lapokért, a bemutatott

    okmányokról készített hitelesített fénymásolatokért, a kiadott igazolásokért sem kell fizetni.

    Az illetékmentesség alóli kivételeket a jogszabály tételesen felsorolja.

     

     

    2013. január 21.

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) országos hatáskörű szerv.

    Feladatai közé tartoznak a nyugellátások, és az egyéb – hatáskörébe utalt – ellátások folyósítása,

    meghatározott körben igényelbírálási tevékenység, továbbá minden, a folyósítást befolyásoló

    intézkedés végrehajtása.

     

    FOLYÓSÍTÁSI FELADATOK

    A kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai, valamint az egyéb megállapító szervek

    határozatai és végzései alapján 2012. január 1-jétől a NYUFIG az alábbi ellátásokat utalja:

    • öregségi nyugdíj (ide értve a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíját),
    • hozzátartozói ellátások (özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás),
    • baleseti hozzátartozói nyugellátások (özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás),
    • korhatár előtti ellátások,
    • szolgálati járandóság,
    • mezőgazdasági és szakszövetkezeti tagok járadéka,
    • özvegyi járadék,
    • rokkantsági ellátás,
    • rehabilitációs ellátás,
    • rehabilitációs járadék (kivételes rehabilitációs járadék),
    • rokkantsági járadék,
    • baleseti járadék,
    • kártérítési járadék,
    • bányászok egészségkárosodási járadéka,
    • mecseki bányászok kereset-kiegészítése,
    • szénjárandóság,
    • átmeneti bányászjáradék,
    • balettművészeti életjáradék,
    • Kiváló és Érdemes Művészi Járadék, Népművészet Mestere Járadék,
    • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított ellátás,
    • tudományos fokozat utáni pótlék,
    • legfőbb közjogi méltóságokat megillető juttatás,
    • szépkorú személyek jubileumi juttatása,
    • kivételes nyugellátás,
    • egyszeri segély,
    • nyugdíjsegély (az 52/2011. (III.31.) Korm. rendelet alapján),
    • egyezményeken, illetve koordinációs (uniós) rendeleteken alapuló ellátások,
    • 1991. évi XII. törvény szerinti ellátás,
    • hadigondozotti ellátások (pl.: nevelési pótlék, ápolási díj, temetési segély),
    • nemzeti gondozotti ellátás,
    • nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
    • a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által megállapított termőföld utáni életjáradék,
    • életjáradékok (pl.: kárpótlási jegy helyett, és vagyoni életjáradék),
    • egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek juttatása,
    • politikai rehabilitáció címén adott nyugdíjemelés,
    • lakbér hozzájárulás, szociális támogatás,
    • hozzátartozó utáni növelés,
    • cukorbetegeket megillető támogatás,
    • 1998. január 1-jét megelőzően megállapított házastársi pótlék, házastársi jövedelem pótlék.

    (Aki 2011. december 31-én és azt követően ellátásra jogosult és a 2012. január 1-jétől hatályba lépett

    jogszabályváltozás értelmében ellátásának elnevezése megváltozott, személyre szóló értesítésben

    kapott tájékoztatást).

     

    IGÉNYELBÍRÁLÁSI FELADATOK

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítási feladatai mellett - jogszabályban meghatározott esetekben - igényelbírálási tevékenységet is ellát.

    Azokban az esetekben, ahol a jogosultság 2011. 12. 31-ét követő időponttól állapítható meg, a NYUFIG jár el első fokon a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos hatósági

    ügyekben,

    • ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesült, vagy
    • ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került.

     

    Azokban az ügyekben, amelyekben a jogosultság 2012. 01. 01-jét megelőzően állapítható meg, NYUFIG jár el első fokon a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos hatósági

    ügyekben

    • ha az elhunyt jogszerző öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugellátásban
    • (illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékban) részesült, vagy
    • ha az elhunyt jogán hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került.

     

    2012. 05. 01-jétől a NYUFIG hoz döntést alábbi ügyekben is (1081 Budapest, Fiumei út 19/A)

    • koordinációs rendeletekből eredő újbóli megállapítás, továbbá a
    • kétoldalú szociálpolitikai,
    • szociális biztonsági egyezmény,
    • európai közösségi jog hatálya alá tartozó, valamint a külföldön élő és tartózkodó személyek:
    • öregségi, hozzátartozói nyugellátás,
    • baleseti járadék,
    • korhatár előtti ellátás,
    • rokkantsági és rehabilitációs ellátás,
    • szolgálati idő elismerés
    • TNY 22/A§ szerinti növelés

    iránti igények,

    • fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóság és hozzátartozói ellátás
    • utolsó biztosítással járó jogviszonya hivatásos szolgálati viszony esetén a balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék és rokkantsági / rehabilitációs ellátás

    iránti kérelmek.

    EGYÉB ESETBEN, AZ IGÉNYT IGAZGATÓSÁGUNK VÉGZÉSSEL ÁTADJA AZ IGÉNYELBÍRÁLÁSRA ILLETÉKES SZERVNEK.

    EGYÉB IGÉNYELBÍRÁLÁSI TEVÉKENYSÉGEK:

    • Nemzeti helytállásért pótlék saját és hozzátartozói jogon,
    • egyes tartós időtartamú szabadságkorlátozást elszenvedettek részére - a 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján - járó juttatás iránt benyújtott igény elbírálása,
    • a politikai rehabilitáció hozzátartozói jogcímen történő megállapítása (ez utóbbi hivatalból
    • történik, tehát az ellátás folyósításához nem szükséges igénybejelentőt kitölteni).

     

    EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

    • az ágazat nyilvántartási – adatszolgáltatási, stratégiai feladatait látja el,
    • a nyugellátások és egyéb ellátások emelése a vonatkozó jogszabályok alapján,
    • a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jogi képviseletének ellátása,
    • kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése, nem az előírt módon történő teljesítése esetén, mulasztási bírság határozattal történő kiszabása,
    • érvényesíti a nemzetközi és a hivatásos vagy volt hivatásos állományú személyek nyugellátás megállapításával kapcsolatos megtérítési igényeket,
    • méltányossági döntés meghozatala követelés elengedésével, fizetési könnyítés engedélyezésével összefüggésben,
    • megállapítja a fegyveres szervek (Magyar Honvédség, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat) hivatásos állományú tagjainak öregségi, hozzátartozói nyugellátásait, valamint a korhatár előtti ellátásokat (mely esetben megszüntetésről is döntést hoz).
    • az ellátottak folyósításhoz, és azonosításhoz szükséges adatainak nyilvántartása, kezelése, valamint az ezekben bekövetkezett változások átvezetése,
    • egyszeri segély utalása országos illetékességgel,
    • az ellátás mértékét és jogosultságát érintő változás végrehajtása,
    • a jogszerző halála esetén a fel nem vett ellátás utalása az arra jogosult részére,
    • hazai és külföldi ügyfelek és érdeklődő személyek tájékoztatása,
    • magyarországi és külföldi illetőségű szervek részére adatszolgáltatás és jogsegély nyújtás,
    • reklamáció, panaszbeadvány intézése,
    • házipénztári kifizetés (1139 Budapest, Váci út 73.)
    • ellátottak utazási utalvány kiküldése, kiadása,
    • ügyfélszolgálati tevékenység,
    • hatáskörébe nem tartozó kérelem továbbítása az illetékes szervhez,
    • külön jogszabályban meghatározott speciális feladatok ellátása,
    • jogosultságot befolyásoló igazolások meghatározott időközönkénti beszerzése (belföldről és külföldről egyaránt),
    • ellátásból történő levonás teljesítés:
    • adóelőleg: adóköteles ellátás folyósítása esetén,
    • nyugdíjjárulék: rehabilitációs járadékból, rehabilitációs ellátásból,
    • magánnyugdíjpénztári tag tagdíjának levonása,
    • a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal szemben fennálló tartozás alapján,
    • egyéb szervek, személyek részére (pl.: bírósági ítélet, letiltó végzés).

     

    Tájékoztatás évente a folyósított összegekről és az esetleges emelés mértékéről

    Minden év januárjában a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság személyre szóló igazolást küld az előző évben folyósított ellátás teljes összegéről. Ez a tájékoztató egyben tartalmazza az ellátás tárgyévi, emeléssel növelt összegét, valamint azt, hogy - esetlegesen - havonta milyen összegű levonás terheli.

    Azok részére, akiknek adóköteles ellátás kerül folyósításra, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság január hó végéig a személyi jövedelemadó bevallásához szükséges, külön igazolást küld.

    A rehabilitációs járadékban és rehabilitációs ellátásban részesülők számára a levont nyugdíjjárulékról,illetve magánnyugdíj pénztári tagdíjról igazolás kerül kiküldésre.

     

    2013. január 21.

    Egyéb ellátások – Nemzeti gondozási díj

    Nemzeti gondozási díjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Kárpótlási Hatóság határozata alapján folyósítja az arra jogosult részére.

    A kérelmet a Kárpótlási Hatóság által rendszeresített formanyomtatványon a Kárpótlási Hatósághoz lehet benyújtani.

    A kérelmet a Kárpótlási Hatóság határozattal bírálja el.

     

    Jogszabályok:

    1992. évi LII. törvény

    A Kormány a többször módosított 267/2000.(XII.26.) Korm. rendelettel az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére juttatást állapított meg, amelynek igénylésével és folyósításával kapcsolatosan az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmét.

    1.) A juttatásra az az életvitelszerűen Magyarországon élő - Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező - magyar állampolgár jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette vagy legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett (a továbbiakban: rokkant), ha

    a) elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, vagy

    b) *

    c) Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy

    d) 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták,

    és három évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el.

    * A 11/2003.(IV.9.) AB határozat megsemmisítette.

    2.) Amennyiben a kérelmező rokkantság címén nyugellátással, illetve rendszeres szociális ellátással nem rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, a munkaképesség-csökkenés vagy az egészségkárosodás mértékét a Orvosszakértői Szerv Elsőfokú Szakértői Bizottsága kérelmére igazolja.

    3.) Az 1. pontban említett jogosultsági feltételek fennállása esetében a szabadságelvonás időtartamának számításakor hozzá kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a már említett személyt

    a.) az 1.pont a)-d) bekezdéseiben meghatározott célból őrizetbe vették, akkor is, ha szabadságelvonásra nem került sor,

    b.) az 1956. évi 32. törvényerejű rendelet alapján közbiztonsági őrizetben tartották.

    Ezen szabadságelvonások idejére juttatás önállóan nem jár, azonban, ha a jogosult az 1.) pontban említett jogcímeken szabadságelvonást szenvedett, a juttatásra jogosultság, illetve a juttatás összegének megállapítása szempontjából ezeket az időket is figyelembe kell venni.

    4.) A juttatás mértéke a szabadságelvonás összes időtartamához igazodik és ha

    a.) a 3 évet elérte, de az 5 évet nem érte el, a havi összeg 20.000,- Ft,

    b.) az 5 évet elérte, de a 10 évet nem érte el, a havi összeg 30.000,- Ft,

    c.) a 10 évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás összege havi 40.000,- Ft.

    Az időtartam számítása során 365 napot kell egy évnek tekinteni.

     

    5.) Az, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 50.000.- Ft juttatásra jogosult.

     

    6.) A juttatásra jogosult személy halála esetén az őt havonta megillető juttatás 30%-a a túlélő házastársát illet meg. A túlélő házastárs a juttatás 50 százalékára jogosult, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint ideiglenes özvegyi, illetve özvegyi nyugdíjra nem jogosult. A kormányrendelet alapján túlélő házastársnak minősül az az életvitelszerűen Magyarországon élő - Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező - magyar állampolgár, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant és

     

    a.) a sérelmet szenvedett meghalt személlyel a szabadságelvonásának tartama alatt és annak halálakor is házasságban élt, vagy

    b.) a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonás megszűnését követően először házasságot kötött és a sérelmet szenvedett halálakor vele házasságban élt, amennyiben a házasságkötésre a kormányrendelet hatályba lépését (2001. január 1.) megelőzően került sor.

    Amennyiben a túlélő házastárs újabb házasságot köt, vagy kötött, a juttatásra túlélő házastársként nem jogosult. A kormányrendelet hatályba lépése (2001. január 1.) előtt meghalt személy túlélő házastársa részére akkor jár juttatás, ha a meghalt személy - életbenléte esetén - jogosult lenne a juttatásra. A túlélő házastársat a juttatás, amennyiben annak feltételei fennállnak, saját jogán és az elhunyt házastársa jogán egyaránt megilleti.

    7.) Nem lehet figyelembe venni az 1.) és 3.) pontokban említett szabadságvesztésnek, illetve szabadságkorlátozásnak az időtartamát annál a személynél, akit

    a.) háborús és népellenes bűncselekmény miatt ítéltek el és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

    b.) azért internáltak, mert a 3820/1945. ME rendeletben említett hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetben vezető szerepet töltött be,

    c.) egyes köztörvényes bűncselekmények elkövetése miatt internálták

    (Köztörvényi bűncselekményeknek a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállításának 230., 231., 260., 302., 422., 438., 439., 440., 442., 447,. 455., 459., 474. és 479. pontjában, valamint az 1950. évi 30. törvényerejű rendelet 57., 59-60. paragrafusában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.)

    8.) Nem jogosult juttatásra az a személy, illetőleg annak túlélő házastársa aki,

    a.) az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,

    b.) karhatalmista volt,

    c.) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült,

    d.) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt.

    9.) A juttatást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál igényelni.

    A juttatás iránti igény elbírálásához a következő eredeti vagy hitelesített okmányok szükségesek:

    a.) Az állampolgárságot igazoló okirat.

    b.) A szabadságelvonást igazoló okiratok, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálat, illetve annak jogelődje a Központi Igazságügyi Hivatal, ezt megelőzően a Központi Kárrendezési Iroda, ezt megelőzően az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal személyi kárpótlásról szóló jogerős határozata, illetve az elítélés semmisségéről és a tényleges szabadságelvonás idejéről az első fokon eljárt magyar bíróság igazolása. Tájékoztatásul közöljük, hogy a jogerős személyi kárpótlási határozat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálattól, illetve annak jogelődje a Központi Igazságügyi Hivataltól, ezt megelőzően a Központi Kárrendezési Irodától (1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1.) szerezhető be. Szovjetunióban történő kényszermunkavégzés megszüntetését követően a Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogolygondozó Kirendeltség által kiadott Igazolvány másolati példánya (az igazolvány mindkét oldalának másolata szükséges). Nem kell csatolni a jelzett okmányokat, ha igazgatóságunk a jogszerző részére a juttatást korábban már megállapította.

    c.) Amennyiben a juttatást túlélő házastársként igényli, a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat.

    10.) A juttatás az arra jogosultat a részére járó juttatások, nyugdíjszerű szociális ellátások összegére tekintet nélkül megilleti, más ellátásra való jogosultságát nem érinti, továbbá azt az említett ellátások megállapításánál és folyósításánál irányadó összeghatárok szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

    A juttatás a naptári hónap első napjától teljes összegben jár, arra a naptári hónapra is, amelyben a jogosultsági feltételek beállnak.

    A juttatást az annak összegére történő végrehajtás (levonás), valamint a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak kell tekinteni.

    A juttatást folyósító szerv az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a folyósító szerv által folyósított rendszeres szociális ellátással együtt - ezek hiányában önállóan - folyósítja.

    A juttatás iránti igényérvényesítésére, a kiegészítés folyósítására, a jogalap nélkül felvett juttatás visszafizetésére és a jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 168/1997.(X.6.) Kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

    Amennyiben az érintett a juttatás iránti kérelmét 2001. július 31. napjáig benyújtja, a juttatás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - 2001. január 1. napjától jár. A 2001. július 31. napját követően benyújtott kérelem esetén a juttatást a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától kell megállapítani.

    11.) A juttatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a folyósító szervet köteles írásban értesíteni.

    Megszűnik a juttatásra való jogosultság, ha a jogosult már nem rokkant, és még nem töltötte be a személyére irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy ha az özvegyi jogon juttatásban részesülő személy újabb házasságot köt, illetve már nem él életvitelszerűen Magyarországon (Magyarországon állandó lakóhellyel már nem rendelkezik).

    I.

    Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismerése

    Jogosultság

    Saját jogon pótlékra jogosult az a személy, aki

    a./- magyar állampolgár és állandó jelleggel Magyarországon tartózkodik, valamint

    b./- az 1956-os Emlékéremmel vagy 1956-os Emléklappal, Nemzeti Ellenállásért Emléklappal, vagy Szabad Magyarországért Emléklappal rendelkezik,továbbá

    c./- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (a társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a szerint), illetve korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók nyugellátásában, előrehozott öregségi nyugdíjban, előnyugdíjban, továbbá szolgálati nyugdíjban részesül, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50% mértékű egészségkárosodást szenvedett és

    d./- nyugellátásának összege a 138.800,- Ft-ot nem éri el, vagy

    e./- rendszeres szociális ellátásának összege a 138.800,- Ft-ot nem éri el, vagy

    f./- nyugellátásának, illetve rendszeres szociális ellátásának együttes összege a 138.800,- Ft-ot nem éri el, vagy

    g./- nyugellátásban, rendszeres szociális ellátásban nem részesül, és keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik.

    A jogosultság szempontjából a nyugdíj fogalma

    A pótlék megállapításánál nyugellátásnak minősül:

    • az öregségi nyugdíj,
    • a rokkantsági nyugdíj,
    • rehabilitációs járadék,
    • az özvegyi nyugdíj, (az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével)
    • az árvaellátás, ha annak megállapítása az árva 67%-os munkaképesség-csökkenésére vagy legalább 50% mértékű egészségkárosodására tekintettel történt,
    • a szülői nyugdíj,
    • a baleseti rokkantsági nyugdíj,
    • a hozzátartozói baleseti nyugellátás,
    • az öregségi járadék,
    • a munkaképtelenségi járadék,
    • az özvegyi járadék,
    • a növelt összegű öregségi járadék,
    • a növelt összegű munkaképtelenségi járadék,
    • a növelt összegű özvegyi járadék,
    • a félösszegű öregségi járadék,
    • a félösszegű munkaképtelenségi járadék,
    • egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja,
    • Magyar Alkotóművészeti Alapítvány által folyósított ellátás,
    • a szolgálati nyugdíj,
    • a korengedményes nyugdíj,
    • a bányásznyugdíj,
    • az előnyugdíj,
    •  korkedvezményes nyugdíj,
    • és a külföldről kapott nyugellátás.

    A jogosultság szempontjából a rendszeres szociális ellátás fogalma

    A pótlék megállapításakor rendszeres szociális ellátásnak minősül:

    • a központi szociális segély,
    • a vakok személyi járadéka, illetőleg fogyatékossági támogatás,
    • a rokkantsági járadék,
    • a rendszeres szociális járadék,
    • a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka,
    • az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék (politikai rehabilitációs ellátások),
    • a hadigondozotti pénzellátások,
    • a kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok, kiegészítések,
    • tudományos fokozatok után járó nyugdíjkiegészítések,
    • a nemzeti gondozási díj.

    A jogosultságot kizáró feltétel: a kereső tevékenységből származó jövedelem

    A pótlék megállapításánál kereső tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni azt a pénzbeli juttatást, amelyet az arra jogosult a személyes munkavégzése alapján kapott. A jövedelem meghatározása nincs értékhatárhoz kötve, ezért ha a kérelmező ilyen címen bármilyen összegű jövedelemmel rendelkezik akkor részére a pótlék az egyéb feltételek fennállása esetén sem állapítható meg. A keresőtevékenységből származó jövedelmet csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha nyugdíjban, illetőleg rendszeres szociális ellátásban nem részesül az igénylő.

    A saját jogon járó pótlék összege (2008.01.01-től)

    A jogosultság fennállása esetén pótlékként azt az összeget kell megállapítani, amely a pótlék szempontjából figyelembe vehető ellátás összegét 138.800,- Ft-ra kiegészíti. Ha a folyósított ellátás összege a 138.800,- Ft-ot meghaladja, de a 138.800,- Ft-ot nem éri el, akkor a pótlék összege 500,- Ft-nál kevesebb nem lehet.

    Az 1956-os Emlékérem és Emléklap, valamint a Nemzeti Ellenállásért Emléklap alapján benyújtott kérelem eseten a pótlék összegének meghatározásánál, a kérelmezőt 1995. XII. hóban megillető ellátás összege az irányadó.

    A Szabad Magyarországért Emléklap alapján benyújtott kérelem esetén a pótlék összegének meghatározásánál a kérelmezőt 1999. XII. hónapban megillető ellátás összege az irányadó.

    Ha a pótlékra való jogosultság 1996. január 1-jét követően, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap esetén 2000. január 1-jét követően keletkezett, akkor a pótlék megállapítása szempontjából a jogosultság keletkezésének időpontjában érvényes összeghatárt kell figyelembe venni.

    Abban az esetben, ha a kitüntetésben részesülő a pótlék megállapítására vonatkozó jogosultsági feltételekkel rendelkezik és nyugdíjban, rendszeres szociális ellátásban nem részesül, illetve keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, akkor pótlék címén havi 138.800,- Ft-ot kell megállapítani.

     

    II.

    Özvegyi jogon járó pótlék

    A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék általános jellemzői

    A pótlékban részesült személy elhalálozása esetén, amennyiben az elhalálozás 1995. december 31-ét követően, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap alapján pótlékban részesült személy elhalálozása esetén 1999. december 31-ét követően történt - az özvegy részére a pótlék abban az esetben állapítható meg, ha az özvegy e Tájékoztató I. fejezetében foglalt a./ és c./ pontban ismertetett feltételekkel rendelkezik.

    Özvegyi címen járó pótlék összege

    A pótlék a 138.800,- Ft-ot el nem érő összegű nyugdíj, rendszeres szociális ellátás esetén, illetve ezek hiányában akkor állapítható meg, ha az özvegynek nincs keresőtevékenységből származó jövedelme. A pótlék összegének meghatározása megegyezik a saját jogon járó pótlék összegére vonatkozó szabályozással, azzal az eltéréssel, hogy a pótlék maximum összege 69.400,- Ft.

    Folyósítás

    A megállapított pótlékot az özvegy részére az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a pótlékban részesülő elhalálozását követő hónap 1. napjától kell folyósítani.

    A pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék speciális esete.

    Abban az esetben, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, illetve munkaképességét legalább 67%-ban nem veszítette el, vagy egészségkorosodásának mértéke nem éri el az 50%-ot (nem rokkant), az elhunyt jogán járó pótlékot, az elhunyt halálát követő hónap 1. napjától számított 1 éves időtartamra kell folyósítani.

    Az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően az özvegy ismételten jogosulttá válik a pótlékra, ha rendelkezik a pótlékban részesült személy jogán az özvegyet megillető pótlék megállapításához szükséges jogosultsági feltételekkel.

    (E feltételeket a Tájékoztató I. fejezetének a.) és c.) pontjában, valamint a II. fejezet (1) bekezdésében ismertettük.)

    Az özvegy ismételt jogosultságának elismerésére legkorábban 2001. január 1-jétől nyílik jogszabályi lehetőség az egy éves időtartam megszűnését követő hónap első napjától, illetőleg az ezt követően előterjesztett kérelem esetén a jogosultsági feltételek bekövetkezését követő hónap első napjától, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától.

    A pótlék összege, összegszerűsége a jelzett speciális esetben

    Az özvegyet megillető pótlék összege az elhunyt részére folyósított pótlék 50%-a. Az ebbe a kategóriába tartozó özvegyi jogosultság esetén a pótlék folyósításában kizáró ok nincs, ezért a jogszerző részére folyósított pótlék 50%-át abban az esetben is meg kell állapítani, illetőleg folyósítani kell, ha az özvegynek 138.800,- Ft-ot meghaladó nyugellátása vagy rendszeres szociális ellátása, illetőleg keresőtevékenységből származó jövedelme van.

    Abban az esetben, ha az özvegy az egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően ismételten jogosulttá válik a pótlékra, úgy a pótlékot az egy éves időtartamra megállapított pótlék alapösszegének a megszűnését követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell megállapítani és folyósítani az özvegyi címen járó pótlékra rendeletben meghatározott értékhatárra figyelemmel.

    A pótlék ismételt megállapításáról a jogosult által benyújtott kérelem alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság intézkedik.

    1996. január 1. előtti, illetőleg 2000. január 1. előtti elhalálozás

    A kitüntetésben részesülő 1996. január 1-jét, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklappal kitüntetett személy 2000. január 1-jét megelőzően történt elhalálozása esetén, az özvegyet a pótlék csak akkor illeti meg, ha az özvegy magyar állampolgár és állandó jelleggel Magyarországon tartózkodik, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók nyugellátásában, előrehozott öregségi nyugdíjban, előnyugdíjban, továbbá szolgálati nyugdíjban részesül, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy 50% mértékű egészségkárosodást szenvedett.

    Összegszerűség

    A pótlék összegének meghatározása az özvegyi jogcímen történő összegszerűségre vonatkozó általános szabályok figyelembevételével történik.

    Kitüntetés posztumusz adományozása

    A kitüntetés posztumusz adományozása esetén a pótlék özvegyi címen történő megállapításához az általános feltételekkel kell rendelkezni. Az összegszerűség meghatározása is az általános szabályok szerinti.

    A pótlék iránti igény elbírálása során özvegynek kell tekinteni azt a személyt - függetlenül attól, hogy az elhalálozás időpontjáig házastársával együtt élt-e, vagy sem - akivel a kitüntetésre jogosult személy házasságot kötött. Nem tekinthető özvegynek az élettárs, valamint az a volt házastárs, akinek a pótlékra jogosulttal kötött házasságát a bíróság jogerős ítélettel felbontotta.

    Az özvegyi címen járó pótlék megszüntetése

    Amennyiben a kitüntetésben részesült személy halálát követően az özvegy ismételten házasságot köt, a házasságkötést követő hónap első napjától a részére özvegyi címen megállapított pótlék folyósítását meg kell szüntetni.

    III.

    A pótlék megállapítása hozzátartozói jogon, a túlélő szülő részére

    Ha a kitüntetést posztumusz adományozzák, akkor özvegy hiányában a túlélő szülő(k) jogosult(ak) a pótlék összegére az özvegyi jogosultságra előírt feltételek fennállása esetén.

    Összegszerűség

    A szülő részére járó pótlék összege megegyezik az özvegyi pótlékkal kapcsolatosan általánosságban meghatározott összeggel.

    Abban az esetben, ha mindkét szülő rendelkezik a jogosultsági feltételekkel, akkor a pótlék összegét az alacsonyabb összegű ellátásban részesülő szülő nyugellátására, rendszeres szociális ellátására tekintettel kell meghatározni, az özvegyre előírt általános szabályok szerint.

    Az így megállapított pótlék összegét a szülők részére folyósított ellátások arányában kell megállapítani és folyósítani.

     

    IV.

    A pótlék megállapítására vonatkozó igénybejelentés

    A pótlékra való jogosultság elbírálása, külön kérelem nélkül hivatalból történik, kivéve ha a kitüntetést posztumusz adományozzák. Ebben az esetben az adományozásról szóló értesítéssel együtt egyedi igénybejelentés alapján történik a hátramaradt hozzátartozók vonatkozásában a pótlékra való jogosultság elbírálása. Ugyancsak kérelem alapján történik az özvegy részére egy éves időtartamra megállapított pótlék megszűnését követően bekövetkezett ismételt jogosultság elbírálása.

    A pótlékot a jogosult csak egy jogcímen veheti igénybe.

    A pótlék megállapítása és folyósítása az igénylő nyugellátását, illetve rendszeres szociális ellátását folyósító szerv feladata. A pótlékkal összefüggő igényelbírálást követően, az igénylő határozatban értesül a döntésről.

    Ha a pótlék megállapítását az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkező személy egészségi állapotára hivatkozással igényli, akkor a munkaképesség-csökkenés mértékét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal I. fokú szakértői bizottságával igazoltatnia kell. A legalább 67%-ot elérő munkaképesség-csökkenésről vagy 50% mértékben elszenvedett egészségkorosodásról szóló igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell megküldeni.

    A pótlék összegét a jogosultsági feltételek bekövetkezésének időpontjától - legkorábban 1996. I. 1-től, illetőleg a Szabad Magyarországért Emléklap alapján járó pótlék vonatkozásában legkorábban 2000. I. 1-től lehetett megállapítani, illetve visszamenőleges hatállyal folyósítani.

    Abban az esetben, ha a kérelmező a jogosultsághoz szükséges elismerésben nem részesült, de kérelmében az 1956-os eseményekben történő részvételére hivatkozva igényli a pótlék megállapítását, akkor közvetlenül a Miniszerelnökséghez fordulhat. A pótlékot ilyen esetben az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett akkor lehet megállapítani, ha kérelme alapján az igénylő utóbb kitüntetésben részesült. A pótlék legkorábban attól a hónaptól állapítható meg, amelyben az igénylő részére a kitüntetést adományozták és rendelkezik az egyéb jogosultsági feltételekkel.

    BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG:

    A pótlékban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról köteles 15 napon belül - törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíteni. (Így például köteles bejelenteni, ha átmenetileg, vagy végleges letelepedés szándékával külföldre távozik, ismételten házasságot köt, stb.).

     

    Budapest, 2011. január

     

    Egyéb ellátások - Életjáradék személyi kárpótlás alapján

     

    Személyi kárpótlás alapján életjáradékot igényelni a jogszabály hatálybalépésétől, illetve az elítélését törvénysértővé vagy semmissé nyilvánító jogerős bírói határozat kézbesítését követő 4 hónapon belül lehet. Az igényt a Kárpótlási Hatósághoz kell benyújtani. Az igények elbírálása határozattal történik.

     

    A pénzben fizetendő kárpótlás kifizetéséről a határozatok alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság gondoskodik.

     

    Jogszabályok:

    1992. évi XXXII. törvény

    Lakcím, -tartózkodási cím változásának bejelentése

     

    A lakcím, illetőleg a tartózkodási hely megváltozását, az érintetteknek írásban, a folyósítási törzsszámra hivatkozással, a jogosult sajátkezű aláírásával ellátva be kell jelenteni a nyugdíjat, egyéb rendszeres pénzellátást folyósító szervhez. ... Az esetleges jogviták (visszaélések) elkerülése érdekében a változás bejelentése kizárólag írásban történhet. ... A levelezési cím megváltozásának bejelentése akkor is szükséges, ha a pénzbeli ellátás összegének utalása nem lakcímre, hanem belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történik.

    Annak érdekében, hogy a pénzbeli ellátások és az ügyfeleknek küldött levelek a címzetthez megérkezzenek, az érintetteknek a lakcíme, illetőleg a tartózkodási helye megváltozását írásban, a folyósítási törzsszámra hivatkozással, a jogosult sajátkezű aláírásával ellátva be kell jelenteni a nyugdíjat, egyéb rendszeres pénzellátást folyósító szervhez.

    Az esetleges jogviták (visszaélések) elkerülése érdekében a változás bejelentése kizárólag írásban történhet. A folyósító szerv szóbeli bejelentés alapján nem intézkedhet. Az ügyfélfogadáson személyesen megjelenő ügyfél bejelentését írásba foglalják, amely kérelmet az érintett az aláírásával „hitelesíti".

    Amennyiben az ellátásban részesülő személy írásképtelen, aláírása helyett a +++ jelzés elfogadható, ha két tanú igazolja, hogy a bejelentés tartalmának ismertetése után, azzal egyetértve, a jogosult látta el kézjegyével a módosítás iránti kérelmet.

    Abban az esetben, ha az érintett súlyos betegsége miatt kórházi kezelésre szorul, vagy egészségügyi intézményben történő elhelyezése válik szükségessé és ezen állapota miatt – átmenetileg - aláírásképtelen, a befogadó intézmény két alkalmazottja által hitelesített bejelentés is elfogadható. (Az aláírók foglalkoztatását az intézmény pecsétje bizonyítja.)

    A levelezési cím megváltozásának bejelentése akkor is elengedhetetlen, ha a pénzbeli ellátás összegének utalása nem lakcímre, hanem belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történik. A címváltozás bejelentésének hiányában, ha a jogosult számára fontos tartalmú levelek nem kézbesíthetők, az ügyfelet esetleg jogsérelem érheti.

    A bejelentésekben lehetőség van annak közlésére is, hogy a lakcím, a tartózkodási hely változása csak a levelezést érinti, vagy a továbbiakban az ellátás összegét is az új megváltozott címre kéri a jogosult.

    Amennyiben az érintett személy a lakcímváltozását elektronikus úton kívánja bejelenteni, úgy azt a Kormányzati Portál Ügyfélkapuján keresztül is megteheti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (http://www.onyf.hu/) honlapjának Elektronikus Ügyintézés menüpontjának alkalmazásával.

    Amennyiben a címváltozást postai úton kívánja bejelenteni, úgy a nyomtatvány e honlap "Nyomtatványok", "További nyomtatványok" menüpontján belül letölthető. A letöltött (MKET-1100-014/3 jelzésű) nyomtatványt kell kitöltve, személyesen aláírva a nyugdíjfolyósító szervnek megküldeni (NYUFIG, 1820 Budapest).

    Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

    Megállapítási Szakterület

    Nemzetközi Nyugdíj Ügyfélszolgálat

     

    Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19/a.

    Levelezési cím: 1426 Budapest, Pf.: 39.

    Web: www.onyf.hu

    E-mail cím: interoffice@onyf.hu

    Központi telefonszám: +36-1-270-81-07

     

    Az ügyfélszolgálat vezetője:

    Tóth Zoltán osztályvezető

    Telefon: +36-1-323-6816

    Fax: +36-1-323-6108

     

    Ügyfélfogadási idő:

    Hétfő 8:00-18:00
    Kedd 8:00-12:00
    Szerda 8:00-15:00
    Csütörtök 8:00-15:00
    Péntek 8:00-13:00

    Személyes ügyfélfogadás előre egyeztetett időpontban:

    Hétfő: 12.30-16.10; Szerda: 8.30-12.10;

    Bejelentkezés személyes ügyfélfogadásra az ügyfélszolgálat nytvatartási idejében:

    Telefon: +36-1-323-6560

    Folyamatban lévő ügy előadójával történő személyes megbeszélés (érkezési sorrend alapján) és telefonos felvilágosítás:

    Hétfőn, szerdán: 8.00-15.00 között

    (folyamatban lévő ügy esetén az ügintéző közvetlen telefonszámát a kérelem iktatását követően közli az igazgatóság a kérelmezővel)

    Általános tájékoztatás telefonon:

    Hétfő, kedd, szerda, csütörtök:    8-16 óra között

    Péntek:                                      8-13 óra között

    Telefon:

    +36-1-323-6824 +36-1-323-6820
    +36-1-323-6821 +36-1-323-6819
    +36-1-323-6822 +36-1-323-6884
    336-1-323-6833  

     

    Ki jogosult a szépkorú személyek jubileumi juttatására? Milyen összegű a jubileumi juttatás? Mikortól és milyen módon juthatnak hozzá az érintett személyek a juttatáshoz?

     A Magyar Köztársaság Kormánya - az Idősügyi Tanács kezdeményezésére - a szépkorúak iránti társadalmi megbecsülés kifejezéseképpen megalkotta a 255/2008. (X. 21) Korm. rendeletet.

    A személyes köszöntésre és az azzal járó okiratra, továbbá jubileumi juttatásra - legkorábban 2009. január 1-jétől - a 90., a 95. és a 100. életévüket betöltött, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és a Korm. rendeletben meghatározott további személyek jogosultak. A juttatás nem kapcsolódik a nyugdíjas státuszhoz.

    A jubileumi juttatás összege

    • a 90. életév betöltésekor 90 000 forint,
    • a 95. életév betöltésekor 95 000 forint,
    • a 100. életév betöltésekor 100 000 forint.

     A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) a szépkor betöltését megelőzően legalább 60 nappal - a lakóhelyén és a tartózkodási helyén - írásban keresi meg a szépkorú személyt, hogy a KEKKH által e célra rendszeresített és megküldött űrlapon jelentse be

    • azt a lakcímet, amelyen személyes köszöntés céljából elérhető, vagy amelyre ennek hiányában az okirat elküldhető;
    • azt a lakcímet vagy bankszámlaszámot, amelyre a jubileumi juttatás folyósítását kéri.

    A szépkorú személy eldöntheti, hogy a jubileumi juttatást és/vagy a személyes köszöntést elfogadja-e. Ha igen, a KEKKH által megküldött, a KEKKH-nek visszaküldendő űrlapon rendelkeznie kell arról, hogy a születésnapi köszöntés és a juttatás folyósítása érdekében hozzájárul-e, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, valamint a lakcím vagy tartózkodási hely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője kezelhesse a személyes adatait a köszöntés és a juttatás folyósítása céljából.

    A jubileumi juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a KEKKH adatszolgáltatását követő 15 napon belül, de legkorábban a szépkor betöltését megelőzően 5 nappal, külön törzsszámon folyósítja.

    Amennyiben a szépkorú személy a KEKKH adatközlését követően, de a szépkor betöltése előtt elhuny, a kiutalt jubileumi juttatást nem kell visszafizetni, az összeget a közös háztartásban együtt élt családtag vagy az örökös veheti fel a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény vonatkozó rendelkezésében foglaltaknak megfelelően.

    A köszöntés és a jubileumi juttatás bevezetése 3 év alatt, fokozatosan, az alábbi ütemezéssel valósul meg:

    • 2009-ben a 100 évesek és a 100 év felettiek, vagyis az 1909-ben, illetőleg az azt megelőzően született személyek részére 100 ezer forint,
    • 2010-ben a 95. életévüket betöltők és a 96-99. évesek, vagyis az 1915-ben, illetőleg az 1911. és 1914. között született szépkorúak részére 95 ezer    forint, a 100. évesek, azaz az 1910-ben született személyek részére 100 ezer forint,
    • 2011-ben a 90. és a 91-94 évesek, vagyis az 1921-ben, illetőleg az 1917. és 1920. között születettek részére 90 ezer forint, a 95. évesek, azaz az 1916-ban született személyek részére 95 ezer forint, a 100. évesek, vagyis az 1911-ben született szépkorúak részére 100 ezer forint

    jubileumi juttatás kerül kifizetésre.

    Személyesen azt a szépkorú személyt köszöntik, aki az adott évben tölti be a 90., 95., illetve a 100. életévét.

    Azokat a jubileumi juttatásra jogosulttá vált szépkorú személyeket, akik nem 90, 95, vagy 100 évesek, a KEKKH a jubileumi juttatásra való jogosultság esedékessége évét megelőző év november 1-jéig keresi meg, majd az adatokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak adja át, amely a jubileumi juttatást az adatátvételt követő 15 napon belül, de legkorábban az esedékesség évének januárjában folyósítja.

    Budapest, 2009. május 1.

    A nyugdíjas foglalkoztatottnak is kell 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni. Annak a saját jogú nyugellátásban részesülő személynek – ideértve azt is, akinek a nyugellátása a törvény rendelkezései szerint szünetel(t) – a nyugellátását kérelmére, saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenysége alapján, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell megemelni.

    A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani. Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben szerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, akkor a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.

    Ha a növelésre jogosult személy a növelés megállapítása előtt elhunyt, a növelésre szerzett jog a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérelmére a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során érvényesíthető.

    Melyek az öregségi nyugdíjkorhatár előtti ellátásban részesülők munkavégzését érintő szabályok?

    Mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként (ideértve a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, a „művész” nyugdíjat „felváltó” korhatár előtti ellátást és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2013-ben 98.000 forint x 18 = 1.764.000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

    Az említett rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

    Felhívjuk a figyelmet arra, ha a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására jognyilatkozat hiányában kerül sor az ellátást, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni és a megszüntetést megelőző egy évben folyósított ellátás összeget vissza, kell fizetni.

    Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól kérni lehet az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati idő szerzése megtörtént.

    A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát keresőtevékenység miatt szüneteltetni kell, ha közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

    A 2013. január 1-jén a jelzett jogviszonyban álló, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a jogviszony fennállásának tényét köteles 2013. április 30-ig bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Ha a jogviszony továbbra is fennáll, az ellátást 2013. július 1-jétől kezdődően kell szüneteltetni.

    Melyek a rehabilitációs járadékban részesülők munkavégzését érintő szabályok?

    A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét.

    Milyen bejelentési kötelezettsége van a nyugdíjasnak?

    Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az érintetnek, a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Szintén bejelentési kötelezettsége van mind a nyugdíjban, mint a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek, ha közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít.

    A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

     

    Jogszabályok:

    1997. évi LXXXI. törvény

    2011. évi CLXVII. törvény

    2012. évi CCVIII. törvény



    2013-02-06 08:08

    Kivételes méltányosságból milyen ellátások, kedvezmények megállapítása kérelmezhető?

    Méltányosságból kivételes nyugellátás megállapítására, a folyósított nyugellátás összegének kivételes nyugellátás-emelésére, illetőleg egyszeri segély engedélyezésére kerülhet sor.

     

    Kivételes nyugellátás megállapításának engedélyezésére csak a törvényes ellátásra való jogosultság iránti igény jogerős elutasítását követően van lehetőség. Kivételes nyugellátás, nyugdíjemelés, illetve egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl.egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.)

     

    Kinek engedélyezhető kivételes nyugellátás?

    Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátás állapítható meg.

     

    Kinek nem engedélyezhető kivételes nyugellátás?

    Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás, aki előzetes letartoztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

     

    Milyen további feltételnek kell megfelelni a kivételes nyugellátás engedélyezéséhez?

    Kivételes öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével.

     

    Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

     

    Milyen összegben és időtartamra engedélyezhető kivételes nyugellátás?

    A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének a másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára. A kivételes nyugellátás összegét a magán-nyugdíjpénztári tagságra tekintet nélkül kell megállapítani.

     

    A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Az ellátásban részesülőt a nyugdíjasoknak járó minden juttatás megilleti (pl.: utazási igazolvány, jogszabály alapján megállapított évenkénti rendszeres emelés stb.).

     

    A kivételes nyugellátást kérelemre megszüntethető-e?

    Igen a kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni.

     

    Milyen esetekben lehet az elbírálás során a szükséges szolgálati idő felétől eltekinteni?

    Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

     

    Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

    Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 70.000 forintot.

     

    Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

    Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el.

     

    Milyen összegű kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető?

    Az emelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát, de nem lehet kevesebb annak tíz százalékánál.

      Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés „beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. A nyugellátás alapulvételével számított esetleges egyéb juttatásokat is az ilyen módon megnövelt összegből kell meghatározni.

     

    Ki részesülhet egyszeri segélyben?

    Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

    • a 70.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
    • a 80.000 forintot, ha egyedül él.

     

    Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében nyilatkoznia kell a havi jövedelméről is.

     

    Milyen időközönként állapítható meg egyszeri segély és mennyi lehet az összege?

    Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg, az összege nem lehet kevesebb 15.000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét.

     

    Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem?

    A kérelem a „KÉRELEM-ADATLAP” elnevezésű nyomtatványon (K15 számú űrlap – nyugellátás méltányossági alapon történő megállapításához, K16 számú űrlap – nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez, K17 számú űrlap – egyszeri segély igényléséhez) nyújtható be.

     

    A nyomtatványokat pontosan kitöltve és aláírva nyugellátás méltányosságból történő megállapítása esetén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, vagy a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz, ha az elhunyt jogszerző öregségi nyugellátásban részesült, valamint a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz kell benyújtani.

     

    Ha a 16. év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból kell megindítani.

     

    A nyugellátás méltányossági alapon történő emelése iránti kérelem az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, hozzátartozói nyugellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz; az egyszeri segély iránti kérelem az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz, vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtható be.

     

    A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálati egységénél szerezhető be, illetőleg letölthető az ONYF honlapjáról(http://www.onyf.hu/).

     

    A kérelmek elektronikus úton is előterjeszthetőek. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

     

    Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

    A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

     

     

    Jogszabályok:

     

    1997. évi LXXXI. törvény

    168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

    2011. évi CLXVII. törvény

    2012. évi CCVIII. törvény

    A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az úgynevezett átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

    A hatályos társadalombiztosítási jogszabályok azok számára is lehetőséget nyújtanak a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve szolgálati idő és az ehhez kapcsolódó, figyelembe vehető jövedelem megszerzésére, akik nem állnak (nem álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.

    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34-35. §-ainak rendelkezései alapján a fővárosi/megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságain:

    1. szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),
    2. felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése,
    3. öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése,
    4. az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejének elismerése

    céljából megállapodások köthetők.

    Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adott típusú megállapodásról további információ a részletes tájékoztatókban található.

    A megállapodás megkötését a megállapodást kötő személy lakóhelye, kedvezményezett (jogszerző) személy esetén a kedvezményezett személy lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál lehet személyesen vagy írásban kezdeményezni. A Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő megállapodást kötő személy a nyugdíjszolgáltatásokra irányuló megállapodás megkötését kizárólag a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kezdeményezheti.

    A megállapodás megkötéséhez szükséges okmányok

    A jogszerző:

    • személyazonosságát igazoló okmányok, (személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány);
    • TAJ számát tartalmazó hatósági igazolvány;
    • ha a megállapodást kötő azonos a jogszerző személyével és banki átutalással történik a nyugdíjjárulék megfizetése, három hónapnál nem régebbi pénzforgalmi számlakivonat fejléce.

    Amennyiben a megállapodást kötő nem azonos a jogszerző személyével, a jogszerzőre vonatkozó, fentiekben felsorolt okmányokon túlmenően a megállapodást kötő magánszemélyre vonatkozó okmányok is szükségesek.

    Ha a megállapodást jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve egyéni vállalkozó köti meg a jogszerző javára, a szerv, szervezet nevét, székhelyét, adószámát igazoló okmányok (cégjegyzék, társasági szerződés, alapító okirat, a NAV által kiállított, adószámot igazoló okmány stb.), amennyiben banki átutalással történik a teljesítés, három hónapnál nem régebbi pénzforgalmi számlakivonat bemutatása is szükséges.

    A fenti okmányokon kívül az egyes megállapodásokhoz az alábbi okmányok csatolása, illetve - személyes megjelenés esetén - bemutatása szükséges.

    Amennyiben fizetés nélküli szabadság idejére kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, a fizetés nélküli szabadságot igazoló foglalkoztatói engedély, ha az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartamára kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, az időtartamra, illetve annak kezdetére vonatkozó jogerős bírósági döntés egy hitelesített másolati példánya szükséges.

    Ha mezőgazdasági őstermelőként 2009. január 1-jétől arra az időtartamra kívánja az 1. pont alatti megállapodást megkötni, amelyre érvényes értékesítési betétlappal nem rendelkezik, a korábbiakban felsorolt okmányokon túlmenően a mezőgazdasági őstermelői igazolvány bemutatása, illetve annak hitelesített másolati példánya is szükséges. 

    Az 1. pont alatti megállapodás nemzetközi szervezetnél fennálló jogviszony idejére történő megkötéséhez a jogviszony időtartamát, illetve annak kezdetét igazoló szerződés, a gazdaságátadási jövedelempótló típusú támogatásban részesülő személy esetében pedig a támogatást megállapító jogerős határozat egy hitelesített másolati példánya szükséges. Személyes megjelenés esetén az eredeti okmányok bemutatását követően a hitelesítést az igazgatási szerv végzi el. 

    A 2. pont alatti megállapodás-típus esetén - amennyiben a hallgatói jogviszony fennállása alatt történik a megállapodás megkötése - a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének az oktatási intézmény által tanulmányi időszakonként (félévenként/évenként) kiállított igazolás, amennyiben a hallgatói jogviszony megszűnését követően történik a megállapodás megkötése, a leckekönyv (index) bemutatása szükséges.

    A 3. pont alatti megállapodás megkötésének kezdeményezéséhez a nyugdíjigény tárgyában hozott első fokú határozat, a 4. pont alatti megállapodás megkötéséhez a gyermek születési anyakönyvi kivonata (gyermek tartós betegsége esetén az erről szóló igazolás) szükséges. 

    A nyugdíjjárulék megfizetése történhet készpénz-átutalási megbízással (csekken) vagy banki átutalással. A fizetendő járulékokat magyar törvényes pénznemben és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

    A megállapodással kapcsolatban felmerülő kérdésekkel a lakóhely szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságának ügyfélszolgálatához lehet fordulni, ahol a munkatársak készséggel állnak rendelkezésre.

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

    A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az ún. átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ.

     

    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (1) bekezdése lehetőséget nyújt a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzésére azok számára, akik nem állnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve rájuk a biztosítás nem terjed ki.

     

    Megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy,aki nem saját jogú nyugdíjas, és

    • aki az 5. és a 13. §-ban említett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki,
    • akinek a biztosítása szünetel.

    A Tbj. 5. § (1) bekezdésének rendelkezései értelmében biztosított

     

    a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

     

    b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

     

    c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

     

    d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

     

    e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

     

    f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

     

    g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

     

    h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a továbbiakban: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,

     

    i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

     

          1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

            2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,

            3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

     

    (2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.

     

    (3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

     

    A Tbj. 13. § rendelkezései

    a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,

    b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

    szabályai szerint kell alkalmazni.

     

    A Tbj. 11. § alapján a biztosítás nem terjed ki:

     

    a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

     

    b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el;

     

    c) az európai parlamenti képviselőre.

     

    A Tbj. 8. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivéve, ha annak idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy azt tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe), igazolatlan távollét, munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt (kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér /illetmény/, átlagkereset /távolléti díj/, táppénzfizetés történt). Szünetel továbbá a biztosítás az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette), az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.

     

    Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték.

     

    A megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni.

     

    A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

     

    A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, amely legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A minimálbér összege havi 98.000 forint. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 34 %.

     

    Példák a fizetendő összeg megállapítására:

    • minimálbér alapján megkötött megállapodás esetén 98.000 * 34% = 33.320 forint.
    • 120.000 forint választott összeg esetén 120.000 * 34% = 40.800 forint.

     

    Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás szolgálati időre és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset megszerzésére kizárólag együttesen köthető meg.

     

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (5) bekezdés b) pontja alapján megállapodást köthet szolgálati idő szerzése céljából - a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék-fizetéssel - az a nagykorú személy, aki az öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultságához szükséges hiányzó szolgálati időt - legfeljebb azonban öt naptári évet - kívánja szolgálati időként elismertetni.

      A hiányzó szolgálati idő elismerésére akkor köthető megállapodás, ha az igénylő

    • öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, vagy
    • aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1997. december 31-ét követően tölti (töltötte) be, de nem rendelkezik az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idővel.

    A megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát a nyugdíjigény tárgyában hozott első fokú határozat tartalmazza. Ettől eltérő szolgálati időre megállapodást kötni nem lehet.

    A megállapodás megkötése kizárólag a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő (a határozat kézhezvételétől számított 15 nap) lejártáig kezdeményezhető, és a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot egy összegben - a megállapodás megkötését követő 15 napon belül - kell megfizetni. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

     

    Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás megkötésének kezdeményezésére, illetve a nyugdíjjárulék megfizetésére megállapított határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

     

    A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető napok és a megállapodás napján érvényes minimálbér (2013. évben 98.000 forint) harmincad részének szorzata, a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 34%.

     

    Példa a fizetendő összeg megállapítására:

     

    A megvásárolható napok száma 79, minimálbér összege 98.000 forint.

    A minimálbér harmincad része: 98.000/30  = 3.267 forint.

    A megvásárolható napok száma 79, tehát a fizetendő járulék alapja: 3.267*79=258.067 forint.

    A fizetendő összeg: 258.067 * 34% =  87.743 forint.

     

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34. § (8) bekezdésében foglaltak alapján szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.

     

    Nem járt a gyermekgondozási segély (GYES) 1998-ban a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket.

    A megállapodás megkötésénél az 1998. évre vonatkozó megállapodás esetében a járulékfizetés alapja a megállapodás megkötésének napján érvényes GYES összege, 2013. évben 28.500,- Ft, mértéke pedig 2013. évben a GYES összegének a 10 %-a, 2.850,- Ft.

     

    A GYES idejével megegyező otthoni gondozás idejére szóló megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

     

    A megkötött megállapodás megszüntetése és a befizetett járulék visszafizetése iránt csak abban az esetben lehet intézkedni, ha a megállapodást kötő személy igazolja, hogy az illetékes szerv mely időponttól folyósítja részére az ellátást.

     

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

     

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 38. § és 41. § rendelkezéseire tekintettel 1997. december 31-ét követő időszakban felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatásában résztvevő hallgatójaként eltöltött időt szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodás keretében vállalt nyugdíjjárulék-fizetéssel lehet az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából figyelembe venni.

    A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (5) bekezdés a) pontja alapján szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányainak időtartamát kívánja szolgálati időként elismertetni, beleértve a doktorandusz-képzést is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetében legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő (a hosszabb) vehető szolgálati időként figyelembe.

    A megállapodás megköthető a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnését követően.

    Megállapodás a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető meg, amely magában foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

    Megállapodás köthető - a Tny. 41. §-ában foglaltak figyelembevételével - a ciklusokra bontott, osztott képzés esetén mind az alapképzés, mind a mesterképzés képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejére.

    Külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejére visszamenőleges megállapodást abban az esetben lehet kötni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályba lépését követően a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonosnak ismerték el, illetve a be nem fejezett tanulmányok idejét hazai felsőfokú tanulmányok idejébe beszámították, ide értve a doktorandusz képzést is.

    A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett elismerés, illetve beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.

    A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok ideje alatt a megállapodás az oktatási intézmény igazolása alapján köthető meg, a tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig.

    A tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján havonta kell - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - a járulékfizetést teljesíteni, míg a „visszamenőleges" időre kötött megállapodás esetén a megkötött időtartamra egy összegben - a megállapodás megkötését követő 30 napon belül - kell a járulékot megfizetni.

    A megállapodás megkötésénél a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér 34 %-a. (A fizetendő járulék összege 2013. évben a 98.000 Ft összegű minimálbér figyelembevételével 33.320 forint.)

     

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság



    2013-02-06 08:32

    A regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok a szakellenőrzési feladatokat a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint látják el. A szakellenőrzés feladatait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 100. §-a és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 87-94. §-ai szabályozzák. Az ellenőrzés kiterjed a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos szabályok megtartására, illetőleg a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a nyugellátások megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatásra.

    Az ellenőrzés célja, hogy a biztosítottak, az ellátást igénylők érdekében a hatályos jogszabályi előírások alapján segítse a nyugdíjbiztosítási adatok nyilvántartásba vételét, a nyugdíjak és minden olyan ellátás elbírálását, amelynek megállapítását és/vagy folyósítását jogszabály a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalja. A nyugdíjbiztosítási feladatok maradéktalan ellátása érdekében - az igazgatóság illetékességi területéhez tartozó adatszolgáltatásra (nyilvántartásra) kötelezettek körében - járuljon hozzá a jogszabályi előírások betartásához (betartatásához), a jogkövetés, az egységes jogalkalmazás biztosításához.

    A szakellenőrzés kiemelt feladatai az alábbiak:

    • A nyugdíjak megállapításához szükséges szolgálati idő, kereseti adatok helytállóságának vizsgálata, a jogosultság elbírálásához hiányzó adatok beszerzése.
    • A felszámolás alatt álló vagy jogutód nélkül megszűnt foglalkoztatók esetében a nyilvántartási dokumentáció rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele.
    • A nyugdíjbiztosítás nyilvántartásában szereplő szolgálati idő, kereseti és egyéb adatok utólagos ellenőrzése.
    • Bizonyítási eljárás, így különösen tanúmeghallgatás, helyszíni szemle lefolytatása.
    • A foglalkoztatók, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, valamint társas vállalkozások társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése.
    • A korkedvezményre jogosultság körülményeinek tisztázása.
    • Megtérítési - baleseti - ügyek helyszíni vizsgálata.

    Az ellenőrzött jogosult meggyőződni az ellenőrzést végző személyazonosságáról, megbízásáról. Az ellenőrzés során keletkezett iratokba – kivéve a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 69. §-ában szabályozott eseteket – betekinthet. Jogosult a jegyzőkönyvet, illetve a hivatalos feljegyzést megismerni, és azt átvenni. Amennyiben a hatóság az iratbetekintési jog kizárásáról, korlátozásáról dönt, végzést hoz, ez ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet.

    Az ellenőrzött köteles az ellenőrzés végrehajtását segíteni, az ellenőrzéshez kért nyilvántartásokat, könyvelési okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre bocsátani. Köteles az ellenőr részére a szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást megadni.

    Az ellenőr jogosult hatósági ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzést végezni, és hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni. Jogosult az ellenőrzöttől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérni, az ellenőrzöttet nyilatkozattételre felhívni. Eljárása során az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, kép- és/vagy hangfelvételt készíthet, illetve egyéb bizonyítási eljárást lefolytathat.

    Az ellenőr köteles az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről előzetesen értesíteni – kivéve, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné –, illetve az ügyfelet személyes meghallgatása céljából idézni. Köteles az ellenőrzési jogosultságát igazolni, munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban foglaltakat, továbbá az ellenőrzött foglalkoztatónál a biztonsági előírásokat betartani. Köteles a tárgyszerű vélemény kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, az általa felülvizsgált bizonylatokat, nyilvántartásokat kézjegyével ellátni. Köteles az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati és magántitkot megőrizni, jogszabályban rögzített adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni. Köteles az ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzöttel (megbízottjával, képviselőjével) megállapításait közölni és azt jegyzőkönyvben vagy hivatalos feljegyzésben tényszerűen írásba foglalni, valamint az átvett (lefoglalt) dokumentumokat hiánytalanul visszaszolgáltatni.

    A szakellenőrzés hivatalból, valamint más hatóság kezdeményezésére indulhat, továbbá az ellenőrzési szakterület a hatósági eljárás résztvevőjeként folytathat eljárást.

    Az ellenőrzés tárgyáról, annak tervezett időpontjáról az ellenőrzött személyt/foglalkoztatót előzetesen értesítik. Az értesítést az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság Ellenőrzési Osztálya a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 49. §-ának előírása alapján teszi meg. Az értesítés történhet postai úton, FAX útján, elektronikusan vagy távbeszélőn, de mindenképpen úgy, hogy az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal az ügyfélhez megérkezzen, illetőleg tudomására jusson. Amennyiben az ellenőrzés eredményét az előzetes értesítés veszélyeztetné, az értesítés mellőzhető.

    Ha az ellenőrzött az értesítés ellenére nem teszi lehetővé az ellenőrzés lefolytatását, akkor az eljárásra, illetve a személyes megjelenésre felhívás idézéssel történik. Az idézett az idézésnek köteles eleget tenni. Ha az ellenőrzött az idézésben megjelölt időpontban nem jelenik meg, vagy az eljárás helyéről engedély nélkül távozik és távolmaradását, vagy eltávozását megfelelően nem igazolja, bírsággal sújtható.

    Az ellenőrzés történhet a foglalkoztató, illetve a magánszemély székhelyén, illetve lakcímén, de a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv helyiségében is.

    Az ellenőrzés a vizsgálat megállapításait tartalmazó összegző jegyzőkönyv – vagy hivatalos feljegyzés – készítésével fejeződik be, amelynek egy példányát az ellenőrzött részére át kell adni.

    A nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges, a Tbj. 46. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokat a foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, és a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott 2010. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában köteles a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága részére megküldeni.

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a fenti adatokat 15 napon belül kell közölni.

    A Tbj. 5. § (3) bekezdése szerint a természetes személyt a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetékességű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetékességű más személytől szerez. A hivatkozott jogszabályi előírás értelmében biztosított természetes személy, továbbá a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóval összefüggésben nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségét utoljára 2009. évre vonatkozóan 2010. augusztus 31-éig  volt köteles teljesíteni.

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettséget a nyugdíjazás évére, nyugdíj melletti foglalkoztatásnál a nyugdíjnövelésre benyújtott kérelem elbírálása esetén az adott évre vonatkozóan, valamint a fentiekben leírt személyek esetében 2010. augusztus 31-e előtti nyugdíjigény benyújtása esetén, soron kívül kell teljesíteni.

    Ha az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató jogutód nélkül szűnt meg, az adatszolgáltatást a megszűnés időpontjáig kellett teljesíteni. Amennyiben a foglalkoztató 2010. január 1-jét követően szűnik meg, nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást csak 2009. december 31-ig terjedő időszakra volt köteles teljesíteni.

    Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége évközben szűnt meg, az egyéni vállalkozó a saját és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatairól köteles volt a tevékenysége megszűnéséig terjedő adatszolgáltatást a megszűnést követő 30 napon belül teljesíteni. (Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozóra és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatainak beszerzése iránt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellenőrzési szakegysége intézkedett, kivéve, ha a vállalkozást özvegyi jogon más személy - a vállalkozó halálát követő naptól - tovább folytatta.)

    A hatályos vonatkozó jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

    2010. január 1-jét megelőző időszakra tekintettel a visszamenőleges (elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített), a módosítottadatszolgáltatásokat, továbbá a nyugdíjazáshoz a nyugdíjazás évére vonatkozó, valamint a Tny. 22/A §-a szerinti 0,5 %-os nyugdíjemelésigényléséhez szükséges adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága részére kell teljesíteni.

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat 15 napon belül kell közölni.


    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

    A visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti.

     

    A hatályos jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

     

    A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésének határideje - néhány kivételtől eltekintve - 2010. április 30-án lejárt. Ezen időpont után teljesített adatszolgáltatás visszamenőlegesnek minősül.

     

    2010. január 1-jét megelőző időszakra tekintettel a visszamenőleges (elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített), a módosítottadatszolgáltatásokat, továbbá a nyugdíjazáshoz a nyugdíjazás évére vonatkozó, valamint a Tny. 22/A §-a szerinti 0,5 %-os nyugdíjemelésigényléséhez szükséges adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához kell teljesíteni.

     

    A visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti.

     

    A személyes eljárás keretében, illetve postai úton visszamenőleg teljesített nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás menete megegyezik az általános eljárással (lásd, a "Hogyan kell visszamenőleg teljesíteni az előírt adatszolgáltatást?" című tájékoztatót), azzal a különbséggel, hogy a nyilvántartásra kötelezett helyett meghatalmazottja, képviselője jogosult hitelesíteni az előírt bizonylatokat.

     

    A nyilvántartásra kötelezett a Kormányzati Portál Ügyfélkapuján keresztül elektronikus ügyintézés keretében elektronikus úton, valamint az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A megfelelő „Bejelentő lap"-ot és a meghatalmazás eredeti példányát a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését legalább 15 nappal megelőzően kell megküldeni a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére.

     

    A visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás hagyományos, tehát nyomtatványon vagy elektronikus adathordozón történő teljesítése esetén a meghatalmazott

    • az állandó jellegű meghatalmazás fent leírt előzetes bejelentését követően (ennek előnye, hogy ezt követően nem kell minden alkalommal bemutatni az eljárás jogosságát igazoló bizonylatot),
    • vagy az érvényes eseti meghatalmazás bemutatását követően

    jogosult eljárni.

     

    Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2009. évre vonatkozóan a visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

     

    A nyilvántartásra kötelezett a meghatalmazás - az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával történő - visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról soron kívül köteles tájékoztatni a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot.

     

    Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség - így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása - akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást megbízása alapján - az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

     

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

    1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései alapján kiadott igazolás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) V. fejezete szerinti hatósági bizonyítványnak minősül.

    2. A hatósági bizonyítvány (igazolás) kiadásáért az eljárási illetéket illetékbélyeggel kell leróni. Ennek összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29. § (1) bekezdése alapján 3.000.- forint.

     

    3. A kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolást a végelszámolással kapcsolatos változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően, illetve a felszámolás, végelszámolás befejezésekor készített dokumentációval (zárómérleg, záró adóbevallás, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat stb.) összhangban (a felszámolási zárómérleg bírósági leadását, illetve a végelszámolási zárómérlegnek a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó testületnek vagy szervezetnek jóváhagyásra történő bemutatást közvetlenül megelőzően) célszerű megkérni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, és benyújtani a megyei bírósághoz, cégbírósághoz.

     

    4. Amennyiben a felszámoló/végelszámoló a megállapított adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget, az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatóság a hiányzó adatszolgáltatások beszerzéséről hatósági eljárás keretében intézkedik. A felszámolónak/végelszámolónak a jogelőd foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell.

     

    2012. január

    A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. számú mellékletének V. pont 1. pontjának e) alpontjában foglaltak szerint a változásbejegyzési kérelem benyújtásához szükséges okiratok körébe tartozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által kiállított, a cég biztosítottai adatainak átadásáról, a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéséről elnevezésű igazolás. A Ctv. 1. számú mellékletében előírtak az eljárás megindításához (a változásbejegyzési kérelem benyújtásához), a Ctv. 112. §-ának (2) bekezdésében előírtak pedig az eljárás lezárásához kötik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolását.

     

    A 2010. január 1-je előtt keletkezett adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről a végelszámoló kérésére a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága igazolást állít ki.

    Amennyiben a végelszámolásra került gazdálkodó szervezet a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatását a 2010. január 1-jét megelőző időszakravonatkozóan nem teljesítette, a végelszámoló a biztosítottak nyugdíjbiztosítási adatait - a Ctv. előírásainak figyelembevételével - átadja az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságának.

    A végelszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége az eljárás alá vont gazdálkodó szervezet jogelődjének elmaradt kötelezettségeire is vonatkozik.

    A végelszámoló a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által rendszeresített számítógépes programmal köteles előállítani, visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettségét ezen számítógépes program felhasználásával vagy - az ONYF által rendszeresített és az illetékes fővárosi/megyei nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott - nyomtatvány felhasználásával teljesíteni. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.  Az ügyfelek elektronikus ügyintézésének biztosítása keretében az előírt adatszolgáltatás az Ügyfélkapu használatával, elektronikus úton is teljesíthető. Az elektronikus ügyintézés keretében teljesíthető visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásról részletes információ a "Hogyan lehet visszamenőleg teljesíteni elektronikus ügyintézés keretében, Ügyfélkapun keresztül az előírt adatszolgáltatást?" cím alatt található.

     

    Az elektronikus ügyintézés keretében történő nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéséhez korábban kitöltött és leadott Bejelentő lap" elnevezésű nyomtatvány érvényességének lezárásáról, valamint az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező végelszámoló, illetve meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait tartalmazó újabb „Bejelentő Lap" kitöltéséről és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beküldéséről az elmaradt adatszolgáltatás teljesítését megelőzően gondoskodni kell.

     

    A végelszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége a rendelkezésére álló adatok körére terjed ki. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás rendezése, utólagos teljesítése az iratanyag hiánya miatt nem lehetséges, a végelszámoló erről köteles írásban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére nyilatkozatot tenni, amely szerv a részleges, illetve teljes adatvesztés tényét a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartási rendszerében rögzíti.

     

    A 2010. január 1-je előtt keletkezett elmaradt adatszolgáltatási kötelezettséget az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé, 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a bevallást pedig a NAV felé kell teljesíteni. Amennyiben foglalkoztatás nem történt, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben 2009., vagy az azt megelőző évekre vonatkozóan járulékalapot képező jövedelem kifizetésére nem került sor, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet erről - a „nemlegesség" okának megjelölése mellett - kell tájékoztatni. (Ez az értesítés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, e-ügyintézés keretében, illetve alaki és formai kötöttség nélkül is megtehető.)

     

    A végelszámolási eljárás Cégközlönyben való közzétételét követően - amennyiben a „va" gazdálkodó szervezetnek lejárt határidejű (elmaradt) nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége van -a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a végelszámolótól hatósági eljárás keretében - 15 napos határidő előírásával - a hiányosságok pótlását kéri.  A 2010. január 1-je előtt keletkezett adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás (hatósági bizonyítvány) kiadásához szükséges „Kérelem" nyomtatvány és az igazoláshoz kapcsolódó „Tájékoztató" az ONYF honlapjáról letölthető. Az igazolás (hatósági bizonyítvány) kiadása iránti kérelem alaki és formai kötöttség nélkül is benyújtható, de előírás, hogy az igazoláshoz szükséges valamennyi adatot tartalmazza. A „Kérelem" az Ügyfélkapu használatával, elektronikus úton is benyújtható.

     

    Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének igazolása ügyében kezdeményezett eljárás illetékköteles. A végelszámolónak az igazolás kiadásáért 3.000 forint összegű eljárási illetéket kell fizetnie. Az illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel, az eljárást kezdeményező iraton kell leróni.

     

    A megszűnt gazdálkodó szervezetek iratanyagainak elhelyezésére vonatkozó adatok pontos ismerete a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek számára kiemelten fontos, ezért ezúton is kérjük, hogy az iratanyag végelszámolási eljárás lezárását követő elhelyezésére vonatkozó információkat, annak tudomásra jutásától számított 15 napon belül közöljék. Ezen információk központi hatósági nyilvántartásba vételével a későbbiekben esetleg szükségessé váló nyugdíjbiztosítási ellenőrzések lefolytatása is biztosítottá válik.

     

    2012. január

    A felszámoló a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény előírásai alapján a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben – jogszabályban meghatározott módon – adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatairól. A biztosítottak 2009. december 31-ig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága részére kell megküldeni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által – az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről – kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.

    A 2010. január 1-je előtt keletkezett nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről a felszámoló kérésére a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága igazolást állít ki.

    A felszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége az eljárás alá vont gazdálkodó szervezet jogelődjének elmaradt adatszolgáltatási kötelezettségeire is kiterjed.

     

    A felszámoló a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által rendszeresített számítógépes programmal köteles előállítani, visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettségét a program felhasználásával vagy - az ONYF által rendszeresített és az illetékes fővárosi/megyei nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott - nyomtatvány felhasználásával teljesíteni.Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség. Az ügyfelek elektronikus ügyintézésének biztosítása keretében az előírt adatszolgáltatás az Ügyfélkapu használatával, elektronikus úton is teljesíthető. Az elektronikus ügyintézés keretében teljesíthető visszamenőleges nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásról részletes információ a "Hogyan lehet visszamenőleg teljesíteni elektronikus ügyintézés keretében, Ügyfélkapun keresztül az előírt adatszolgáltatást?" cím alatt található.

     

    Az elektronikus ügyintézés keretében történő nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás teljesítéséhez korábban kitöltött és leadott Bejelentő lap" elnevezésű nyomtatvány érvényességének lezárásáról, valamint az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező felszámoló, illetve meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait tartalmazó újabb „Bejelentő Lap" kitöltéséről és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beküldéséről az elmaradt adatszolgáltatás teljesítését megelőzően gondoskodni kell.

     

    A felszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége a rendelkezésére álló adatok körére terjed ki. Ha a felszámolási eljárás a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiánya miatt válik technikailag lebonyolíthatatlanná, az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok nem állnak a felszámoló rendelkezésére. Amennyiben a felszámoló az adatok megszerzése érdekében az adott helyzetben elvárható gondossággal, de eredménytelenül járt el, a felszámoló ilyen tartalmú írásbeli nyilatkozata alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a részleges, illetve a teljes adatvesztés tényét a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartási rendszerében rögzíti. (Az egyszerűsített felszámolás egyéb eseteiben - tehát amikor az iratanyag rendelkezésre áll - fennáll a felszámoló adatszolgáltatási kötelezettsége.)

     

    A 2010. január 1-je előtt keletkezett elmaradt adatszolgáltatási kötelezettséget az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé, 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a bevallást pedig a NAV felé kell teljesíteni. Amennyiben foglalkoztatás nem történt, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben a 2009., vagy az azt megelőző évekre vonatkozóan járulékalapot képező jövedelem kifizetésére nem került sor, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet erről tájékoztatni kell, a „nemlegesség" okának megjelölésével. (Ez a tájékoztatás megtehető az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, e-ügyintézés keretében, illetve alaki és formai kötöttség nélkül is.)

     

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásuk során segítik a felszámolókat a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítésében. A felszámolási eljárás Cégközlönyben való közzétételét követően - amennyiben az „fa" gazdálkodó szervezetnek lejárt határidejű (elmaradt) nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége van - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felszámolótól hatósági eljárás keretében - 15 napos határidő előírásával - a hiányosságok pótlását kéri. (Amennyiben az adatszolgáltatás utólagos rendezése pl. az iratanyag rendezetlensége miatt a megadott határidőn belül nem tehető meg, a további intézkedések „elhalasztásának" érdekében szükséges az értesítést kiadó igazgatási szerv tájékoztatása.)

     

    A 2010. január 1-je előtt keletkezett adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás (hatósági bizonyítvány) kiadásához szükséges „Kérelem" formanyomtatvány és az igazoláshoz kapcsolódó „Tájékoztató" az ONYF honlapjáról letölthető. Az igazolás (hatósági bizonyítvány) kiadása iránti kérelem alaki és formai megkötöttség nélkül is benyújtható, de a kérelemnek az igazoláshoz szükséges valamennyi adatot tartalmaznia kell. A„Kérelem" az Ügyfélkapu használatával, elektronikus úton is benyújtható. A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolást a felszámolás befejezésekor készített dokumentációval (zárómérleg, záró adóbevallás, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat stb.) összhangban, a felszámolási zárómérleg bírósági leadását közvetlenül megelőzően célszerű megkérni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől.

     

    Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének igazolása ügyében kezdeményezett eljárás illetékköteles. A felszámolónak az igazolás kiadásáért 3.000 forint összegű eljárási illetéket kell fizetnie. Az illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel, az eljárást kezdeményező iraton kell leróni.

     

    A felszámolt (megszűnt) gazdálkodó szervezetek iratanyagainak elhelyezésére vonatkozó adatok pontos ismerete kiemelten fontos a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek számára, ezért kérjük, hogy az iratanyag felszámolási eljárás lezárását követő elhelyezésére vonatkozó információkat, annak tudomásra jutásától számított 15 napon belül közöljék. Ezen információk központi hatósági nyilvántartásba vételével a későbbiekben esetleg szükségessé váló nyugdíjbiztosítási ellenőrzések lefolytatása is biztosítottá válik.

    Az a kötelezett, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10.000 forinttól 100.000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200.000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.

     

     

    A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek 100.000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200.000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha

    • a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmányok hiányában, vagy azoknak az előírásoktól eltérő vezetésével,
    • hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,
    • nyilatkozattétel elmulasztásával vagy

    más módon az ellenőrzést akadályozzák.

     

     

    Aki a mulasztási bírságot a jogerős határozatban megállapított határidőn belül nem fizeti meg - késedelmi pótlék helyett - annak kétszeresét köteles megfizetni.

     

    Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség - így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása - akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

    Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség – így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása – abban az esetben is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha a visszamenőleges adatszolgáltatást a megbízása alapján – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával – meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

     

    A hatályos jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

    A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésének határideje – néhány kivételtől eltekintve – 2010. április 30-án lejárt. Ezen időpont után teljesített adatszolgáltatás visszamenőlegesnek minősül.

    2010. január 1-jét megelőző időszakra tekintettel a visszamenőleges (elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített), a módosított adatszolgáltatásokat, továbbá a nyugdíjazáshoz a nyugdíjazás évérevonatkozó, valamint a Tny. 22/A §-a szerinti 0,5 %-os nyugdíjemelés igényléséhez szükséges adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell teljesíteni.

    Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség – így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása – abban az esetben is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha a visszamenőleges adatszolgáltatást a megbízása alapján – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával – meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti.

    A nyilvántartó lapot, továbbá a jegyzéket, valamint a mágneses adathordozón teljesített visszamenőleges adatszolgáltatás esetén a konszignációs listát és a kiállított igazoló lapot a nyilvántartásra kötelezettnek (a meghatalmazottnak, illetve a képviselőnek)  (cégszerű) aláírásával kell ellátnia.

    Ha a foglalkoztató az adatszolgáltatással érintett időszakban, vagy azt követően jogutódlással megszűnik, a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítési kötelezettsége a jogutódot terheli.       

    A foglalkoztató nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási  kötelezettségét a felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetve a végelszámoló teljesíti. A felszámoló és a végelszámoló a rendelkezésre álló adatok alapján a biztosítottak 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatait köteles a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak átadni. A felszámoló és a végelszámoló – a rendelkezésre álló adatok alapján az elmaradt adatszolgáltatásokat is köteles teljesíteni.

    A név- és lakcímváltozást az új lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat ügyfélszolgálatán működtetett okmányirodába köteles bejelenteni. Nyugellátás folyósítása esetén az ellátásban részesülő személy jogszabályban foglalt kötelezettsége a név- és lakcímváltozás Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz történő jelentése.

    A Belügyminisztérium egységes személyi adat- és lakcímnyilvántartást működtet, amelynek adatait az arra jogosult hatóságok felhasználhatják, így nevének és lakcímének változásáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek is értesülnek.

    Ha a név- és lakcímváltozásban érintett részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ellátást folyósít – annak érdekében, hogy az utalás és az esetleges postai küldemények időben a címzetthez érkezzenek – az adatok változását haladéktalanul, írásban (a jogosult saját kezű aláírásával ellátott beadványban), törzsszámra hivatkozással be kell jelenteni a folyósító szervnek. A lakcímváltozás elektronikus ügyintézés keretében az Ügyfélkapun keresztül is bejelenthető.

    A Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkező személyek részére lehetőséget biztosítunk a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő visszamenőleges teljesítésére.

    Az Ügyfélkapun keresztül elérhető szolgáltatások igénybevételéhez a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat ügyfélszolgálatán működtetett okmányirodában egy alkalommal személyesen meg kell jelenni az azonosítási eljárás és regisztráció lebonyolítása érdekében. Az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező adatszolgáltatónak a természetes személyazonosító adatait az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által erre a célra rendszeresített nyomtatványon (Bejelentő lap) – kell bejelentenie. A teljesítéssel meghatalmazott személy az adatszolgáltatásra rendszeresített számítástechnikai programot (NYENYI programot) az ONYF internetes honlapjáról, a program működéséhez szükséges azonosító állományt az ONYF elektronikus ügyintézési rendszeréből töltheti le. A 2009. évről történő adatszolgáltatásnál nem szükséges az azonosító állomány letöltése. A NYENYI program által előállított export állomány feltöltése a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül történik. (Az Ügyfélkapu regisztráció folyamatának részletes leírásáról a www.magyarország.hu internetes oldalon tájékozódhat.)

    A nyilvántartásra kötelezettnek (a foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak stb.) – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez – az Ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező meghatalmazott, illetve képviselő természetes személyazonosító adatait az ONYF által erre a célra rendszeresített nyomtatványon [Bejelentő lap a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez, valamint az adatszolgáltatás Art. rendelkezéseinek alkalmazásával papír alapon, illetve elektronikus úton (floppyn) történő teljesítéséhez] kell bejelentenie az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak.

    Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

    A kitöltött Bejelentő lapot és a meghatalmazás eredeti példányát az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére legalább a visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését 15 nappal megelőzően meg kell küldeni! A kitöltött nyomtatvány és a meghatalmazás eredeti példányának hiányában, illetve késedelmes megküldése esetén a visszamenőleges adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében nem fogadható.

    A meghatalmazotti formanyomtatvány az ügyintézés megkönnyítése érdekében az ONYF internetes honlapjáról letölthető, használata azonban nem kötelező. Az igazgatási szervek az ügyintézés során a honlapon található nyomtatványmintával azonos tartalmú meghatalmazást is elfogadnak.

    A nyilvántartásra kötelezettnek a meghatalmazás – az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával történő – visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet soron kívül kell tájékoztatnia.

    Felhívjuk a felszámolók és a végelszámolók szíves figyelmét arra, hogy a korábban kitöltött és beküldött nyomtatványon a meghatalmazás érvényességének lezárásáról a felszámolás kezdő időpontjától feltétlenül, a végelszámolás kezdő időpontjától pedig – amennyiben szükséges – gondoskodni szíveskedjenek.

    A teljesítéssel meghatalmazott személy a visszamenőleges adatszolgáltatásra rendszeresített számítástechnikai programot (NYENYI programot) az ONYF hivatalos honlapjáról, a program működéséhez szükséges azonosító-állományt az ONYF elektronikus ügyintézési rendszeréből töltheti le. A 2009. évi adatszolgáltatás elkészítéséhez azonosító-állományt nem kell letölteni.  A NYENYI program által előállított exportállomány feltöltése (az adatszolgáltatás "megküldése") pedig a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül történik.

    Az adatszolgáltatás beérkezéséről, annak az ONYF nyilvántartási rendszerébe történő befogadásáról, valamint – hibás adattartalom esetén vagy érvényes meghatalmazás hiányában – az adatszolgáltatás befogadásának visszautasításáról a nyilvántartásra kötelezett és az adatszolgáltatást teljesítő személy is elektronikus úton – a bejelentéshez rendszeresített nyomtatványon közölt elektronikus levelezési címre – értesítést kap.

    Amennyiben a nyilvántartásra kötelezett e-mail címmel nem rendelkezik, vagy a Bejelentő lapon a nyilvántartásra kötelezett e-mail címe nem, vagy olvashatatlanul kerül feltüntetésre, a nyilvántartásra kötelezett részére az értesítést megküldeni nem áll módunkban!

    A Tbj. 47.§ (1) bekezdése értelmében a nyilvántartásra kötelezett a biztosítottakról vezetett nyilvántartását köteles archiválni. A NYENYI program adatbázis-példányának helyreállítása akkor válik szükségessé, ha a nyilvántartásra kötelezettnél az adatszolgáltatáshoz használt eredeti adatbázis-példány nem lelhető fel, és az eredeti adatszolgáltatás módosítása (törlése) szükségessé válik.

    Az adatbázis-példány helyreállítását a nyilvántartásra kötelezett írásban (személyesen vagy postai úton) köteles kérelmezni a székhelye (telephelye) szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. A kérelemben a nyilvántartásra kötelezett adatain (név, adószám), valamint az adatszolgáltatási időszakon (amelyhez az adatbázis-példányt tartozik) túl fel kell tüntetni a helyreállítandó adatbázis-példány telephely-kódját, valamint az adatbázis-helyreállítás indokát is. A telephely-kód a konszignációs listán található 6 jegyű azonosítószám. Amennyiben a konszignációs lista másodpéldánya nem áll rendelkezésre, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre betekintést biztosít a nyilvántartásra kötelezett számára a nála tárolt konszignációs listákba.

    A kérelem a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján – eseti meghatalmazott vagy az Art. rendelkezései alkalmazásával – meghatalmazott, illetve képviselő útján is benyújtható. Az Art. szerinti meghatalmazott esetén a kérelem benyújtásának feltétele, hogy az adatbázis-példány helyreállítása időpontjában az illetékes igazgatási szervnél a meghatalmazottra vonatkozóan érvényes „3. számú Bejelentő lap” legyen.

    Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy amennyiben az igazgatási szerv ellenőrzése alapján a helyreállítás nem indokolt vagy a kérelemben feltüntetett telephely-kód nem létezik, illetve meghatalmazott esetén érvényes meghatalmazás nem került megküldésre (rögzítésre), a kérelem (írásban) elutasításra kerül.

    Az ügyintézés megkönnyítése érdekében a honlapról letölthető az adatbázis-helyreállítási kérelem formanyomtatvány. A nyomtatvány használata nem kötelező, az ügyintézés során a nyomtatványmintával azonos tartalmú kérelem is elfogadásra kerül.

    Elektronikus ügyintézés keretében 2009. évre teljesített adatszolgáltatás esetén az ügyfeleknek az e-NYENYI rendszerben lehetőségük van a sikeresen feltöltött adatszolgáltatások „eredőjeként” előállt adatokat tartalmazó állomány, valamint a hozzá tartozó összesített névjegyzék (konszignációs lista) letöltésére.

    A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által rendszeresített számítógépes programmal köteles előállítani. Az adatszolgáltatási kötelezettséget ezen számítógépes program felhasználásával vagy – az ONYF által rendszeresített és a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott – nyomtatvány felhasználásával kell teljesíteni.

     

     

    A hatályos jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé már nem kell NYENYI adatszolgáltatást teljesíteni.

     

    A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésének határideje - néhány kivételtől eltekintve - 2010. április 30-án lejárt. Ezen időpont után teljesített adatszolgáltatás visszamenőlegesnek minősül.

     

    2010. január 1-jét megelőző időszakra tekintettel a visszamenőleges módosított adatszolgáltatásokat, továbbá a nyugdíjazáshoz a nyugdíjazás évére vonatkozó, valamint a Tny. 22/A §-a szerinti 0,5 %-os nyugdíjemelés igényléséhez szükséges adatszolgáltatásokat továbbra is közvetlenül az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell teljesíteni. (elmaradt, illetve a jogszabályban előírt határidőre nem teljesített).

     

    A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által rendszeresített számítógépes programmal köteles előállítani. Az adatszolgáltatási kötelezettséget ezen számítógépes program felhasználásával vagy - az ONYF által rendszeresített és a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott - nyomtatvány felhasználásával kell teljesíteni. Az ügyfelek elektronikus ügyintézésének biztosítása keretében az adatszolgáltatás az Ügyfélkapu használatával, elektronikus úton is teljesíthető. Az elektronikus ügyintézés keretében visszamenőleg teljesíthető nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásról részletes információ a "Hogyan lehet visszamenőleg teljesíteni elektronikus ügyintézés keretében, Ügyfélkapun keresztül az előírt adatszolgáltatást?" cím alatt található.

     

    Az adatszolgáltatás személyes eljárás során, illetve postai úton történő teljesítése kizárólag az ONYF által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott nyomtatvány, illetve számítógépes program felhasználásával történhet.

     

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatásra kötelezettnek a nyilvántartó lap adattartalmát a térítésmentesen rendelkezésre bocsátott számítógépes programmal kell előállítania, és az adatszolgáltatási kötelezettségét számítógépes adathordozón kell teljesítenie.

     

    Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2009. évre vonatkozó visszamenőleges adatszolgáltatás számítógépes adathordozón (floppyn) történő teljesítésére nincs lehetőség.

     

    Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (3) bekezdésében meghatározott biztosított, a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerinti vendéglátó üzlet felszolgálója, továbbá az öt főnél kevesebb biztosítottról adatot szolgáltató foglalkoztató a visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettséget az előírt nyomtatványon (NYENYI lapon), vagy az adatoknak az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál történő személyes bejelentésével teljesítheti.

     

    A személyesen közölt hiteles adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél számítógépes adathordozón rögzítésre kerülnek. Ennek biztosítására a rögzítést az igazgatási szerv ügyfélszolgálatán található számítógépen az ügyfél saját maga, segítség igénybevétele nélkül, vagy segítséggel végezheti el.

     

    A nyilvántartó lapot az adatszolgáltatásra kötelezettnek a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kellett zárnia.

    Az adatszolgáltatásra kötelezettnek 

    • mágneses adathordozón elkészített, 2009. évet megelőző időszakra vonatkozó adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatást tartalmazó adathordozót, a programból két példányban kinyomtatott konszignációs listát és az Igazolólapot (amely az Adatlap benyújtását követő regisztrációt igazolja);
    • nyomtatványon történő adatközlés esetén a lezárt nyilvántartó lapot, a nyilvántartó lapokról két példányban, a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben kiállított jegyzéket (a jegyzéknek az előírt rendezettségben a sorszám, a biztosított neve, az anyja neve, a születési dátum és a TAJ-szám adatokat kell tartalmaznia), továbbá az Igazolólapot

    meg kell küldenie a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére.

     

    A visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítésének menete a következő:

    • Az "Adatlap" igénylése az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől személyesen vagy postai úton, illetve az "Adatlap" letöltése az ONYF honlapjáról.
    • A kitöltött, valamint (cégszerű) aláírással ellátott "Adatlap" benyújtása az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére (a szükséges programot tartalmazó floppy lemez vagy papír alapú nyilvántartó lap igénylése céljából).
    • Az adott évre vonatkozó regisztrációs lemez átvételét követően az ONYF honlapjáról a Windows alapú NYENYI program letöltése.
    • Az elektronikus adathordozóról telepített (ONYF honlapjáról letöltött) programban a jogszabály által előírt adattartalom előállítása, floppy lemezre történő rögzítése, illetve nyomtatványon történő adatszolgáltatás esetén a nyilvántartó lap kitöltése.
    • Elektronikus adathordozó esetén a programból 2 példányban jegyzék (konszignáció) előállítása, illetve papír alapú nyilvántartó lap esetén 2 példányos kísérőjegyzék kiállítása.
    • Az előállított adathordozó, a jegyzék és Igazolólap kíséretében történő leadása, vagy beküldése az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére.

     

    Az ún. „NYENYI Keretrendszer" számítógépes program alkalmazásával lehetőséget biztosítunk az 1988-tól 2005-ig terjedő időszakra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítéséhez. A „Keretrendszer" magában foglalja a 88-92, a TBJAR96, valamint a NYENYI97-NYENYI05 DOS-os foglalkoztatói programokat. A program az ONYF honlapjáról letölthető, amely tartalmazza a felhasználói kézikönyvét is.

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 97. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni. A fővárosi/megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai a 2009. évet követő időszakra vonatkozó, a nyugdíjmegállapítást közvetlenül megelőző időszakra vonatkozó adatokat NAV adatok hiánya esetén közvetlenül a nyilvántartásra kötelezettől szerzik be.

     

    A 2010., a 2011. és a 2012. évi adatok közléséhez az ONYF az informatikai támogatást biztosítja, és honlapján elérhetővé teszi (Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelemközlő Program), vagyis a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátáshoz kért adatok a már megszokott módon, elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással történő megküldésére is lehetőség van.

     

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás papíralapon történő teljesítésére a Biztosítási Idő és Kereseti/Jövedelem Igazolást itt töltheti le. A kitöltött és hitelesített nyomtatványokat a fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága részére az ügyszámra hivatkozással kell visszaküldeni.

     

    További kérdésre az adatszolgáltatást kérő nyugdíjelbíráló szerv munkatársai a megkeresésen szereplő elérhetőségen tájékoztatást nyújtanak (elérhetőségek, ügyfélfogadási idő).

     

     

    Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság



    2012-02-07 07:47

    Kérjük, hogy a nyomtatvány kitöltése előtt annak kitöltési útmutatóját figyelmesen olvassa el. A pontosan kitöltött Bejelentő lap az adatszolgáltatás teljesítését, annak befogadását segíti elő.

    A 2007. január 1-jétől hatályos jogszabályi előírások alapján, a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettséget a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti.

    A személyes eljárás keretében, illetve postai úton teljesített nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás menete megegyezik az általános eljárással (lásd, a "Hogyan kell teljesíteni az előírt adatszolgáltatást és mi az adatszolgáltatás teljesítésének a menete?" című tájékoztatót), azzal a különbséggel, hogy a nyilvántartásra kötelezett helyett meghatalmazottja, képviselője jogosult hitelesíteni az előírt bizonylatokat.

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás meghatalmazott útján, elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítése esetén a meghatalmazásra vonatkozó adatokat előzetesen be kell jelenteni. Az erre a célra rendszeresített „Bejelentő lap" mellékleteként a meghatalmazás eredeti példányát az adatszolgáltatás teljesítését megelőzően 15 nappal meg kell küldeni a területileg illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak.

    A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás hagyományos, tehát nyomtatványon vagy elektronikus adathordozón történő teljesítése esetén a meghatalmazott

    • az állandó jellegű meghatalmazás fent leírt előzetes bejelentését követően (ennek előnye, hogy ezt követően nem kell minden alkalommal bemutatni az eljárás jogosságát igazoló bizonylatot),
    • vagy az érvényes eseti meghatalmazás bemutatását követően

    jogosult eljárni.

    A 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatás kizárólag papír alapú nyilvántartó lapon, illetőleg elektronikus ügyintézés keretében teljesíthető. Számítógépes adathordozón (floppy lemezen) történő adatszolgáltatásra a 2009. évre vonatkozó adatszolgáltatásnál nincs lehetőség.

    Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben Ön a NYENYI lappal kapcsolatos korábbi adatszolgáltatás kapcsán már kitöltötte és az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez eljuttatta a Bejelentő lapot, akkor újabb Bejelentő lapot leadnia nem szükséges. (Feltétel, hogy a korábban leadott Bejelentő lap érvényessége kiterjedjen a jelen adatszolgáltatás teljesítésére is.)

    A korábban leadott Bejelentő lapok alapján a jogosultságok 2009. évre történő kiterjesztése folyamatban van, ennek megtörténtéig kérjük, hogy a 2009. évről történő adatszolgáltatás teljesítéséhez legyenek szívesek kitölteni és az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz beküldeni a „Nyomtatványok -> További nyomtatványok  -> Adatszolgáltatás részen 2009.04.25-től letölthető  6-féle új bejelentő lap közül az adatszolgáltatóra vonatkozó nyomtatványt.

    A jogosultságok 2009. évre történő kiterjesztése 2009. június végére várható, ennek megtörténtéről   a honlapon adunk a későbbiekben  tájékoztatást.

    Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség - így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása - akkor is a nyilvántartásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást megbízása alapján - az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti. 



    2009-05-07 15:05

    A nemzeti nyugdíjügyektől eltérően a nemzetközi nyugdíjügyek elbírálása során nem csak a magyar, hanem az Európai Unió szociális biztonságra vonatkozó és/vagy a kétoldalú egyezmények, megállapodások rendelkezését is alkalmazni kell.

    Míg korábban a nemzetközi nyugdíjügyek jelentős részét a kétoldalú szociálpolitikai, illetve a szociális biztonsági egyezmények alapján elbírált ügyek képezték, addig az EU-hoz való 2004. május 1-jén történt csatlakozás óta az EU szociális biztonságra vonatkozó rendelkezései alapján lefolytatott eljárások teszik ki az ügyek nagyobb hányadát.

    Magyarországnak a korábbi tagállamokkal és hazánkkal egyidejűleg szintén taggá váló országokkal kötött kétoldalú szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezményeit (magyar-német, magyar-osztrák, magyar-lengyel, magyar-csehszlovák, magyar-holland speciális kétoldalú és Szlovénia vonatkozásában a magyar-jugoszláv egyezmény) a csatlakozástól a Közösség koordinációs rendeletei váltották fel.

    Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az EGT három országa (Izland, Liechtenstein és Norvégia) és 2006. április 1-jétől Svájc esetében is, mivel a magyar-svájci egyezmény rendeleteit 2006-tól szintén a Közösség szociális biztonságra vonatkozó rendeletei váltották fel.

    2007. január 1-jétől Románia és Bulgária is az EU tagjává vált, így ezen országok esetében is a koordinációs rendeleteket kell alkalmazni.

    Az EU tagállamok, valamint az Európai Gazdasági Térség három országának és Svájc nyugdíjbiztosítási rendszeréről, érvényes nyugdíjszabályairól rövid ismertetőket talál az "Európai Unió" menüpont alatt.

    A hatályos kétoldalú szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezményekről szóló tájékoztatókat a "Kétoldalú egyezmények" menüpont alatt tekintheti meg.

    Nemzetközi ügynek minősülnek a külföldön (nem EU/EGT tagállamban, Svájcban vagy Magyarországgal szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezményt kötött országban) élő személyek által előterjesztett kérelmek, igények is, azonban esetükben a kérelem, igény elbírálásánál nem kerül sor nemzetközi jogintézmény alkalmazására. Az eljárást az erre rendszeresített igénybejelentő lapon lehet megindítani, melyet, a személyi adatok és az aláírás magyar külképviseleti szerv vagy közjegyző általi hitelesítése után közvetlenül az illetékes magyar intézménynek, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Nemzetközi Megállapítási Nyugdíjügyek Főosztályának (1081 Budapest Fiumei út 19/a.) kell postai úton megküldeni.

     


     

     

    Az utóbbi időben megnövekedett azon EU/EGT tagállamban (ideértve Svájcot is), vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országban élő ügyfeleink száma, akik azért szeretnék megindítani a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárást, mert a lakóhelyük szerint illetékes külföldi társadalombiztosítási szerv igazolást kér a magyar szolgálati idejükről.

    Felhívjuk érintett ügyfeleink szíves figyelmét arra, hogy ehhez nem szükséges a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás megindítása, mivel a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet előírásai, valamint a vonatkozó kétoldalú szociális biztonsági egyezmények rendelkezései szerint az egyes EU/EGT tagállamok/egyezményben részes országok a más EU/EGT tagállamban/egyezményben részes országban szerzett szolgálati időt kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon közölt adatok alapján vehetik figyelembe az eljárásaik során.

    A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárást lezáró, a magyar szolgálati időt tartalmazó határozat nem tartozik ezen nyomtatványok körébe.

    A fentiek miatt elegendő a magyar szolgálati időt tartalmazó dokumentumokat (pl. munkakönyv, TB igazolvány, katonakönyv, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkás bizonyítvány, leckekönyv, diploma, munkáltatói igazolások), illetve ezek hiányában a Magyarországon biztosításban töltött időszak felsorolását tartalmazó nyilatkozatot benyújtani az illetékes külföldi társadalombiztosítási társszerv felé, aki a dokumentumok alapján hivatalból felkéri az illetékes magyar intézményt, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Nemzetközi Megállapítási Nyugdíjügyek Főosztályát (1081 Budapest Fiumei út 19/a.) arra, hogy küldje meg azt az uniós rendeletek által előírt, illetve egyezménytárgyalások során elfogadott nyomtatványt, amely tartalmazza a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető összes magyar szolgálati időt.

    A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljáráson kívül lehetőség van a szolgálati időről igazolást vagy hatósági bizonyítvány kérni. Az ehhez szükséges nyomtatványok a Nyomtatványok -> További nyomtatványok -> Adatszolgáltatás, illetőleg a Nyomtatványok -> Nyomtatványtár menüpontokban érhetők el.

    A kitöltött nyomtatványt közvetlenül Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága Nyilvántartási Főosztálya (1081 Budapest Fiumei út 19/a.) részére kell megküldeni.

                                                                                                                                                                                                  Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

     


    2013-03-18 12:30

    A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdése előírja, hogy nemzetközi nyugdíjügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eltekinthet egyes nem magyar nyelven kiállított okiratok hiteles fordításától, ha az eljárásba bevont dolgozója az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

     

    Nemzetközi nyugdíjügyekben - megállapító és folyósító szervként is - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (továbbiakban NYUFIG) jár el. (Az igények előterjesztésére természetesen lehetőség van Magyarországon a lakóhely szerint illetékes Budapest Főváros/Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságánál is.)

     

    Nem szükséges hiteles fordításban benyújtani a szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények, illetve az Európai Unió szociális biztonsági rendeleteinek hatálya alá tartozó személyek esetében az egyezményes országokban, illetve az EU/EGT tagállamaiban és Svájcban, az adott ország hivatalos nyelvén kiállított okmányokat. Az eredeti nyelven benyújtott eredeti okmányok, vagy azok hivatalosan igazolt másolatainak fordításáról a nyugdíjelbíráló szerv hivatalból gondoskodik.

     

    Amennyiben az ügyfél nem az előzőekben megjelölt országokban szerzett szolgálati időt, az ügyekben eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek az alábbi nyelven kiállított okiratok hiteles fordításától tekinthetnek el:

     

    Okirat típusa

    Igazgatási szerv megnevezése/idegen nyelv

    • Személyazonosításra és családi állapot igazolására vonatkozó okmányok (anyakönyvi kivonatok, névviselési, névváltoztatási okmányok)

    NYUFIG: angol, német, francia, olasz, orosz, bolgár, román, szerb, szlovák, cseh és spanyol

    • Lakcímet igazoló okmányok
    • Tanulmányok folytatását igazoló okmányok (leckekönyvek, diplomák, oktatási intézmények igazolásai)
    •  Kisebb terjedelmű szolgálati időt igazoló okmányok
    •  Bírósági, illetve közjegyzői okiratok, gyámügyi okmányok, hagyatéki végzések

     

     

     

     

    2010. május 1-jén a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendeletet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet (a továbbiakban: korábbi rendeletek) a szociális biztonsági koordinációról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendelet váltotta fel (továbbiakban: új rendeletek).

     

    Az új rendeletek hatályba lépésével a szociális biztonsági rendszerek koordinációját évtizedek óta meghatározó, a migráns munkavállalók szociális biztonsági jogainak megszerzését és megtartását biztosító alapelvek mentén a 21. század követelményeihez igazodó, tagállamok közötti fokozott együttműködést előíró szabályrendszer gyakorlati alkalmazása kezdődött meg. A koordináció nyugdíjbiztosítási szakterületre vonatkozó alapvető szabályai azonban nem változtak. Így az új rendeletek végrehajtása továbbra is az alábbi alapelvek maradéktalan alkalmazásával valósul meg:

     

    • A nyugdíjbiztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett szolgálati időket a nyugdíj-megállapítás során figyelembe kell venni.
    • A tagállami illetékes intézmények az igénylő/jogszerző által megszerzett összes szolgálati idő alapján és a nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint számított nyugdíjösszegnek (elméleti nyugdíjnak) az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányában meghatározott részét kötelesek megállapítani és folyósítani (pro rata nyugdíj).
    • Az Európai Unió tagállamaiban élő nyugdíjasok részére megállapított nyugdíjat, az erre vonatkozó kérelem esetén az ellátás fizetésére kötelezett tagállamtól eltérő lakóhely szerinti tagállamba kell folyósítani (közvetlen utalás).
    • Az ellátásokra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából releváns, az EU/EGT országok területén felmerült biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén, vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.

     

    Az új rendeletek személyi és tárgyi hatálya ugyancsak nem változott. Az új koordinációs szabályok továbbra is az alábbi személyi körre terjednek ki:

     

    • az EU tagállamok állampolgáraira, akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak;
    • az EU tagállamok területén élő menekültekre és hontalanokra; akik egy vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartoztak;
    • valamint az előzőekben említett személyek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira.

     

    Az új rendeletek alkalmazásában a következő magyar ellátások kerülhetnek megállapításra:

     

    • öregségi nyugdíj 
    • korhatár előtti ellátások,
    • nők kedvezményes öregségi nyugdíja,
    • hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj);
    • baleseti hozzátartozói ellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj);
    • baleseti járadék.

     

    Az új koordinációs rendeletek a hatályuk alá tartozó személyek számára lehetővé teszik a már megállapított és folyósított nyugellátásoknak az új rendeletekben foglalt rendelkezések alkalmazásával történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálatra a következő esetekben kerülhet sor:

     

    • az önálló magyar jogosultság alapján megállapított nyugellátással rendelkezők esetében, akik EU/EGT országban is szereztek szolgálati időt, de az ellátásuk megállapításánál ezen szolgálati idő nem került figyelembevételre;
    • Magyarország által az EU csatlakozást megelőzően EU/EGT országgal kötött szociális biztonsági vagy szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított nyugellátással rendelkezők esetében;
    • a korábbi koordinációs rendeletek alapján megállapított nyugellátással rendelkezők esetében.

     

    A felülvizsgálatot az érintettek erre irányuló kérelme alapján végzi el a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A kérelmet formai kötöttség nélkül bármely nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél előterjeszthetik a jogosultak. Amennyiben azonban a felülvizsgálatot kérő a korábbi nyugdíj-megállapításnál figyelembe nem vett szolgálati idő beszámításával kéri a nyugellátás felülvizsgálatát, ezt az erre rendszeresített igénybejelentő lap kitöltésével és benyújtásával kell megtennie. A felülvizsgálatra vonatkozó kérelem 2012. április 30-ig történő benyújtása esetén a felülvizsgálatot visszamenőleg, 2010. május 1-jei időpontra végezzük el.

    Amennyiben a nyugdíjigény elbírálása 2010. május 1-jén folyamatban volt, a korábbi és az új rendeletek szerint történő nyugdíj-megállapítás erre irányuló külön kérelem nélkül, hivatalból történik.

     

    Tájékoztatjuk a felülvizsgálat jogával élő kérelmezőket, hogy a felülvizsgálat kizárólag a pro rata nyugdíjrészre vonatkozik és nem érinti az önálló magyar jogosultság alapján megállapított nyugellátást. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapított nyugellátás összege a korábban megállapított és folyósított nyugellátás összegénél alacsonyabb, az ellátás a korábban megállapított összegben kerül továbbfolyósításra.

     

    Szeretnénk felhívni az érintettek figyelmét arra, hogy a szociális biztonsági koordináció szabályainak hatálya alá tartozók nyugdíjigénylésével, valamint az e szabályok alkalmazásával történő nyugdíj-megállapítás részletes szabályairól tematikus tájékoztatókat készítünk, amelyek segítséget nyújtanak majd a jogosultsággal rendelkezők igényérvényesítéséhez.



    2013-02-26 07:57
     

    Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió (továbbiakban EU) és az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban EGT) teljes jogú tagjává vált. Az eseménynek a szociális biztonságra, azon belül a nyugdíjbiztosításra gyakorolt hatásairól az alábbiakban olvashatnak.

     

    Az Európai Unió szociális jogalkotásának módszere a koordináció (összehangolás), mely nem jelent beavatkozást a nemzeti társadalombiztosítási rendszerekbe. A tagállamok szociális biztonsági rendszerének, és ezen belül nyugdíjrendszerének megszervezése, működtetése tehát az egyes tagállamok feladata.

     

    A tagállami önállóság azt eredményezi, hogy eltérő szabályozási elveken alapuló rendszerek léteznek az EU-n belül. Az EU az ebből adódó hátrányok kiküszöbölésére, valamint a munkaerő szabad mozgásának szabályozására a következő koordinációs rendeleteket alkotta:

    • a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK rendeletet, valamint
    • a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendeletet.

     

    A koordinációs rendeletek alkalmazására hazánkban a csatlakozás időpontjától kerül sor.

     

    A koordináció célja a tagállami rendszerek különbségéből adódó hátrányos helyzetek elkerülése, a megszerzett jogosultságok elismerése és megtartása, illetve a tagállamok közötti együttműködés megvalósítása.

     

    A koordinációs rendeletek a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott ellátásokra vonatkoznak, vagyis a betegségi és anyasági ellátásokra, a rokkantsági ellátásokra, az öregségi nyugdíjra, a hozzátartozói nyugellátásokra, az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátásokra, a halál esetén járó ellátásokra, a munkanélküliségi ellátásokra, valamint a családi ellátásokra.

     

    A koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézményénél kell az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Ez a tagállami intézmény fogja a kérelem alapján kitöltött formanyomtatványokat mindazon tagállam illetékes intézményének megküldeni, az adott tagállamban szerzett szolgálati/biztosítási idő igazolásával együtt, amelyben az igénylő további szolgálati/biztosítási időt szerzett. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik a jogosultsága az adott ellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette az igénylő.

     

    Öregségi nyugdíj igénylése esetén kérni lehet az ellátás megállapításának elhalasztását azon tagállam intézményétől, amelyben egyébként jogosult lenne az igénylő ellátásra. Ebben az esetben, illetőleg, ha más tagállamban csak később lenne jogosult valaki ellátásra újból igénybejelentést kell majd tenni.

     

    Minden tagállam illetékes intézménye egyrészt a belső jogszabályai, másrészt a koordinációs rendeletek szabályai szerint bírálja el a kérelmeket. Ha az igénylő az adott tagállam belső szabályai szerint rendelkezik önálló jogosultsággal, akkor un. kettős megállapítás szerint kell az ellátást kiszámítani:

    • Ki kell számítani a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett szolgálati idő és átlagkereset alapján.
    • Ki kell számítani az arányos nyugdíjrészt az alábbiak szerint:
    • meg kell határozni az elméleti nyugdíj összegét, azaz, hogy mennyi lenne a nyugdíj, ha az igénylő a valamennyi tagállamban szerzett szolgálati idejét, mind az adott tagállamban szerezte volna,
    • és ennek egy olyan arányú részét kell kiszámítani, ahogy az adott tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik, ez lesz az arányos nyugdíj.

     

    A két ellátás közül a kedvezőbb, azaz a magasabb összegű ellátás kerül megállapításra és folyósításra.
     

    Ha valaki nem rendelkezik önálló nemzeti ellátásra való jogosultsággal csak az arányos nyugdíj kiszámításra kerül sor.

     

    Minden tagállamtól járó ellátás külön-külön, az adott tagállamban érvényes szabályok szerint kerül folyósításra a jogosult részére.

     

    Példa 1.

    Az igénylő mind Magyarországon, mind Németországban, mind Ausztriában betöltötte az öregségi korhatárt.

    Magyarországon lakik, így egyetlen magyarországi igénybejelentéssel elindíthatja a nyugdíj megállapítására irányuló eljárást valamennyi tagállam vonatkozásában. 

    Szolgálati/biztosítási ideje:

      

    Magyarországon

    23 év 118 nap, azaz

    8 513 nap

    Németországban:

    48 hónap, azaz

    1 460 nap

    Ausztriában:

    87 hónap, azaz

    2 646 nap

    Összesen:

     

    12 619 nap

     

     

     azaz,   34 év 209 nap

     

    1. Önálló magyar nyugdíj

    Átlagkereset: 180 000 Ft

    Szolgálati idő: 23 év 118 nap

    Nyugdíj összege: 180 000 Ft 59 %-a, azaz 106 200 Ft

     

    2. Arányos nyugdíj

    Átlagkereset: 180 000 Ft

    Összes szolgálati idő: 34 év 209 nap

    Elméleti nyugdíj összege: 180 000 Ft 72 %-a, azaz 129 600 Ft

    Arányos nyugdíj: 129 600 FT 68 %-a (8 513 nap/ 12 619nap), azaz 88 128 FT

     

    Jelen példában az önálló magyar ellátás összege magasabb az arányos nyugdíj összegénél, ezért ez kerül megállapításra és folyósításra.

    Figyelemmel arra, hogy a német szolgálati idő alapján nemzeti nyugdíjra az igénylő nem jogosult Németország egy arányos nyugdíjat fog kiszámítani és folyósítani.

    Mivel Ausztriában is jogosult az igénylő önálló nemzeti nyugdíjra, az osztrák illetékes intézmény is kettős számítást fog végezni és a kedvezőbb ellátás kerül megállapításra és folyósításra.

     

    Példa 2.

    Az igénylő mind Magyarországon, mind Olaszországban, mind Ausztriában betöltötte az öregségi korhatárt.

    Ausztriában lakik, így egyetlen ausztriai igénybejelentéssel elindíthatja a nyugdíj megállapítására irányuló eljárást valamennyi tagállam vonatkozásában.

     

    Szolgálati/biztosítási ideje:

     

    Magyarországon

    13 év 118 nap, azaz

    4 863 nap

    Olaszországban

    180 hét, azaz

    1 264 nap

    Ausztriában:

    55 hónap, azaz

    1 673 nap

    Összesen:

     

    7 800 nap

     

     

    azaz  21 év 135 nap

     

    Tekintettel arra, hogy egyik tagállamban sem rendelkezik az igénylő önálló nemzeti jogosultsággal minden tagállam arányos nyugdíjat fog kiszámítani és folyósítani.

     

    Arányos nyugdíj Magyarországtól

    Átlagkereset: 180 000 Ft

    Összes szolgálati idő: 21 év 135 nap

    Elméleti nyugdíj összege: 180 000 Ft 55 %-a, azaz 99 000 Ft

    Arányos nyugdíj: 99 000 FT 62 %-a (4563 nap/ 7 800), azaz 61 380 FT.



    2013-02-26 07:58
     

    Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban nincs egységes szociális biztonsági rendszer, a nyugdíjbiztosítási rendszerek is országonként eltérőek. Minden tagállam maga határozza meg, hogy mely ellátásokat, milyen feltétekkel, mely személyeknek nyújt és, hogy az ellátások

    Az adott országban szerzett szolgálati idő alapján igényelhető ellátásokkal kapcsolatban további információért az alábbi szervekhez fordulhat:

     

    Ausztria

    Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger

    Kundmanngasse 21-23,

    A - 1030 Wien, Österreich

    Tel.: 00 43 1 711 32 24 16

    Fax: 00 43 1 711 32 37 79

    e-mail: posteingang.allgemein@hvb.sozvers.at

    http://www.sozialversicherung.at/

    http://www.hauptverband.at/

     

    Belgium

    Rijksdienst voor Pensioenen / Office National des Pensions (ONP)

    Tour du Midi 24 B-1060 Brussel/Bruxelles

    Tel.: 00 32 2 529 25 09, 00 32 2 529 23 11

    Fax: 00 32 2 528 21 67, 00 32 2 529 38 45

    E-mail: social.security@minsoc.fed.be

    http://www.socialsecurity.fgov.be/

     

    Bulgária

    National Social Security Institute (NSSI)

    Sofia 1303, Al. Stambolijsky Bul. 62-64, Bulgaria

    Tel.: 00 359 2 926 10 10

    Fax: 00 359 2 926 16 66

    http://www.noi.bg/  

    e-mail: noi@nssi.bg

     

    Ciprus

    Social Insurance Departement, Ministry of Labour and Social Insurance

    7 Byron Ave., 1463 Lefkosia (Nicosia), Cyprus

    Tel.: 00 357 22 401 600, 00 357 22 401 743

    Fax: 00 357 22 670 993, 00 357 22 672 984

    E-mail: min.of.labour@cytanet.com.cy

    E-mail: soc.ins@cytanet.com.cy

    www.cyprus.gov.cy/cyphome/govhome.nsg

     

    Csehország

    Česká Správa Sociálního Zabezpečení

    Křížová 25, 225 08 Praha 5

    Czech Republic

    Telefon Call Centrum: 00 420 257 062 860-8

    Központi fax: 00 420 257 063 360

    E-mail: posta@cssz.cz

    http://www.cssz.cz/

     

    Dánia

    National Social Security Agency

    Landemaerket 11,

    DK-1119 Copenhagen K

    Tel.: +(45) 33 95 50 00

    Fax: +(45) 33 91 56 54

    E-mail: dss@dss.dk

    http://www.dss.dk/

     

    Egyesült Királyság

    The Pension Serice

    Tyneview Park, Whitley Road, Benton, Newcastle Upon Tyne, NE98 1BA

    Tel.: 00 44 191 218 28 28

    Fax: 00 44 191 218 38 36

    http://www.thepensionservice.gov.uk/

     

    Észtország

    Estonian National Social Insurance Board (SKA)

    Lembitu 12 , 15092 Tallinn, Estonia  

    Tel.: 00 372 640 8120, 00 372 640 8118 

    Fax: 00 372 640 8165, 00 372 640 8155

    E-mail: ska@ensib.ee

    www.ensib.ee

     

    Finnország

    Finnish Centre for Pensions

    00065 Eläketurvakeskus

    Kirjurinkatu 3, Helsinki, Itä-Pasila Finland

    Tel.: 00 358 9 1511

    Tel.: 00 358 10 7511

    Fax: 00 358 9 148 1172

    www.etk.fi

    KELA-The Social Insurance Institution

    Nordenskiöldinkatu 12., 00250 Helsinki Finland

    Tel.: 00 358 20 434 19 81

    Fax: 00 358 20 434 50 58

    www.kela.fi

     

    Franciaország

    Centre des Liaison Européennes et Internationales de Sécurité Sociale

    (volt Centre de la Sécurité Sociale des Travailleurs Migrants - CSSTM)

    11, rue de la Tour des Dames

    75436 Paris Cedex 09

    Tel: + 33 (0)1 - 45 26 33 41

    Fax: + 33 (0)1 - 49 95 06 50

    http://www.cleiss.fr/

     

    Görögország

    SOCIAL INSURANCE INSTITUTE (I.K.A.)

    Ag.Constantinou st. 8, 102 40 Athens, Greece

    Tel: 00 30 210 67 42 816

    Fax: 00 30 210 67 41 377

    Public Information Bureau:

    Athens 00 30 210 52 34 211 / 52 30 709

    Thessaloniki 00 30 31 232 005 / 232 186

    E-mail: info@ika.gr

    http://www.ika.gr/

     

    Hollandia

    Sociale Versekeringsbank / Social Insurance Bank

    P.o. Box 357, 1180 AJ Amstelveen,

    The Netherlands

    Van Heuven Goeadhartlaan 1, 1181 KJ Amstelveen,

    The Netherlands

    Tel.: 00 31 20 656 5681, 00 31 20 656 5439

    Fax: 00 31 20 656 5096, 00 31 20 656 5100

    www.svb.nl

     

    Izland

    The State Social Security Institute (SSI)

    Laugavegur 114, 150 Reykjavík

    Tel: 00 354  560 4400

    Fax: 00 354  562 4451

    E-mail: tr@tr.is

    http://www.tr.is/

     

    Írország

    Department of Social & Family Affairs

    Áras Mhic Dhiarmada, Store Street,

    Dublin 1, Ireland

    Tel.: 00 353 1 704 3000

    http://www.welfare.ie/

     

    Lengyelország

    Social Insurance Institution - ZUS

    Czerniakowska 16, 00701 Warszawa, Poland

    Tel.: 00 48 22 623 3619, 00 48 22 623 3000

    Fax: 00 48 22 623 4281, 00 48 22 840 2610

    http://www.zus.pl/

     

    Lettország

    State Social Insurance Agency

    Lāčplēša 70a, Riga LV-1011, Latvia

    Tel.: 00 371 7 286 616, 00 371 70 11 800

    Fax:  00 371 7 286 717, 00 371 70 11 813

    E-mail: vsaa@vsaa.lv

    http://www.vsaa.lv/

     

    Liechtenstein

    AHV-IV-FAK-ANSTALTEN

    Liechtensteinische Alters- und Hinterlassenenversicherung (AHV)

    Liechtensteinische Invalidenversicherung (IV)

    Liechtensteinische Familienausgleichskasse (FAK) AHV/IV/FAK-Anstalten

    Gerberweg 2

    FL-9490 Vaduz

    Postfach 84, FL-9490 Vaduz

    Tel: 00 423 238 16 16

    Fax: 00 423 238 16 00

    E-mail: ahv@ahv.li

    http://www.ahv.li/,

     

    Litvánia

    State Social Insurance Fund Board of Lithuania -SODRA

    Konstitucijos pr. 12, LT-09308 Vilnius, LithuaniaTel.: 00 370 5 272 48 64

    Fax: 00 370 5 272 36 41

    E-mail: sodrainfo@sodra.lt

    http://www.sodra.lt/

     

    Luxemburg

    Grand-Duché de Luxembourg, Ministére de la Sécurité Sociale, Inspection Générale de la Sécurité Sociale

    26, rue Zithe, L-2763 Luxembourg

    Boîte postale 1308, L-1013 Luxembourg

    Tel.: 00 352 478 1

    Fax: 00 352 478 6225

    E-mail: igss@igss.etat.lu

    www.etat.lu/MMS

    Etablissement d'Assurance Contre la Vieillesse et l'Invalidité

    125, route d'Esch

    1471 Luxembourg

    www.avi.lu

     

    Málta

    Social Security Department

    38, Ordnance Str., Valletta CMR 02, Malta

    Tel: 00 356 2590 3227, 00 356 2590 3000

    Fax: 00 356 2590 3231, 00 356 2590 3001

    e-mail: social.security@gov.mt

    www.welfare.gov.mt

    www.bgbau.de

     

    Németország

    Deutsche Rentenversicherung Bund

    Ruhr Str. 2, Berlin 10704

    Tel.: 00 49 30 865 22 354

    Fax: 00 49 30 865 27 240

    www.deutsche-rentenversicherung-bund.de

    Deutsche Gesetzliche Unfallversicherung (DGUV)

    Alte Heerstraße 111,

    53757 Sankt Augustin, Deutschland

    Tel.: 00 49 22 41 231 0142

    Fax: 00 49 22 41 231 1333

    www.hvbg.de

    Deutsche Rentenversicherung Mitteldeutschland

    Kranichfelder Strasse 3, 99097 Erfurt,

    Postacím: 99005 Erfurt, Postfach 100521

    Tel.: 00 49 361 4 82 0

    Fax:00 49 361 4 82 22 99

    www.deutsche-rentenversicherungmitteldeutschland.de

    Deutsche Rentenversicherung

    Knappschaft-Bahn-See

    Pieperstrasse 14/28, 44789 Bochum

    Tel.: 00 49 234 3040

    www.deutsche-rentenversicherung.de

    BG BAU Berufsgenossenschaft der Bauwirtschaft

    Bezirksverwaltung München (Tiefbau)

    Verbindungstelle, 81237 München

    Tel.: 00 49 89 88 970

    www.bgbau.de

     

    Norvégia

    Norwegian Labour and Welfare Organisation (NAV)

    Call centre: +47 800 33 166

    E-mail: post@nav.no

    http://www.nav.no/

     

    Olaszország

    Instituto Nationale per Previdenza Sociale (INPS)

    National Social Insurance Institute

    21, Via Ciro il Grande, 00 144, Roma, Italy

    Tel.: 00 39 06 59 05 34 69

    Fax: 00 39 06 59 05 49 31

    http://www.inps.it/

     

    Portugália

    Depatamento de Relacoes Internacionais Seguranca Social (DRISS)

    Rua da Junqueira 112, 1300-344 Lisboa, Portugal

    Tel.: 00 351 213 65 24 49, 00 351 21 365 23 00

    Fax: 00 351 213 65 24 98

    E-mail: driss@seg-social.pt

    http://www.seg-social.pt/

     

    Románia

    Casa Nationala de Pensii si Alte Crepturi de Asigurâri Sociale (CNPAS)

    No. 8, str. Latina, Bucuresti sector 2

    Cod 70244

    Tel.: 00 40 21 250 2894

    Fax: 00 40 21 250 9111

    www.cnpas.org

    e-mail: cnpas@cnpas.org

    Érdemi tájékoztatás az utolsó biztosítás helye szerinti megyei nyugdíjbiztosítási szervtől kérhető.

     

    Spanyolország

    Instituto Nacional de la Seguridad Social

    Serrano 102, Madrid, 280 36, Spain

    Tel.: 00 34 91 900 16 65

    Fax: 00 34 91 577 96 38

    E-mail: madrid.administracion@tgss.seg-social.es

    http://www.seg-social.es/

     

    Svájc

    Caisse Suisse de compensation

    Switzerland

    Av. Edmond-Vaucher, 18,

    Case Postale 3100

    CH-1211 Geneve 2

    Tel: +41 22 795 91 11

    Fax: +41 22 795 97 05

    http://www.avs-ai-international.ch

     

    Svédország

    The National Social Insurance Board (RFV)

    Adolf Fredriks Kyrkogata 8.

    103 51 Stockholm, Sweden

    Tel.: 00 46 8 795 23 55

    Fax: 00 46 8 760 58 95

    E-mail: rfv.stockholm@rfv.sfa.se

    http://www.rfv.se/

     

    Szlovákia

    Social Insurance Agency

    Ul. 29. Augusta č.8 - 10, 813 63 Bratislava, Slovakia

    Tel.:  00 421 2 592 48 111,

    00 421 2 592 48 112,

    00 421 2 592 48 457

    Fax: 00 421 2 592 48 714

    E-mail: podatelna@socpoist.sk

    www.socpoist.sk

     

    Szlovénia

    The Institute for Pension and Disability Insurance of Slovenia

    Kolodvorska ul. 15, 1518 Ljubljana, Slovenia

    Tel.: 00 368 1 47 45 618

    Fax: 00 386 1 23 21 265

    E-mail: mskl@zpiz.si, informacije@zpiz.si

    http://www.zpiz.si/

     



    2013-02-26 07:59

     

    Az Ausztrália és Magyarország között folytatott tárgyalások eredményeképpen a 2011. évi CXVII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-ausztrál szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 39/2012. (VIII. 14.) KüM közleménye alapján 2012. október 1. napján lép hatályba.

     

    Az Egyezmény 6 részből, ezen belül 31 cikkből áll.

     

    Az I. rész a fogalom-meghatározásokat, a tárgyi és személyi hatályt, az állampolgárok azonos elbírálására valamint az ellátások exportálására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

     

    A II. rész a biztosítási kötelezettségre vonatkozó általános szabályokat, valamint különleges rendelkezéseket tartalmazza.

     

    A III. rész az ausztrál ellátások megállapítására vonatkozó speciális rendelkezéseket (beszámítható időszakok összesítésére és a nyugdíjszámításra vonatkozó szabályok, az egyes ellátásokra vonatkozó különleges rendelkezések) tartalmazza.

     

    A IV. rész a magyar nyugellátások megállapítására vonatkozó speciális rendelkezéseket (beszámítható időszakok összesítésére és a nyugdíjszámításra vonatkozó szabályok, az egyes ellátásokra vonatkozó különleges rendelkezések, az 1 évnél rövidebb beszámítható időszakra vonatkozó rendelkezés) tartalmazza.

     

    Az V. részben a hivatali segítségnyújtásra, az adatvédelemre, a dokumentumok díjmentességére és a hitelesítési szabályokra, a kapcsolattartás nyelvére, a fellebbezések benyújtásra, az ellátások kifizetésére valamint a jogviták rendezésére vonatkozó vegyes rendelkezések találhatóak.

    A VI. rész az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza, ezen belül az igényjogosultság megnyílására, az Egyezmény megerősítésére és hatálybalépésére, valamint időbeli hatályára vonatkozó előírásokat ismerteti.

     

    Tárgyi hatály

     

    Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed

    -        Magyarország tekintetében azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkoznak,

    -        Ausztrália tekintetében azon szociális biztonságról szóló törvényekre, amelyekben a jogszabály az öregségi nyugdíjról rendelkezik, arra vonatkozik, illetőleg azt érinti, valamint az alkalmazandó jogszabályokra és az Egyezmény azokat érintő egyéb részeinek tekintetében a nyugdíjgaranciáról szóló jogszabályokra.

    A tárgyi hatállyal kapcsolatban fontos megjegyezni tehát, hogy az Egyezmény alkalmazása során Magyarország vonatkozásában öregségi, és hozzátartozói, míg Ausztrália vonatkozásában kizárólag öregségi nyugellátás megállapítására van lehetőség.

     

    Személyi hatály

     

    Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed azon személyekre, akikre egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, bármely olyan személyre, aki Ausztráliában állandó lakóhellyel rendelkezik vagy rendelkezett, valamint más személyekre (hozzátartozók) olyan mértékben, amennyiben az alkalmazandó jogszabályok szerint jogokat származtatnak a fentebb meghatározott személyektől.

     

    A biztosítási kötelezettség szabályai

     

    A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

     

    Nyugdíjszolgáltatások nyújtása

     

    Az Egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálására kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Nemzetközi Megállapítási Nyugdíjügyek Főosztálya (1081 Budapest, Fiumei út 19/a., postacím: 1426 Budapest, Pf. 39.) rendelkezik, a megállapított ellátásokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Nemzetközi Folyósítási Főosztálya (1137 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

     

    A kérelem benyújtása

     

    Az ausztrál nyugellátás iránti igényt az arra rendszeresített formanyomtatványokon (AUS 140 2. rész és Mod. (IA)) elsősorban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon (a fenti címeken, személyesen, vagy postai úton) célszerű benyújtani. Az igény természetesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál is benyújtható, de az igény az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz továbbításra kerül.

    Az ausztrál nyugellátás iránti igényeknek az illetékes ausztrál nyugdíjbiztosítási szerv felé történő továbbítása, valamint az Egyezmény alapján Magyarországon figyelembe vehető, beszámítható idők igazolása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladata. Az igény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetőek a nyugdíjbiztosítási szervektől, illetve megtalálhatóak honlapunk (www.onyf.hu) Nemzetközi ügyek/Nemzetközi nyomtatványok/Nyomtatványok a kétoldalú egyezményes nyugdíjigényekhez menüpontja alatt is.

    Amennyiben a Magyarországon élő igénylő az ausztrál nyugellátás iránti igényével egyidejűleg magyar nyugellátás iránti igényét is elő kívánja terjeszteni, akkor a fenti nyomtatványokon kívül az ONYF.3515-504B, illetve magyar hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően az ONYF.3515-275 (özvegyi nyugdíj), az ONYF.3515-275/B. (árvaellátás), illetve az ONYF.3515-276/A. (szülői nyugdíj) jelű nyomtatványt is ki kell töltenie.

     

    Az Ausztráliában élő, magyarországi nyugellátást igénylő személyeknek a saját jogú nyugellátás iránti igényüket az AUS/HU 202, hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig az AUS/HU 203 számú nyomtatvány kitöltésével nyújthatják be az illetékes ausztrál nyugdíjbiztosítási szervnél (Department of Human Services, International Services, GPO Box 273, Hobart, Tasmania, Australia 7001), mely az igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére továbbítja, az Egyezmény alapján Ausztráliában figyelembe vehető, beszámítható idők egyidejű igazolásával.

    A kitöltött és aláírt nyomtatványhoz célszerű csatolni a magyar szolgálati időket igazoló – még fellelhető – dokumentumokat (például magyar munkakönyv, igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról, munkáltatói igazolás, szakmunkás-bizonyítvány, Magyarországon nappali tagozaton végzett, felsőfokú tanulmányokat bizonyító oklevél/leckekönyv, katonakönyv, stb.)

     

    Az igény, fellebbezés vagy egyéb dokumentáció egyik ország illetékes intézményéhez történő benyújtásának napja egyben a másik ország illetékes intézményéhez történő benyújtás napjának is tekintendő. Az az illetékes intézmény, ahova az igényt, fellebbezést vagy egyéb dokumentációt benyújtották, köteles azt haladéktalanul a másik ország illetékes intézményének továbbítani.

    Az egyik ország által nyújtható valamely ellátásra beérkezett igény a másik ország által nyújtható, adott ellátásra benyújtott igénynek is tekintendő, amennyiben a kérelmező igényében jelzi, hogy a másik ország szociális ellátórendszeréhez tartozik vagy tartozott.

     

    Nyugdíjigények elbírálása

     

    Az Egyezmény fogalom-meghatározásokat tartalmazó részében szereplő, úgynevezett „beszámítható időszakok”-on Magyarország tekintetében a szolgálati időt (a magyar jogszabályok szerint meghatározott, járulékfizetéssel fedezett időszakokat és a járulékfizetéssel nem fedezett, de szolgálati időnek tekintendő egyéb időket), Ausztrália tekintetében viszont kizárólag az ausztrál szociális biztonsági törvény által meghatározott helybenlakási (tehát nem a járulékfizetéssel fedezett) időszakokat kell érteni.

     

    Általános szabály szerint mindkét állam nyugdíjbiztosítási szerve a saját államának területén szerzett beszámítható idő figyelembevételével és a saját belső jogszabályai szerint bírálja el a nyugdíjigényeket. Ha az ellátásra való igényjogosultság fennáll, az ellátás kizárólag az adott államban érvényes jogszabályok alapján kerül megállapításra.

    Amennyiben valamelyik ország nyugdíjbiztosítási szervénél az általános szabály szerint a nyugdíjjogosultság szolgálati idő hiánya miatt nem áll fenn, úgy ez a nyugdíjbiztosítási szerv a két ország területén szerzett beszámítható idők figyelembevételével bírálja el a kérelmet. (Az Egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.)

     

    A fentiekből következően, ha az igénylő kizárólag Magyarországon szerzett szolgálati ideje alapján is jogosult ellátásra, a magyar nyugdíjbiztosítási szerv az Ausztráliában szerzett beszámítható idők figyelembe vétele nélkül állapítja meg a nyugellátást.

    Ha az igénylő/jogszerző az összeszámítást követően rendelkezik csak a magyar jogszabályok szerint a jogosultsághoz szükséges szolgálati idővel, úgy az összeszámított beszámítható idők figyelembevételével kell az ún. elméleti nyugdíj összegét kiszámítani. Az így kiszámított összegből a magyar szolgálati idő és az összes beszámítható idő arányának megfelelően kell a magyar felet terhelő nyugdíjrész összegét meghatározni, és ezen összeg kerül folyósításra magyar nyugellátásként.

    A magyar nyugellátás megállapítása során kizárólag a Magyarországon elért keresetek/ jövedelmek vehetők figyelembe.

    Ha a Magyarországon megszerzett összes szolgálati idő nem éri el az 1 évet (365 napot) - feltéve, hogy ezen rövidebb idő alapján nem jogosult valamilyen nyugellátásra - akkor az összeszámítási szabály nem alkalmazható és magyar nyugellátás megállapítására nincs lehetőség.

     

    Az ausztrál öregségi nyugdíj feltétele az Ausztráliában érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltése és legalább 10 év ausztráliai helybenlakási idő megszerzése.

    Helybenlakási időt az szerezhet, aki letelepedési vízummal, vagy ausztrál állampolgárként él huzamosabb ideig Ausztráliában.

    Amennyiben az ausztrál öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz a Magyarországon szerzett beszámítható idők figyelembevételére is szükség van (összeszámítás), úgy az igénylő csak akkor lehet jogosult a nyugellátásra, ha legalább 1 év (12 hónap) ausztrál helybenlakási idővel rendelkezik 16 éves kora és a nyugdíjkorhatár elérése között.

     

    Az egyezmény tárgyi hatálya alá tartozó, ausztrál állami öregségi nyugellátás összegét az igénylő vagyoni/jövedelmi helyzete befolyásolja. Az ausztrál nyugdíjbiztosítási szerv a nyugdíjigény elbírálásának eredményéről külön hoz határozatot.

     

    Nyugellátások folyósítása

     

    A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerve az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére. Az egyezmény alapján történő kifizetéseket azon szabályok alapján kell végezni, amelyek a szerződő felek felségterületein az átutalás időpontjában érvényesek.
     

     

    ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG



    2012-10-01 10:52

    Tájékoztató - az 1959. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között, állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában, Budapesten, az 1957. évi október hó 7. napján kötött Egyezményről.
     

    Az egyezményt mely országok vonatkozásában kell alkalmazni?

     

    Az egyezményt az alábbi utódállamok vonatkozásában kell alkalmazni. (Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Szerbia.)

     

    Kik kérhetik a nyugdíj megállapítását az egyezmény alapján?

     

    Az egyezmény alkalmazásának feltétele magyar vagy a Jugoszlávia területén létrejött utódállamok állampolgársága.

     

    Hol terjeszthető elő a nyugdíjigény?

     

    A nyugdíjigényt annak a szerződő országnak az illetékes nyugdíjbiztosítási hivatalánál kell előterjeszteni, ahol a kérelmező lakóhelye van. A lakóhely szerinti országban benyújtott nyugdíjkérelmet a másik ország szabályai szerint benyújtott kérelemnek is kell tekinteni. (A másik szerződő ország nyugdíjbiztosításához külön nyugdíjigényt nem kell előterjeszteni.)


    Magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmező esetén a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon / kirendeltségen, vagy a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon terjeszthető elő a nyugdíjigény az erre a célra rendszeresített magyar igénybejelentő lapon.

     

    Ettől eltérően a hozzátartozói nyugdíjigényeket a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el. Ez utóbbi esetben a nyugdíjigényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon kell előterjeszteni.

     

    Hogyan történik a nyugdíjjogosultság elbírálása?

     

    Mindkét szerződő ország saját belső szabályai alapján bírálja el a nyugdíjkérelmet a két szerződő állam területén szerzett szolgálati idők összeszámításával. Az igénylő azonban kérheti a másik szerződő fél területén szerzett szolgálati idő beszámításának mellőzését.
    Az egyezményen alapuló nyugdíjigényt magyar részről a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság bírálja el. (Postacíme: 1430 Budapest, Pf. 38.) 

     

    Milyen okmányokat kell csatolni az igénybejelentés során?

     

    A nyugdíj iránti kérelem előterjesztésekor mellékelni kell -

      • az állampolgárságot, a lakóhelyet igazoló okmányokat, valamint
      • a magyar és a volt Jugoszlávia területén szerzett szolgálati időket alátámasztó iratokat,
      • hozzátartozói nyugdíj esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, továbbá
      • özvegyi nyugdíjigényhez a házassági anyakönyvi kivonatot,
      • árvaellátáshoz
        • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint
        • szükség esetén az iskolalátogatási igazolást is csatolni kell.

    Hogyan történik a nyugdíj összegének kiszámítása?

     

    Főszabályként a mindkét országban szerzett szolgálati idők összeszámításával meg kell határozni azt az elméleti nyugdíjösszeget, amely a jogosultat akkor illetné meg, ha az összes szolgálati időt a magyar szabályok szerint szerezte volna. Az így kiszámított nyugdíj azon része kerül nyugdíjrészként megállapításra és folyósításra, amely a Magyarországon szerzett és a mindkét szerződő ország területén szerzett összes szolgálati idő arányának megfelel. Ezt az arányosítást a jugoszláv nyugdíjrész kiszámításánál is el kell végezni.

     

    Az arányos nyugdíjrészt a szolgálati időknek a 365 napban kifejezett időtartama alapján kell meghatározni.

    Ha az igénylő a másik szerződő országban szerzett szolgálati idő beszámításának mellőzését kérte, a magyar szabályok szerint a magyar szolgálati idő figyelembevételével kell a nyugellátás összegét kiszámítani. Ez utóbbi esetben a nyugdíj megosztására nem kerül sor.

    Akkor sem kerül sor a nyugdíj megosztására, ha a másik szerződő ország szabályai szerint szerzett szolgálati idő nem éri el a 365 napot. 

     

    A jugoszláv utódállamokban szerzett jövedelem figyelembe vehető-e a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításánál?

     

    A volt Jugoszlávia területén szerzett kereseteket figyelembe venni nem lehet. (A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításánál csak a magyar szabályok szerint szerzett kereseteket, jövedelmeket lehet elfogadni.)

     

    Hogyan kell igazolni a Jugoszlávia utódállamaiban szerzett szolgálati időt?

     

    A volt Jugoszlávia területén szerzett időt az utódállamok illetékes szerve által kiállított igazolása alapján lehet beszámítani. Korkedvezményes időként az az idő vehető figyelembe, amely a magyar szabályok szerint is korkedvezményre jogosító időnek minősül. Az igazolás beszerzéséről a nyugdíjbiztosítási szervek hivatalból gondoskodnak.

     

     A baleseti ellátásokat melyik szerződő állam társadalombiztosítása nyújtja?

     

    Az a szerződő fél állapítja meg és folyósítja, amelynek társadalombiztosítási szabályai a baleset, foglalkozási megbetegedés időpontjában a sérültre vonatkoztak.

     

    Ha a kérelmező mindkét szerződő ország területén azonos foglalkozási betegségnek kitett munkakörben dolgozott, akkor annak az országnak az illetékes szerve állapítja meg és folyósítja a baleseti ellátást, ahol a biztosított utoljára foglalkozási megbetegedésnek kitett munkakörben dolgozott.

     

    Hogyan történik a nyugellátások folyósítása?

     

    Mindkét szerződő ország nyugdíjbiztosítása a saját belső szabályai szerint folyósítja a nemzeti szabályai szerint megállapított nyugdíjrészt. Ha a jogosult a másik szerződő fél területén él, a nyugdíjak kifizetése bankátutalás útján, a lakóhely szerinti országban történik.

     

    Jogszabályok:


    1959. évi 20. számú törvényerejű rendelet

    11/1959.(X.13.) MüM számú rendelet

     

    2009. február

     

     

     

    ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI
    FŐIGAZGATÓSÁG          



    2009-02-19 09:10
     
    Tájékoztató - a 2005. évi CXXV. törvénnyel kihirdetett, 2006. március 1-jétől hatályos, a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, 2005. február 8-án aláírt Egyezményről.
     

    Az egyezmény V részből, ezen belül 46 cikkből áll.

    Az I. rész a fogalom-meghatározásokat, a tárgyi és személyi hatályt, az állampolgárok azonos elbírálására, és az ellátások kivitelére vonatkozó szabályt tartalmazza.

    A II. rész a biztosítási kötelezettségre vonatkozó általános szabályt, valamint a különleges rendelkezéseket, mely az általános szabály alól kivett személyek körét, - így a kiküldetés, önálló tevékenység, állami alkalmazás, stb. - tartalmazza.

    A III. rész, mely 4 fejezetből áll, a különleges rendelkezéseket tartalmazza az ellátások vonatkozásában.

      1. fejezet

    Az egészségbiztosítás által nyújtott ellátásokat szabályozza.

      2. fejezet

    A rokkantsági, öregségi és hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

      3. fejezet

    Az üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén járó ellátásokra vonatkozó rendelkezések:

      • üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén nyújtandó egészségügyi ellátások,
      • korábbi üzemi balesetek figyelembevételére vonatkozó szabályok,
      • a munkavállalók baleseténél felmerülő megtérítés szabályai,
      • a foglalkozási betegségek alapján járó ellátások.

      4. fejezet

    A munkanélküli járadék megállapítására, az ellátás összegének meghatározására és folyósítására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

    A IV. részben találhatók a vegyes rendelkezések a megállapodásra, kölcsönös segítségnyújtásra és együttműködésre, diplomáciai képviseletek és konzuli irodák jogkörére, hitelesítési és illetékfizetési mentességre, végrehajtható határozatok és okiratok elismerésére, kártérítésre, kérelmek benyújtására, a kapcsolattartás nyelvére, adatvédelemre, a valuta és az elszámolási árfolyamok, hátralékok visszatartására és a jogviták rendezésére.

    Az V. rész az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza, ezen belül az egyezmény hatálybalépése előtt alkalmazandó szabályokat, az egyezmény hatálybalépését, időbeli hatályát, valamint a korábban hatályos 1957. évi október hó 7. napján kötött egyezmény hatályon kívül helyezését a Horvát Köztársaság és a Magyar Köztársaság között.

    Az egyezményt és a végrehajtására vonatkozó megállapodást (250/2005.(XI.23.) Korm. rend.) a belső magyar jogszabályokkal együttesen kell alkalmazni.

    Személyi hatály

    A magyar-horvát egyezmény személyi hatálya kiterjed azon személyekre, akik az egyik vagy mindkét szerzőfő fél az egyezmény tárgyi hatályában megjelölt jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, és azokra a családtagokra, akik ezen személyek révén válnak jogosulttá valamely ellátásra.

    Tárgyi hatály

    Az egyezmény tárgyi hatálya a Magyar Köztársaság tekintetében a társadalombiztosítás által természetben és pénzben nyújtandó ellátásokra és azok fedezetére vonatkozó jogszabályokra terjed ki:

      • a betegségi és anyasági ellátások,
      • a baleseti ellátás,
      • a nyugellátás,
      • és a munkanélküli járadék.

    A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó sajátjogú nyugellátások:

      • az öregségi nyugdíj,
      • a rokkantsági nyugdíj,
      • a baleseti rokkantsági nyugdíj. 

    Hozzátartozói nyugellátások:

      • az özvegyi nyugdíj,
      • az árvaellátás,
      • a szülő nyugdíj,
      • a baleseti hozzátartozói nyugellátások.

    A biztosítás általános szabálya

    A biztosítási kötelezettség - főszabályként - a munkavégzés helye szerinti állam területén áll fenn. Az egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (pl.: kiküldetés, hajózás, stb.).

    Nyugdíjszolgáltatások nyújtása
    Az egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálása a 168/1997(X.6.) Korm. rend. 69. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti igazgatási szervek, elsősorban a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/a.) feladatkörébe tartozik.
    Abban az esetben, amikor a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.) illetékes a hozzátartozói ellátások megállapítására.

    Nyugdíjigények elbírálása

    Az egyezmény 3. részének II. fejezete a 18. cikktől a 25. cikkig tartalmaz különleges rendelkezéseket a nyugdíjigények elbírálására és megállapítására vonatkozóan.


    Általános szabály szerint mindkét állam nyugdíjbiztosítási szerve a saját államának területén szerzett biztosítási idő figyelembevételével és a saját belső jogszabályai szerint bírálja el a nyugdíjigényeket.

    Amennyiben az általános szabály szerint a nyugdíjjogosultság nem áll fenn, úgy a két ország területén szerzett és beszámítható idők összeszámításával kell a nyugdíjigényt elbírálni.

    Az egyezmény 18. cikke (3) bekezdése lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerinti időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van. Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, úgy ez az állam az állampolgárai vonatkozásában figyelembe veszi a harmadik országban biztosítottként szerzett időt, ha erről a harmadik állammal való Egyezmény másként nem rendelkezik.

    Ha a kérelmező az összeszámítást követően rendelkezik a magyar jogszabályok szerint a jogosultsághoz szükséges biztosítási (szolgálati) idővel, úgy az összeszámított szolgálati idő és a magyar átlagkereset figyelembevételével kell a nyugdíj elméleti összegét kiszámítani.

    Az így kiszámított összegből a magyar szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányának megfelelően kell a magyar felet terhelő nyugdíjrész összegét meghatározni, és ez az összeg kerül folyósításra.

     

    Az egyezmény lehetővé teszi a Szerződő Felek esetében a korkedvezményes idő figyelembevételét az ellátásokra való jogosultság megállapításánál, ha azokat a megfelelő rendszerben szerezték, illetve ha a másik Szerződő Félnél e tevékenységre, vagy foglalkozásra külön rendszer nem létezik, az időket azonos szakmában, vagy foglalkozásban szerezték. Amennyiben a fentiek alapján a jogosultság a biztosítási idők egybeszámításával nem áll fenn, akkor a beszámított időket az igényjogosultságra az általános szabályok szerint kell egybeszámítani.

    A két ország területén szerzett biztosítási (szolgálati) idők összeszámításánál a nyugdíjra való jogosultság csak akkor áll fenn, ha a kérelmező a minimális biztosítási (szolgálati) idővel rendelkezik.

     Ez az időszak mindkét ország esetében 365 nap.

    Azon ország teherviselője, amelyben az igénylő 365 napnál rövidebb szolgálati időt szerzett nem állapít meg ellátást, de a másik ország az igény elbírálása során úgy veszi azt az időszakot figyelembe, mintha nála szerezték volna.

    Az ellátások kiszámításánál az illetékes teherviselő kizárólag a saját jogszabályai szerint megvalósított jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe.

    Az egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálására kizárólagos illetékességgel rendelkezik a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/a.), azonban az igények bármely lakóhely szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon benyújthatóak. Abban az esetben, amikor a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.) illetékes a hozzátartozói ellátások megállapítására.

    Üzemi baleset és foglalkozási betegség

    Utazási balesetek
    Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkezik és érvényes munkavállalói szerződés alapján a másik államba utazik munkavégzés céljából, és a munkavégzés helyéig megszakítás nélkül a legrövidebb úton közlekedve balesetet szenved, annak megtérítését, az üzemi balesetre szóló jogszabályainak megfelelően a másik szerződő állam teherviselője viseli.

    Foglalkozási betegség esetén amennyiben igénylő mindkét Szerződő Fél területén foglalkozási megbetegedés veszélyének kitett munkakörben dolgozott az ellátást csak azon Szerződő Fél állapít meg, amelynek területén az igénylő utoljára az ilyen foglalkozási betegséget kiváltó tevékenységet folytatta.

    Amennyiben a biztosított az egyik Szerződő Féltől már részesül foglalkozási betegségen alapuló ellátásban, és állapota rosszabbodik, e Szerződő Fél köteles az ellátást nyújtani.

    Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy az előző üzemi baleseteket és foglalkozási betegségeket is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Félnél korábban keletkezett üzemi baleseteket is figyelembe kell venni.

    Nyugellátások folyósítása

    A nyugellátásokat az illetékes teherviselők közvetlenül a igényjogosultak részére fizetik ki, az illető Szerződő Fél hivatalos valutájában.

    A kérelem benyújtása

    Azok a kérelmek, amelyeket az egyik Szerződő Fél valamely illetékes hatóságánál, teherviselőjénél, vagy egyéb illetékes intézményénél nyújtanak be, úgy tekintendők, mint a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátásra való kérelem.
    Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, amennyiben a kérelmező kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultságának megállapítását halasszák el.
    Az a hatóság vagy intézmény, amelyhez a kérelmet benyújtották, azt haladéktalanul továbbítja a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez. 

    Felülvizsgálat
    Azok a személyek, akiknek ellátásra való igényét korábban visszautasították, vagy az Egyezmény hatályba lépése előtt határozták meg, az ellátásuk iránti kérelem, kérésükre ismételt elbírálás alá kerülhet. A korábban megállapított ellátás azonban a felülvizsgálat eredményeként nem csökkenhet.

    2009. február

     

     

    ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI
    FŐIGAZGATÓSÁG         



    2009-02-19 09:10
    Tájékoztató - a 2006. évi XVII. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és Québec Kormánya között, a szociális biztonságról szóló, Ottawában, 2004. május 12-én aláírt, 2006. július 1-jén hatályba lépett Megállapodásról.

    Az egyezmény V. címből, ezen belül 29. cikkből áll.

    Az I. cím tartalmazza a Megállapodás végrehajtása során alkalmazott fontosabb fogalmakat, valamint a Megállapodás személyi és tárgyi hatályának meghatározását, rögzíti az egyenlő elbánás elvét, valamint az ellátások folyósítására vonatkozó szabályokat.

    A Megállapodás személyi hatálya kiterjed mindazon személyekre, akik az egyik állam, vagy mindkét állam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, vagy tartoztak, továbbá azokra, akiknek jogai ezen személyektől származnak (hátramaradt hozzátartozók).

    A Megállapodás tárgyi hatálya a Magyar Köztársaság tekintetében a társadalombiztosítási rendszerbe történő járulékfizetésre és a társadalombiztosítási nyugdíjakra vonatkozó jogszabályokra terjed ki.

    A II. cím a biztosítási kötelezettségre vonatkozó általános és speciális szabályokat tartalmazza.

    Főszabályként, az egyik állam területén munkát vállaló személy csak a munkavállalás helye szerinti állam jogszabályainak hatálya alá tartozik. Speciális szabályok vonatkoznak az önálló vállalkozókra, a kiküldetésben lévő személyekre, a nemzetközi szállítmányozó alkalmazásában álló hajó személyzetére, valamint a közszolgálati jogviszonyban álló személyekre.

    A III. cím az ellátások megállapítására vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.

    A vegyes rendelkezésekről és a kölcsönös segítségnyújtás szabályairól szóló IV. cím tartalmazza az igazgatási megállapodásra, a nyugdíjkérelmek, valamint az egyéb kérelmek, nyilatkozatok, vagy fellebbezések benyújtására, az ellátások folyósítására, a szakértői véleményekre, a költségek és a hitelesítés alóli mentességekre, a személyes adatok védelmére és átadására, a kölcsönös igazgatási segítségnyújtásra, az intézmények közötti kapcsolattartásra és költségtérítésre, illetve a vitás kérdések rendezésére vonatkozó rendelkezéseket.

    Az V. cím az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza.

    A Megállapodást és a végrehajtására kiadott igazgatási megállapodást (34/2006. (II.16.) Kormány rendelet) a magyar jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

    A nyugdíjigények benyújtása

    A nyugellátás iránti igényt, az arra rendszeresített formanyomtatványon a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél célszerű benyújtani, bár erre a Megállapodás értelmében - a lakóhelytől függetlenül - mind a québeci, mind a magyar nyugdíjbiztosítási szervnél lehetőség van.

    A Magyarországon benyújtandó, a nyugdíj igényléséhez szükséges nyomtatványok a lakóhely szerint illetékes magyar nyugdíjbiztosítási szervtől szerezhetők be, vagy megtalálhatók a www.onyf.hu honlapon, a nyomtatványok menüpont alatt.

    A Megállapodás alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálására a Közép-magyarországi Regionális  Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/A.) rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Abban az esetben, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a hozzátartozói nyugellátások megállapítására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.) illetékes. A Megállapodás hatályba lépését követően, az egyik állam jogszabályai szerint benyújtott nyugdíjigény, a másik állam jogszabályai szerinti megfelelő ellátásra való kérelemnek is megfelel, amennyiben ezt a kérelmező kéri, vagy arra vonatkozó információkat közöl, hogy a másik állam jogszabályai szerint figyelembe vehető szolgálati időt szerzett. Az igénybejelentés benyújtásának napja az a nap, amikor az ellátás iránti kérelmet az első állam jogszabályainak megfelelően benyújtották.
    Az a nyugdíjbiztosítási intézmény, amelyhez a kérelmet benyújtották, késedelem nélkül eljuttatja azt a másik állam illetékes intézményéhez. A Megállapodás lehetőséget nyújt arra, hogy a kérelmező a másik állam jogszabályai szerinti ellátás megállapításának elhalasztását kérje.

    A nyugdíjigények elbírálása

    Általános szabály szerint a nyugdíjigényeket mind a magyar, mind a québeci nyugdíjbiztosítási szerv a saját jogszabályai alapján szerzett szolgálati idő figyelembevételével a belső jogszabályai alapján bírálja el.

    A magyar nyugellátás megállapítása során, amennyiben az igénylő a Magyarországon megszerzett szolgálati idő alapján nyugellátásra nem jogosult, akkor a magyar és a québeci nyugdíjbiztosításban megszerzett szolgálati idő összeszámítására kerül sor.

    Amennyiben az igénylő a Magyarországon megszerzett szolgálati idő alapján nem jogosult nyugellátásra, akkor a szolgálati idők összeszámítása a következők szerint történik:

    1. Az öregségi nyugdíjjogosultság megállapításához először a québeci nyugdíjrendszerre vonatkozó jogszabályok értelmében elismert szolgálati idő összeszámítására kerül sor. Ha a jogosultság ez alapján sem állapítható meg, akkor a Québec területére vonatkozó Öregségi Biztonsági törvény szerint elismert tartózkodási időszakot is figyelembe kell venni, amennyiben az nem esik egybe a québeci nyugdíjjogszabályok szerint megszerzett szolgálati idővel.
    2. Rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz a szolgálati idők összeszámítása esetén kizárólag a québeci nyugdíjrendszerre vonatkozó jogszabályok alapján elismert szolgálati időt lehet összeszámítani a magyar biztosításban töltött idővel.
    3. Hozzátartozói nyugdíjigények esetén a szolgálati idő összeszámítása, abban az esetben, ha a jogszerző:
      • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően hunyt el, az öregségi nyugdíjjogosultság szerinti szabályok alapján,
      • a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően hunyt el a rokkantsági nyugdíjjogosultság vizsgálatára vonatkozó szabályok alapján történik.

    Abban az esetben, ha a két állam jogszabályai alapján megszerzett szolgálati idő sem elegendő a nyugdíjjogosultság megállapításához, lehetőség van - kizárólag a jogosultság megállapításához - olyan harmadik államban szerzett szolgálati idő figyelembevételére, amelyet mind Québechez, mind a Magyar Köztársasághoz, a biztosítási időszakok összeszámítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazó szociális biztonsági jogi eszköz köt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az olyan harmadik állam jogszabályai szerint megszerzett időszakokra, amelyekkel a Magyar Köztársaság területi elven alapuló egyezményt kötött. Ilyen pl. a jelenleg hatályos magyar - román és magyar - szovjet szociálpolitikai egyezmény.

    A szolgálati idők összeszámítása során az ugyanazon időszakra vonatkozó szolgálati idők csak egyszeresen vehetők figyelembe. Egy évnél rövidebb szolgálati idő esetén, a szolgálati idők összeszámítása alapján ellátás nem kerül megállapításra, kivéve, ha az igénylő ez alapján a szolgálati idő megszerzésének helye szerinti jogszabályok szerinti ellátásra jogosult. Ha az összeszámított szolgálati idő és az előírt egyéb jogosultsági feltételek is fennállnak, akkor az összes szolgálati idő (a harmadik államban szerzett szolgálati idő kivételével), és a magyar átlagkereset figyelembevételével kerül a nyugellátás un. elméleti összege meghatározásra. Ebből az elméleti összegből kerül kiszámításra - a magyar szolgálati idő, és az összes szolgálati idő arányában - az igénylő részére folyósítandó magyar nyugdíjrész összege.

    A nyugellátások folyósítása

    Az egyik állam jogszabályai, illetve a Megállapodás alapján megállapított ellátásokat csökkentés nélkül kell a másik állam területére folyósítani. Ez a szabály nem vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyeket a Magyar Köztársaság és egy harmadik állam közötti olyan egyezmény alapján kell folyósítani, amelynek értelmében a jogosult lakóhelye szerinti államnak kell folyósítania az ellátásokat a Magyar Köztársaság és az érintett harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakok összességére.

    2008. november

     

     

    ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI
    FŐIGAZGATÓSÁG        



    2009-02-19 09:10
    Tájékoztató - a 2006. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett, 2007. március 1-től hatályos, a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között, a szociális biztonságról szóló, 2006. május 12-én aláírt Egyezményről.

    Az Egyezmény V részből, ezen belül 25. cikkből áll.

    Az I. rész a fogalom meghatározásokat, a tárgyi és személyi hatályt, az állampolgárok azonos elbírálására valamint az ellátások egybeesésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

    A II. rész a biztosítási kötelezettségre vonatkozó általános szabályról, valamint a különleges rendelkezésekről - amely az általános szabály alól kivett személyekre, pl. a kiküldetés, köztisztviselők, közalkalmazottak, tengerészek és a repülőgépek hajózó személyzete, diplomáciai és a konzuli képviseletek tagjaira vonatkozó szabályokat tartalmazza - rendelkezik.

    A III. rész a biztosítási időtartamok összesítésére és a nyugdíjszámításra vonatkozó szabályokat, az egyes ellátásokra vonatkozó különleges rendelkezéseket tartalmazza.

    A IV. rész a hivatali segítségnyújtásra, az adatvédelemre, a dokumentumok díjmentességére és a hitelesítési szabályokra, a kapcsolattartás nyelvére, a fellebbezésiek benyújtásra, az ellátások kifizetésére valamint a jogviták rendezésére vonatkozó vegyes rendelkezések találhatóak.

    Az V. rész az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza, ezen belül az igényjogosultság megnyílására, az egyezmény megerősítésére és hatálybalépésére, valamint időbeli hatályára vonatkozó előírásokat ismerteti.

    Személyi hatály

    A magyar-koreai egyezmény személyi hatálya kiterjed azon személyekre, akik korábban vagy jelenleg is a magyar vagy a koreai fél joghatósága alá tartoztak, illetve tartoznak, valamint e személyek azon hozzátartozóira és hátramaradott családtagjaira, akik az adott ország hatályos jogszabályai szerint annak minősülnek.

    Tárgyi hatály

    Az egyezmény tárgyi hatálya a Magyar Köztársaság tekintetében a társadalombiztosítási járulékok fizetésére, a társadalombiztosítási nyugdíjakra, valamint a II. rész tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvénynek a munkanélküliek ellátásához kapcsolódó fizetési kötelezettséget szabályozó rendelkezésekre terjed ki.

    A biztosítás általános szabálya

    A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén - főszabályként - a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (pl.: kiküldetés, köztisztviselők, közalkalmazottak, hajózó személyzet, stb.).

    Azokra, akik mindkét ország területén jövedelemszerző tevékenységet folytatnak és lakóhelyük ezek egyikének területén van, annak az országnak a biztosítási kötelezettségre vonatkozó jogszabályai érvényesek, ahol a lakóhelye található.

    Nyugdíjszolgáltatások nyújtása

    Az egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálására kizárólagos illetékességgel a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/a.) rendelkezik.

    Abban az esetben, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.) illetékes a hozzátartozói ellátások megállapítására.

    A kérelem benyújtása

    A nyugellátás iránti igényt, az arra rendszeresített formanyomtatványon a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél célszerű benyújtani. A Magyarországon benyújtandó koreai nyugellátás iránti igényhez szükséges nyomtatványok a nyugdíjbiztosítási szervektől beszerezhetőek, illetve megtalálhatóak a www.onyf.hu honlapon, a Nyomtatványok menüpont, Nemzetközi nyomtatványok almenüpontja alatt.

    Azokat a kérelmeket, amelyeket az egyik ország olyan szervénél nyújtották be, amely a megfelelő ellátás folyósítása iránti kérelem átvételére jogosult úgy kell tekinteni, mintha ezt az illetékes ország megfelelő szervénél nyújtották volna be. Az a hatóság vagy intézmény, amelyhez a kérelmet benyújtották, azt haladéktalanul továbbítja a másik ország illetékes intézményéhez.

    Ez vonatkozik az egyéb kérelmekre, nyilatkozatokra és jogorvoslatra is.

    Az egyik fél jogszabályai szerinti ellátásra irányuló kérelem a másik fél jogszabályai szerint folyósítandó kérelemnek is minősül.

    Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a kérelmező kéri, hogy a másik ország jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultságának megállapítását halasszák el.

    Nyugdíjigények elbírálása

    Általános szabály szerint mindkét állam nyugdíjbiztosítási szerve a saját államának területén szerzett biztosítási idő figyelembevételével és a saját belső jogszabályai szerint bírálja el a nyugdíjigényeket. Ha az ellátásra való igényjogosultság fennáll, az ellátás kizárólag az adott államban érvényes jogszabályok alapján kerül megállapításra.

    Ebből következően, ha az igénylő kizárólag magyar biztosításban szerzett szolgálati ideje alapján is jogosult ellátásra, a magyar nyugdíjbiztosítási szerv a koreai biztosításban szerzett idők figyelembe vétele nélkül állapítja meg és folyósítja az ellátást.

    Amennyiben valamelyik ország nyugdíjbiztosítási szervénél az általános szabály szerint a nyugdíjjogosultság szolgálati idő hiánya miatt nem áll fenn, úgy ez a nyugdíjbiztosítási szerv a két ország területén szerzett és beszámítható idő figyelembevételével bírálja el a kérelmeket. (Az egyezmény nem teszi lehetővé harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők beszámítását.)

    Ha a kérelmező az összeszámítást követően rendelkezik csak a magyar jogszabályok szerint a jogosultsághoz szükséges biztosítási (szolgálati) idővel, úgy az összeszámított szolgálati idő és a magyar átlagkereset figyelembevételével kell a nyugdíj ún. elméleti összegét kiszámítani.

    Az így kiszámított összegből a magyar szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányának megfelelően kell a magyar felet terhelő nyugdíjrész összegét meghatározni, és ez az összeg kerül folyósításra. A koreai nyugdíjbiztosítási szerv mindkét esetben külön hoz határozatot, a terhét képező, koreai biztosítási idő alapján járó nyugellátás vonatkozásában.
    Ha az egyik állam jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a 12 hónapot - feltéve, hogy ezen rövidebb idő alapján nem jogosult valamilyen nyugellátásra - akkor az adott állam nem állapít meg ellátást, de a másik állam úgy veszi ezt a 12 hónapnál rövidebb időt figyelembe, mintha a saját jogszabályai szerint szerezték volna. A koreai jogszabály előírása, miszerint rokkantsági vagy hozzátartozói nyugellátás akkor állapítható meg, ha a biztosítási esemény (megrokkanás, halál) bekövetkezésének időpontjában az igénylő/jogszerző biztosított volt. Teljesítettnek tekinthető ez a feltétel akkor is, ha az igénylő/jogszerző ebben az időpontban Magyarországon áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.

    A koreai biztosítás hatály alatt szerzett időkre a koreai nyugdíjbiztosítási szerv alkalmazza azon rendelkezéseit, amelyek járulékfizetése elmulasztása esetén korlátozzák a rokkantsági nyugdíjra vagy hozzátartozói ellátásra való jogosultak jogait.

    Az ellátások összegének kiszámításánál az illetékes teherviselő kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe.

    Nyugellátások folyósítása

    A nyugellátásokat az adott állam illetékes szerv az országban érvényes hivatalos fizetőeszközben fizeti ki a hatályos jogszabályokban előírt módon, közvetlenül a jogosult részére.

    2009. február

     

     

    ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI
    FŐIGAZGATÓSÁG         



    2009-02-19 09:10
    Az 1957. október 7-én aláírt magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezményt Magyarország és Montenegró viszonylatában a 2008. évi LXXII. törvény kihirdettet szociális biztonsági egyezmény váltotta fel, amely 2009. április 1-jétől hatályos.

    Az egyezmény V részből, ezen belül 45. cikkből áll.

    Az I. rész a fogalom-meghatározásokat, a tárgyi és személyi hatályt, az állampolgárok azonos elbírálására, az ellátások kivitelére, az ellátások egybeesésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

    A II. rész a biztosítási kötelezettségre vonatkozó általános szabályt, valamint a különleges rendelkezéseket, mely az általános szabály alól kivett személyek körét, - így pl.: a kiküldetés, önálló tevékenység, hajózó személyzet, diplomáciai és a konzuli képviseletek tagjaira vonatkozó szabályokat - tartalmazza.

    A III. rész 4 fejezetből áll, amelyek az egyes ellátásokra vonatkozó különleges rendelkezéseket tartalmazzák.

    1. fejezet

    Az egészségbiztosítás által nyújtott ellátásokat szabályozza.

    2. fejezet

    Az öregségi, rokkantsági és hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza:

      • biztosítási idők egybeszámítása,
      • magyar ellátások megállapítása,
      • montenegrói ellátások megállapítása,
      • az ellátások kiszámításának alapja,
      • 12 hónapnál rövidebb biztosítási időszak figyelembevétele.

    3. fejezet

    Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek esetén járó ellátásokra vonatkozó rendelkezéseket szabályozza.

    4. fejezet

    A munkanélküli ellátás megállapítására, az ellátás összegének meghatározására és folyósítására vonatkozószabályokat tartalmazza.

    A IV. részben találhatók a vegyes rendelkezések, az összekötő szervekre, az igazgatási megállapodásra, kölcsönös együttműködésre, pénzbeli ellátások átutalására, illetékek és hitelesítések alóli mentesítésre, nyelvhasználatra, a kérelmek azonos elbírálására, diplomáciai és konzuli képviseletek képviseleti jogaira, végrehajtásra, kártérítésre, jogalap nélküli ellátások visszatérítésére, adatvédelemre és a vitás kérdések rendezésére.

    Az V. rész az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza, ezen belül az ellátásra való jogosultságot, az egyezmény hatálybalépését, időbeli hatályát, valamint a korábban hatályos 1957. évi október 7-én aláírt Egyezmény hatályon kívül helyezését a Magyar Köztársaság és a Montenegró Köztársaság vonatkozásában.

    Személyi hatály

    A magyar-montenegrói egyezmény személyi hatálya kiterjed - állampolgárságra tekintet nélkül - azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.

    Tárgyi Hatály

    Az egyezmény tárgyi hatálya a Magyar Köztársaság tekintetében:

    1. a társadalombiztosítás keretén belül:
      • az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira,
      • a baleseti ellátásra,
      • a nyugellátásra,
    2. a munkanélküli ellátások keretén belül:
      • az álláskeresési járadékra,
      • az álláskeresési segélyre

    és ezek fedezetéről szóló jogszabályokra vonatkozik.

    A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó sajátjogú nyugellátások:

      • öregségi nyugdíj
      • rokkantsági nyugdíj
      • baleseti rokkantsági nyugdíj
      • külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.

    Hozzátartozói nyugellátások:

      •  özvegyi nyugdíj
      •  szülői nyugdíj
      •  baleseti hozzátartozói nyugellátások.

    A biztosítás általános szabálya

    A biztosítási kötelezettség -főszabályként- a  jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (pl.: kiküldetés, önálló tevékenységet végzők, hajózás stb.).

    A nyugdíjszolgáltatások nyújtása

    Az egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálására a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/a.) rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

    Abban az esetben, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.) illetékes.

    A kérelem benyújtása

    Elegendő az egyik, elsősorban a lakóhely szerinti illetékes intézménynél (ha az igénylő a Szerződő Felek valamelyikében lakik) benyújtani a nyugellátás megállapítása iránti kérelmet, mert ezzel mindkét országban benyújtottnak tekintendő az igény, ugyanis az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra irányuló kérelem a másik Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti kérelemnek is minősül.

    Az a hatóság vagy szerv, amelyhez a kérelmet, okiratot és más beadványt benyújtották, azt haladéktalanul továbbítja a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez.

    Az igénylő azonban kérheti, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultságának megállapítását halasszák el.

    Nyugdíjigények elbírálása

    Az egyezmény III. részének 2. fejezete a 19. cikktől a 24. cikkig tartalmaz rendelkezéseket a nyugdíjigények elbírálására és megállapítására vonatkozóan.

    Általános szabály szerint mindkét állam nyugdíjbiztosítási szerve a saját államának területén szerzett biztosítási idő figyelembevételével és a saját belső jogszabályai szerint bírálja el a nyugdíjigényeket.

    Amennyiben az általános szabály szerint a nyugdíjjogosultság nem áll fenn, úgy a két ország területén szerzett és beszámítható idők összeszámításával kell a nyugdíjigényt elbírálni.

    Az egyezmény 19. cikke (3) bekezdése lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerint szerzett időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van. Mindkét országnak „kétoldalú egyezménye" van az alábbi országokkal: 

     

     
    • Ausztria,
    • Belgium,
    • Bosznia-Hercegovina,
    • Bulgária,
    • Csehország,
    • Dánia,
    • Egyesült Királyság,
    • Írország,
    • Franciaország,
    • Hollandia,
    • Horvátország,
     
    • Lengyelország,
    • Luxemburg,
    • Macedónia,
    • Németország,
    • Norvégia,
    • Olaszország,
    • Románia,
    • Svájc,
    • Svédország,
    • Szerbia,
    • Szlovákia.

     

    Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, úgy ez az állam az állampolgárai vonatkozásában figyelembe veszi a harmadik országban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, ha erről a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik. Ha az igénylő/jogszerző magyar állampolgár és az ellátás a két országban szerzett szolgálati idő alapján sem állapítható meg, akkor az alábbi országokban szerzett szolgálati időket lehet még a fenn felsoroltakon túl figyelembe venni, a magyar igényelbírálás során:

     

     
    • - Ciprus,
    • - Észtország,
    • - Finnország,
    • - Görögország,
    • - Izland,
    • - Kanada/Québec,
    • - Lettország,
     
    • - Lichtenstein,
    • - Litvánia,
    • - Málta,
    • - Portugália,
    • - Spanyolország,
    • - Szlovénia.

     

    Ha a kérelmező csak a biztosítási idők összeszámítását követően rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy az összeszámított szolgálati idő és a magyar átlagkereset figyelembevételével kell a nyugdíj elméleti összegét kiszámítani.

    Az így kiszámított összegből a magyar szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányának megfelelően kell a magyar felet terhelő nyugdíjrész összegét meghatározni, és ez az összeg kerül folyósításra.

    Az ellátások összegének kiszámításánál az illetékes teherviselő kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, biztosítási alapot, a befizetett járulékot, illetve járulékalapot veszi figyelembe.

    Az egyezmény lehetővé teszi a Szerződő Felek esetében az ellátások külön rendszerében szerzett idők  figyelembevételét az ellátásokra való jogosultság megállapításánál, ha azokat a megfelelő rendszerben szerezték, illetve ha az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye a másik Szerződő Fél területén azonos vagy hasonló szakmában, foglalkozásban szerzett időt is figyelembe kell venni a jogosultság megállapításához.  Amennyiben a fentiek alapján a jogosultság a biztosítási idők egybeszámításával nem áll fenn, akkor a beszámított időket az igényjogosultságra az általános szabályok szerint kell egybeszámítani.

    Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idő nem éri el a 12 hónapot - feltéve, hogy ezen rövidebb idő alapján nem áll fenn jogosultság valamilyen ellátásra - akkor a másik Szerződő Fél az igény elbírálása során úgy veszi azt az időszakot figyelembe, mintha nála szerezték volna.

    Azon ország teherviselője, amelyben az igénylő 12 hónapnál rövidebb szolgálati időt szerzett nem állapít meg ellátást.

    Munkahelyi baleset és foglalkozási betegség

    Foglalkozási megbetegedés esetén amennyiben az igényjogosultság mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint fennáll, az ellátást annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell folyósítani, amelynek jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedést okozó tevékenység végzése alapján utoljára a személy biztosított volt.

    Amennyiben a biztosított az egyik Szerződő Féltől már részesül foglalkozási megbetegedésen alapuló ellátásban, és állapota rosszabbodik, ellátást továbbra is e Szerződő Fél köteles nyújtani.

    Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy az előző munkahelyi baleseteket és foglalkozási betegségeket is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Félnél korábban keletkezett fenti baleseteket és betegségeket is figyelembe kell venni az ellátásra való jogosultság vagy az egészségkárosodás mértékének megállapítása során.

    Nyugellátások folyósítása

    A nyugellátásokat az illetékes teherviselők az igényjogosultak részére fizetik ki, az adott ország hivatalos valutájában, tehát az egyezmény alapján megállapított magyar nyugellátások/ellátás részek forintban kerülnek kifizetésre.

     

    Az 1957. október 7-én aláírt magyar-jugoszláv egyezmény alapján megállapított és a jelen egyezmény hatályba lépésekor folyósított nyugellátásokat nem kell újra megállapítani, azok változatlan mértékben és módon kerülnek folyósításra.

    2009. február 19.

     

    ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI
    FŐIGAZGATÓSÁG        

    A kétoldalú szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezményekről
     

    Magyarország az elmúlt évtizedekben számos országgal kötött kétoldalú szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezményt.

    A korábban megkötött egyezmények egy részét (magyar-német, magyar-osztrák, magyar-lengyel, magyar-csehszlovák) a Magyarországnak az Európai Unióhoz (továbbiakban EU) történt csatlakozásával 2004. május 1-jétől az EU koordinációs rendeletei váltották fel.

    2006. április 1-jétől a magyar-svájci szociális biztonsági egyezmény, illetőleg 2007. január 1-jétől a magyar-bolgár, és magyar-román szociális biztonsági egyezmény helyett az EU rendelkezéseit kell alkalmazni.

    Az egyezmények 3 csoportra oszthatók

    1. Területi elven alapuló szociálpolitikai egyezmények

    (magyar-román, magyar-szovjet egyezmények)

    Az egyezmények lényege, hogy az ellátást a lakóhely szerinti állam illetékes intézménye állapítja meg a mindkét államban szerzett szolgálati/biztosítási idő alapján.

    A magyar-román egyezmény 1961. november 25-étől 2006. október 31-éig volt hatályban.

    A magyar-szovjet egyezmény hatálya kiterjed a volt szovjet utódállamokra Lettország, Észtország, Litvánia, Üzbegisztán és Moldávia kivételével.

    2. Időarányos szociálpolitikai egyezmények

    (magyar-lengyel, magyar-csehszlovák, magyar-jugoszláv, magyar-bolgár egyezmények)

    Az időarányos teherviselésen alapuló egyezmények lényege, hogy a két országban szerzett szolgálati idő minden esetben összeszámításra kerül, de mindkét állam illetékes szerve csak az adott országban szerzett szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányának megfelelő nyugdíjrészt állapít meg és folyósít.

    A magyar-jugoszláv egyezmény rendelkezéseit az utódállamok közül Szerbia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina esetében kell alkalmazni.

    A magyar-bolgár szociálpolitikai egyezmény 1962. január 1-jétől 2006. június 30-ig volt hatályban, ezt követő időponttól, (2006. július 1-jétől 2006. december 31-ig) a magyar-bolgár szociális biztonsági, illetőleg 2007. január 1-jétől az EU koordinációs rendeletei alkalmazandóak.

    3. Szociális biztonsági egyezmények

    (magyar-német, magyar-osztrák, magyar-svájci, magyar-kanadai, magyar-horvát, magyar-montenegrói, magyar-bolgár, magyar-román, magyar-koreai, magyar-boszniai-hercegovinai, magyar-mongol, magyar-ausztrál egyezmények és a magyar-québeci megállapodás)

    Ezen egyezmények lényege, hogy ha a nemzeti jogosultság az adott országban fennáll, akkor a nemzeti ellátás kerül megállapításra. Ha az igénylő nem rendelkezik önálló nemzeti jogosultsággal, akkor a két országban szerzett szolgálati idő összeszámításra kerül, majd az adott országban szerzett és az összes szolgálati idő arányának megfelelő nyugdíjrész kerül megállapításra és folyósításra.

    A magyar-román szociális biztonsági egyezmény 2006. november 1-jétől 2006. december 31-ig volt hatályban.

    A magyar-bolgár és magyar-román egyezmények 2007. január 1-jétől nem alkalmazandóak.


    2013-02-26 07:56

    Tájékoztató - az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között, a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában, Budapesten, az 1962. december 20-án kötött Egyezményről

     

    Kikre alkalmazható az egyezmény?

    Az egyezmény alkalmazásának feltétele magyar vagy a Szovjetunió területén létrejött utódállamok állampolgársága, kivéve Lettország, Litvánia, Észtország, Üzbegisztán és Moldávia állampolgárait.

     

    Hol kell előterjeszteni a nyugdíjigényt?

    A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon, vagy a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon illetve kirendeltségen nyújtható be a kérelem.

    A kérelem előterjesztésével egyidejűleg célszerű csatolni az alábbi okmányokat, vagy azok hitelesített másolatát:

    • állampolgárságot, magyarországi lakóhelyet igazoló okmányt,
    • szovjet munkakönyvet,
    • szovjet nyugdíj folyósításának megszűnéséről kiállított igazolást (nyugdíjas áttelepült személy esetén),
    • szovjet nyugdíjas igazolványt (nyugdíjasként áttelepült személy esetén),
    • hozzátartozói nyugdíj esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, továbbá
    • özvegyi nyugdíjigényhez a házassági anyakönyvi kivonatot,
    • árvaellátáshoz
      • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint
      • szükség esetén az iskolalátogatási igazolást is csatolni kell.

    (Az idegen nyelvű iratok fordításáról a nyugdíjbiztosítási hivatal gondoskodik.)

     

    A nyugdíjigényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megállapítási szakterülete (1081 Budapest Fiumei út 19/A) bírálja el.
    Ettől eltérően a hozzátartozói nyugdíjigényeket a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítási szakterülete (1139 Budapest Váci út. 73.) bírálja el, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el. Ez utóbbi esetben a nyugdíjigényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítási szakterületénél kell előterjeszteni.

     

    Hogyan történik a nyugdíjjogosultság elbírálása?

    A nyugellátást annak a szerződő országnak az illetékes nyugdíjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja a saját belső szabályai alapján, amely területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtása időpontjában a lakóhelye van. A két szerződő állam területén szerzett szolgálati időket össze kell számítani. Magyar részről a nyugdíj akkor állapítható meg, ha a magyar szabályok szerinti jogosultsági feltételek teljesülnek (pl. az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, szolgálati idő hossza, stb.).
    Lakóhely alatt azt a helyet kell érteni - a tartózkodási hellyel ellentétben - ahol a kérelmező az illetékes hatóság engedélyével letelepedett.

     

    Hogyan történik a nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének meghatározása?

    Ha a kérelmező az áttelepülést követően nem dolgozott tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában.


    Ha a kérelmező az áttelepülést követően dolgozott, akkor csak a magyar keresetek, jövedelmek vehetők számításba. Ha a kérelmező a megfelelő számú bérezett nappal nem rendelkezik, a vonatkozó magyar szabályok az irányadók, és szükség esetén a hiányzó napokra a minimálbért kell figyelembe venni.

     

    Nyugdíjasként áttelepülő személy esetén mikortól, hogyan állapíthat meg a magyar nyugdíjbiztosítás nyugellátást?

    A magyar nyugdíjbiztosítás a nyugellátást legkorábban az áttelepülést követő hónap első napjától állapíthatja meg, a szovjet nyugdíj megállapítása időpontjában érvényben volt magyar jogszabályok alapján. Az egyezmény előírása szerint a jogosultságot fennállónak kell tekinteni, ha a fogadó állam jogszabályai azonos nemű ellátást biztosítanak. E rendelkezés azonban csak részben vonatkozik az öregségi nyugdíjra, mivel az csak a magyar szabályok szerinti öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésétől folyósítható.

    Rokkantsági nyugdíjigény esetén a munkaképesség csökkenés mértékét, a rokkantság fokát a magyar szabályok alapján, a magyar orvosi bizottság állapítja meg. Ettől eltérően az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elért személy nyugdíjigénye esetén a munkaképesség csökkenés mértékét, a rokkantság fokát nem kell a magyar szabályok szerint elbírálni abban az esetben sem, ha részére a külföldi szerv rokkantsági nyugdíjat folyósított.

     

    A nyugdíj alapját képező átlagkereset meghatározása megegyezik az előző pontban leírtakkal.

     

    Hogyan kell a Szovjetunió területén szerzett szolgálati időt igazolni?

    Az illetékes külföldi szerv igazolása alapján lehet a Szovjetunió területén szerzett szolgálati időt figyelembe venni.


    Korkedvezményes időként az az idő vehető figyelembe, amely a magyar szabályok szerint is korkedvezményre jogosító időnek minősül.


    Az igazolás beszerzéséről a nyugdíjbiztosítási szervek hivatalból gondoskodnak.

     

    A baleseti ellátásokat mely szerződő állam társadalombiztosítása nyújtja?

    Az a szerződő fél állapítja meg és folyósítja a baleseti ellátásokat, amelynek a területén a jogosult lakóhellyel rendelkezik.

     

    Külföldön történő letelepedés esetén az egyezmény alapján megállapított nyugdíjra jogosult- e a nyugdíjas?

    A külföldre történő letelepedés esetén a nyugellátás folyósítását meg kell szüntetni, mivel a magyar nyugdíjbiztosítás által megállapított nyugellátásra a nyugdíjas addig jogosult, amíg a lakóhelye a Magyar Köztársaság területén van.  

    A 90 napon túli külföldi tartózkodást és a külföldre történő áttelepülést a folyósító szerv felé a nyugdíjas köteles bejelenteni.

    Jogszabályok:


    1963. évi 16. számú törvényerejű rendelet
    7/1964.(VIII.30.) MüM számú rendelet.

    ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI
    FŐIGAZGATÓSÁG        

    Az egyezmény 5 részből, ezen belül XXIX. cikkből áll.

     

    Az 1. rész a fogalom-meghatározásokat, a tárgyi és személyi hatályt, az egyenlő elbánást és az ellátások kivitelére vonatkozó szabályt tartalmazza.

     

    A 2. rész a biztosítási kötelezettségre vonatkozó általános szabályt, valamint az általános szabály alól kivett személyek körét - így kiküldetés, önálló vállalkozás, állami alkalmazás, stb., - bizonyos tartózkodási időszakok meghatározását Kanada jogszabályai tekintetében tartalmazza.

    A 3. részben találhatók az ellátásokra vonatkozó rendelkezések:

      • a két ország jogszabályai szerinti időszakok összeszámítására,
      • a harmadik állam jogszabályai szerinti időszakok beszámítására,
      • az összeszámítandó minimális időszakokra vonatkozó rendelkezések,
      • a folyósítandó ellátás összegének a kiszámítására vonatkozó előírások,
      • a kanadai Öregségi Biztonsági törvény szerinti ellátások,
      • Kanada nyugdíjrendszere szerinti ellátások,
      • a Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti ellátások tekintetében.

    A 4. részben találhatók a vegyes rendelkezések az igazgatási megállapodásra, kölcsönös segítségnyújtásra, adatvédelemre, adók, díjak, illetékek és költségek alóli mentesítésre, azok csökkentésére, a kapcsolattartás nyelvére, az iratok /kérelem, értesítés, fellebbezés/ benyújtására, az ellátások folyósítására, a vitás kérdések rendezésére és megállapodásra Kanada egy tartományával.

     

    Az 5. rész az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza, ezen belül az egyezmény időtartamát, a felmondás szabályait valamint a hatálybalépést.

     

    Az egyezményt és a végrehajtásra vonatkozó igazgatási megállapodást (107/2005 /VI. 23./ Korm. rend.) a belső magyar jogszabályokkal együttesen kell alkalmazni.

     

    Fenti egyezmény nem teljes körű, mivel az egészségbiztosítási ellátásokra és a baleseti ellátásokra nem terjed ki, ebből következően a tárgyi hatály a Magyar Köztársaság tekintetében -

      • a társadalombiztosítási járulékok fizetésére és
      • a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó jogszabályokra terjed
        ki.

    A társadalombiztosítási nyugellátások részét képezik a baleseti rokkantsági nyugellátás és a baleseti hozzátartozói nyugellátások, ezért ezeket az ellátásokat a magyar jogszabályok szerinti feltételekkel és a magyar szolgálati idő figyelembe vételével meg lehet állapítani.


    Minthogy az egyezmény a baleseti ellátásokra nem terjed ki, a munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítása során a másik országban elszenvedett üzemi baleset és foglalkozási betegség nem vehető figyelembe.

     

    A személyi hatály mindazokra a személyekre kiterjed, akik a szerződő államok egyikének, vagy mindkettőnek a jogszabályai hatálya alatt vannak vagy voltak, valamint ezen személyek hátramaradott hozzátartozóira is.

     

    Nyugdíjszolgáltatások nyújtása

     

    Az egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálása a 168/1997 /X.6./ Korm. rend. 69. § /1/ bekezdésben foglaltak szerinti igazgatási szervek, elsősorban a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság /1081 Budapest, Fiumei út 19/a/ feladatkörébe tartozik.
    Abban az esetben, amikor a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, az 1997. évi LXXXI. törvény 64. § /6/ bek. alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság /1820 Budapest, Váci út 73./ illetékes a hozzátartozói ellátások megállapítására.

      

    Nyugdíjigények elbírálása

     

    Az egyezmény 3. része a XII. cikktől a XVII. cikkig tartalmaz különleges rendelkezéseket a nyugdíjigények elbírálására és megállapítására vonatkozóan. Általános szabály szerint mindkét állam nyugdíjbiztosítási szerve a saját államának területén szerzett biztosítási idő figyelembevételével és saját belső jogszabályai szerint bírálja el a nyugdíjigényeket.
    Amennyiben az általános szabály szerint a nyugdíjjogosultság nem áll fenn, úgy a két ország területén szerzett, beszámítható idők összeszámításával kell a nyugdíjigényt elbírálni /XII. cikk/. Ha a kérelmező az összeszámítást követően rendelkezik a magyar jogszabályok szerint a jogosultsághoz szükséges biztosítási /szolgálati/ idővel, úgy a nyugdíj összegének meghatározásánál az összeszámított szolgálati idő szerinti mérték alapján kell a nyugdíj elméleti összegét kiszámítani. Az így kiszámított összegből a magyar jogszabályok szerinti, saját területen szerzett szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányának megfelelően kell a nyugdíjrész összegét meghatározni.

     

    Az egyezmény XIII. cikke lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerinti időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultsághoz - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van. Ez a rendelkezés nem alkalmazható azon államok vonatkozásában, melyekkel a Magyar Köztársaság területi elven alapuló egyezményt kötött.
    A két ország területén szerzett biztosítási /szolgálati/ idők összeszámításánál a nyugdíjra való jogosultság csak akkor áll fenn, ha a kérelmező a minimális biztosítási /szolgálati/ idővel rendelkezik. Ez az időszak mindkét ország esetében egy év. /XIV. cikk/
    A folyósítandó összeg meghatározásánál a belső szabályok az irányadók. Az egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálására kizárólagos illetékességgel rendelkezik a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/a.), azonban az igények bármely lakóhely szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon benyújthatóak. Abban az esetben, amikor a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.) illetékes a hozzátartozói ellátások megállapítására.

     

    A biztosítási /szolgálati/ idők összeszámításának szabályai

     

    Amennyiben magyar részről a nyugdíjjogosultság elismeréséhez szükséges a két országban szerzett beszámítható idők egybeszámítása, úgy öregségi nyugdíjjogosultság esetén először a kanadai fél részéről a Kanadai Nyugdíjrendszer hatálya alá tartozó rendelet alapján igazolt időket, ha pedig ezzel sincs meg a jogosultság, akkor az Öregségi Biztonsági Törvény hatálya alá tartozó rendelet alapján igazolt időket lehet figyelembe venni.
    Rokkantsági nyugdíjjogosultság esetén csak a Kanadai Nyugdíjrendszer hatálya alá tartozó rendelet alapján igazolt idők számíthatók be. Hozzátartozói igényeknél, ha a jogszerző elhalálozása az irányadó öregségi korhatár betöltése után következett be, az öregségi nyugdíjjogosultság esetén, ha az elhalálozás az öregségi korhatár betöltése előtt következett be, a rokkantsági nyugdíjjogosultság esetén irányadó szabályok szerint kell a szolgálati idők összeszámítását elvégezni. A magyar jogszabályok szerint biztosítási /szolgálati/ időnek minősül pl.: a munkaviszonyban töltött idő, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti idő, a szakszövetkezeti idő, az egyéni vállalkozóként biztosításban töltött idő, a katonai szolgálat időtartama, stb. A biztosítási /szolgálati/ idők részletes felsorolását és azt, hogy a kérelmező azokat milyen esetleg rendelkezésre álló okmányokkal tudja igazolni, a nyugdíjigények előterjesztésére szolgáló nyomtatványok is tartalmazzák.

     

    A nyugellátások folyósítása

     

    Az egyezmény a nyugellátások korlátlan folyósítását biztosítja az egyik szerződő államból a másikba. Az egyezmény III. cikkében meghatározott személyeknek járó nyugellátások akkor is folyósítandók, ha az érintett személy egy harmadik állam területén tartózkodik.
    Nem alkalmazható ez a rendelkezés a Magyar Köztársaság tekintetében azokra az ellátásokra, melyek a Magyar Köztársaság és egy harmadik állam között megkötött területi elven alapuló egyezmény szerint folyósítandók.

     

    A kérelmek benyújtása

     

    Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra irányuló olyan kérelem, amelyet a jelen Egyezmény hatályba lépésének dátuma után nyújtanak be, a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátásra való kérelemnek kell tekinteni, amennyiben a kérelmező annak benyújtásakor kéri, hogy ezt a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti kérelemnek tekintsék, vagy arra vonatkozó információkat közöl, hogy beszámítható időszakokat szerzett a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, amennyiben a kérelmező kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való kérelmét halasszák el. Az a hatóság vagy intézmény, amelyhez a kérelmet benyújtották, azt késedelem nélkül eljuttatja a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez.

     

    2009. február

     

     

    ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI
    FŐIGAZGATÓSÁG         

     

    Az 1957. október 7-én aláírt szociálpolitikai egyezményt a Magyar Köztársaság és Bosznia és Hercegovina viszonylatában felváltó szociális biztonsági egyezmény - amelyet Magyarországon a 2009. évi II. törvény hirdetett ki - V részből, ezen belül 42. cikkből áll.

     

    Az I. rész a fogalom-meghatározásokat, a tárgyi és személyi hatályt, az állampolgárok azonos elbírálására, az ellátások kivitelére, az ellátások egybeesésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

     

    A II. rész a biztosítási kötelezettségre vonatkozó általános szabályt, valamint a különleges rendelkezéseket, mely az általános szabály alól kivett személyek körét, - így pl.: a kiküldetés, önálló tevékenység, hajózó személyzet, diplomáciai és a konzuli képviseletek tagjaira vonatkozó szabályokat - tartalmazza.

     

    A III. rész 4 fejezetből áll, amelyek az egyes ellátásokra vonatkozó különleges rendelkezéseket tartalmazzák.

     

    1. fejezet

    Az egészségbiztosítás által nyújtott ellátásokat szabályozza.

     

    2. fejezet

    Az öregségi, rokkantsági és hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza:

    • biztosítási idők egybeszámítása,
    • önálló nyugdíj megállapítása,
    • a nyugdíj arányos részének megállapítása,
    • az ellátások kiszámításának alapja,
    • 365 napnál rövidebb biztosítási időszak figyelembevétele.

     

    3. fejezet

    Munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek esetén járó ellátásokra vonatkozó rendelkezéseket szabályozza.

     

    4. fejezet

    A munkanélküli ellátás megállapítására, az ellátás összegének meghatározására és folyósítására vonatkozószabályokat tartalmazza.

     

    A IV. részben találhatók a vegyes rendelkezések, az igazgatási megállapodásra, az összekötő szervekre, kölcsönös együttműködésre, pénzbeli ellátások átutalására, illetékek és hitelesítések alóli mentesítésre, nyelvhasználatra, a kérelmek azonos elbírálására, diplomáciai és konzuli képviseletek képviseleti jogaira, végrehajtásra, kártérítésre, jogalap nélküli ellátások visszatérítésére, adatvédelemre és a vitás kérdések rendezésére.

     

    Az V. rész az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza, ezen belül az ellátásra való jogosultságot, az egyezmény hatálybalépését, időbeli hatályát, valamint a korábban hatályos 1957. évi október 7-én aláírt Egyezmény hatályon kívül helyezését a Magyar Köztársaság és Bosznia és Hercegovina vonatkozásában.

     

     

    Személyi hatály

     

    A magyar-bosznia-hercegovinai  egyezmény személyi hatálya kiterjed - állampolgárságra tekintet nélkül - azon személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és azokra a személyekre, akik jogaikat ezen személyektől származtatják.

     

     

    Tárgyi hatály

     

    Az egyezmény tárgyi hatálya a Magyar Köztársaság tekintetében:

    1. a társadalombiztosítás keretén belül:
      • az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira,
      • a baleseti ellátásra,
      • a nyugellátásra,
    2. a munkanélküli ellátások keretén belül:
      • az álláskeresési járadékra,
      • az álláskeresési segélyre

    és ezek fedezetéről szóló jogszabályokra vonatkozik.

     

    A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó sajátjogú nyugellátások:

    • öregségi nyugdíj
    • rokkantsági nyugdíj
    • baleseti rokkantsági nyugdíj
    • külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.

    Hozzátartozói nyugellátások:

    • özvegyi nyugdíj
    • szülői nyugdíj
    • baleseti hozzátartozói nyugellátások.

     

    A biztosítás általános szabálya

     

    A biztosítási kötelezettség -főszabályként- a  jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (pl.: kiküldetés, önálló tevékenységet végzők, hajózás stb.).

     

     

    A nyugdíjszolgáltatások nyújtása

     

    Az egyezmény alapján előterjesztett nyugdíjigények elbírálására a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (1081 Budapest, Fiumei út 19/a.) rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

     

    Abban az esetben, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820 Budapest, Váci út 73.) illetékes.

     

     

    A kérelem benyújtása

     

    Azokat a kérelmeket, amelyeket az egyik Szerződő Félnek egy olyan szervénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult ezek átvételére, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha ezt az illetékes teherviselőnél nyújtották volna be.

     

    Az a hatóság vagy szerv, amelyhez a kérelmet, okiratot és más beadványt benyújtották, azt haladéktalanul továbbítja a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez.

     

    Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra irányuló kérelem a másik Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti kérelemnek is minősül.

     

    Ez a rendelkezés nem alkalmazandó amennyiben a kérelmező kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultságának megállapítását halasszák el.

     

     

    Nyugdíjigények elbírálása

     

    Az egyezmény III. részének 2 fejezete a 17. cikktől 24. cikkig tartalmaz rendelkezéseket a nyugdíjigények elbírálására és megállapítására vonatkozóan.

     

    Általános szabály szerint mindkét állam nyugdíjbiztosítási szerve a saját államának területén szerzett biztosítási idő figyelembevételével és a saját belső jogszabályai szerint bírálja el a nyugdíjigényeket.

     

    Amennyiben az általános szabály szerint a nyugdíjjogosultság nem áll fenn, úgy a két ország területén szerzett és beszámítható idők összeszámításával kell a nyugdíjigényt elbírálni.

     

    Az egyezmény 17. cikke (3) bekezdése lehetővé teszi a harmadik állam jogszabályai szerinti időszakok figyelembevételét, - ha a két szerződő államban szerzett beszámítható idők nem elegendőek a jogosultság megállapításához - feltéve, hogy olyan államról van szó, amely államnak mindkét Szerződő Féllel szociális biztonsági egyezménye van.

     

    Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, úgy ez az állam figyelembe veszi a harmadik országban szerzett biztosítási (nyugdíjbiztosítási) időket is, ha erről a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik.

     

    Ha a kérelmező csak a biztosítási idők összeszámítását követően rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy az összeszámított szolgálati idő és a magyar átlagkereset figyelembevételével kell a nyugdíj elméleti összegét kiszámítani.

     

    Az így kiszámított összegből a magyar szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányának megfelelően kell a magyar felet terhelő nyugdíjrész összegét meghatározni, és ez az összeg kerül folyósításra.

     

    Az ellátások összegének kiszámításánál az illetékes teherviselő kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, biztosítási alapot, a befizetett járulékot, illetve járulékalapot veszi figyelembe.

     

    Az egyezmény lehetővé teszi a Szerződő Felek esetében az ellátások külön rendszerében szerzett idők  figyelembevételét az ellátásokra való jogosultság megállapításánál, ha azokat a megfelelő rendszerben szerezték, illetve ha az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye a másik Szerződő Fél területén azonos vagy hasonló szakmában, foglalkozásban szerzett időt is figyelembe kell venni a jogosultság megállapításához.  Amennyiben a fentiek alapján a jogosultság a biztosítási idők egybeszámításával nem áll fenn, akkor a beszámított időket az általános szabályok szerint kell egybeszámítani.

     

    Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási (nyugdíjbiztosítási) idő nem éri el a 365 napot - feltéve, hogy ezen rövidebb idő alapján nem áll fenn jogosultság valamilyen ellátásra - akkor a másik Szerződő Fél az igény elbírálása során úgy veszi azt az időszakot figyelembe, mintha nála szerezték volna.

     

    Azon ország teherviselője amelyben az igénylő 365 napnál rövidebb szolgálati időt szerzett nem állapít meg ellátást.

     

     

    Munkahelyi baleset és foglalkozási betegség

     

    Foglalkozási megbetegedés esetén amennyiben az igényjogosultság mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint fennáll, az ellátást annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint kell folyósítani, amelynek jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedést okozó tevékenység végzése alapján utoljára a személy biztosított volt.

     

    Amennyiben a biztosított az egyik Szerződő Féltől már részesül foglalkozási megbetegedésen alapuló ellátásban, és állapota rosszabbodik, ellátást tov